A hivatalából napokon belül távozó Joe Biden elnök nemzethez intézett beszédében úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok gazdaságilag és katonailag erősebb ma és több a szövetségese is, mint négy évvel ezelőtt volt.
A külügyminisztériumban január 13-án elmondott beszédében a kormánya eredményeit összegző Biden úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok növelte előnyét az olyan versenytársakkal szemben, mint Oroszország és Kína.
"Ellenfeleink gyengébbek, mint voltak, amikor négy évvel ezelőtt hivatalba kerültünk. Gondoljunk csak Oroszországra. Putyin megszállta Ukrajnát. Azt hitte, napokon belül meghódítja Kijevet. De az igazság az, hogy mióta a háború elkezdődött, én vagyok az, aki Kijev közepén állt, és nem ő” – mondta Biden, utalva tavalyi látogatására a háború sújtotta országban.
Amikor Biden 2021-ben hivatalba lépett, arra törekedett, hogy helyreállítsa az elődje, Donald Trump alatt megromlott kapcsolatokat az európai szövetségesekkel, „parkolópályára küldje Oroszországot”, az Egyesült Államok legfőbb globális riválisának tekintett Kína esetében pedig a versenyre összpontosítson.
Külpolitikai prioritásait azonban felülírta, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen és ezzel több mint hét évtized óta a legnagyobb szárazföldi háború kezdődött el Európában, illetve hogy a Hamász 2023-ban megtámadta Izraelt és olyan háború robbant ki, amely azzal fenyegetett, hogy magával rántja az egész térséget. Mindkét háború ma is tart.
Ukrajna orosz inváziója segített Bidennek elérni a célját a NATO megerősítésére, a tagországok az Egyesült Államok körül tömörültek, hogy több száz milliárd dolláros katonai és pénzügyi segélyekkel támogassák Kijevet. A régóta semleges Svédország és Finnország csatlakozott a NATO-hoz, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Hivatali ideje alatt az Egyesült Államok ellenfelei, köztük Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán kiterjesztették az együttműködésüket, növelve ezzel a Nyugatot fenyegető veszélyt. Peking, Teherán és Phenjan technológiai és katonai segítséget küldött Oroszországnak, Moszkva pedig növelte energia- és hadipari szállításait ezekbe az országokba. Biden szerint együttműködésüket a „gyengeség”, nem pedig az erő vezérli.
Biden elmondta, hogy kormánya újraindította az Egyesült Államok védelmi ipari bázisát és négyéves hivatali ideje alatt csaknem 1,3 billió dollárt fektetett beszerzésekbe, valamint kutatásba és fejlesztésbe.
Szólt arról is, hogy ő felügyelte az Egyesült Államok gazdaságát, miközben az egyre erősödött, míg az ellenfelei nehézségekkel küszködtek, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok a következő évtizedekben is a világ legnagyobb gazdasága marad.
"A kormányom nagyon erős lapot hagy a következő kormányra" - mondta Biden. "Amerika újra vezet".
Felszólította Trumpot, akit január 20-án iktatnak be, hogy biztosítsa az Egyesült Államok vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén, mondván: az új technológia képes átformálni a gazdaságokat, a kormányokat és a nemzetbiztonságot.
Biden azt is sürgette, hogy Trump vegye komolyan az átállást a tiszta energiára, miközben a klímaváltozást "az emberiség számára legnagyobb egzisztenciális veszélynek" nevezte.
Figyelmeztetett arra, hogy Kína uralni akarja a tiszta energiaipart az anyagoktól kezdve a gyártásig, ez pedig szerinte függővé teheti Pekingtől az Egyesült Államokat.
"Amerikának meg kell nyernie ezt a versenyt" - mondta a hivatalából távozó elnök.
Ehhez kapcsolódóan: A Tech Trump támadása nehéz választás elé állítja Európát