Az Európai Bíróság újabb, a magyar menekültügyi szabályozással összefüggő perben mondta ki, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot. A jelenleg hatályos magyar jogszabály a korábbiaknál is nagyobb mértékben korlátozza a menedékkérelem beadásához való jogot, ami sérti a közösségi és nemzetközi szabályokat, Magyarország uniós kötelezettségvállalásait. Közben pedig erővel verik vissza Szerbiába a lehetséges kérelmezőket.
Három évvel ezelőtt a világjárványra hivatkozva, a fertőzésveszély csökkentése érdekében döntött úgy a magyar kormány, hogy megváltoztatja menekültügyi szabályozását. Már folyamatban volt a bírósági eljárás az akkor még hatályos menekültügyi rendszer kapcsán, amelyről a cikk második felében számolunk be. Az új törvény kimondta: csak úgy lehet Magyarországon menedékkérelmet beadni, ha előtte a kérelmező egy szándéknyilatkozatot nyújt be a kijevi vagy a belgrádi magyar nagykövetségen. Ennek értékelése után – ha a magyar hatóságok úgy döntenek – az érintett beutazási engedélyt kaphat, hogy Magyarországon terjessze elő a tényleges kérelmet. Ezt az Európai Bizottság mint uniós joggal ellentétes szabályozást hamarosan kötelezettségszegési eljárás keretében kezdte vizsgálni. Miután nem sikerült közös nevezőre jutni a magyar hatóságokkal, és a válaszokat a bizottság nem tartotta kielégítőnek, beperelték Magyarországot az Európai Bíróságon. Ebben az ügyben született meg most az ítélet, amellyel szemben már nem lehet fellebbezni, rendelkezéseit végre kell hajtani, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a magyar szabály mostantól nem alkalmazható.
Jogsértés, elfogadhatatlan indok
Az Európai Bíróság kijelentette: „Magyarország azáltal, hogy a területén vagy a határain tartózkodó egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét ahhoz köti, hogy valamely harmadik országban található magyar nagykövetségen előzetesen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, valamint Magyarország területére való belépésre jogosító utazási okmányt kell szerezniük, nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit”.
Rögzítik, hogy az uniós irányelv nem ír elő semmiféle szándéknyilatkozatot, ezért ez a feltétel ellentétben áll a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való hatékony, könnyű és gyors hozzáférés biztosítására vonatkozó célkitűzéssel.
Az uniós bíróság szerint a magyar szabályozás megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától. Nem fogadta el a testület a magyar érvelést, és kijelentette, hogy a korlátozás „nem igazolható a Magyarország által előadott, a közegészség védelmére irányuló cél, konkrétan a Covid–19-világjárvány terjedése elleni küzdelem alapján”. Sőt a bíróság szerint éppen a kérelmezők utaztatása, mozgatása jelenti a fertőzés könnyebb, gyorsabb terjedésének veszélyét.
Ehhez kapcsolódóan: Leginkább további utazási segítségnek örülnének a hazánkba érkező ukrajnai menekültek
Közben zajlott a visszakényszerítés
A Helsinki bizottság a külügyminisztérium adataira támaszkodva összesítette, hogy a valóságban hogyan működött a rendszer. E szerint 2022 végéig összesen 783 esetben kértek időpontot szándéknyilatkozat benyújtására, de csak 97 alkalommal adott erre lehetőséget a nagykövetség. Az elmúlt három évben mindössze 16 esetben léphettek be így menedékkérők Magyarországra, és nyújthattak be menedékkérelmet. Ez négy családot jelent.
Az is érdekes, hogy mi történt közben a magyar–szerb határon, ahol a nemzetközi jog szerint mindenkinek joga van menedékkérelmet beadni. A Helsinki bizottság és más civil szervezetek adatai is arról tanúskodnak, hogy a rendőrség visszakényszerítette a migránsokat Szerbiába, anélkül hogy meghallgatták volna őket, mi elől menekülnek és miért van szükségük Magyarország, így az Európai Unió védelmére. Csak 2022-ben több mint 150.000 visszakényszerítést hajtottak végre, vagyis ennyi esetben dobott vissza Szerbiába menekülőket a magyar határvédelem. Eközben az egyenruhások sokszor bántalmazták is a menekülőket – köztük nem egy esetben gyerekeket. Ezeket az eseteket később európai szinten dokumentálták a Visszakényszerítés fekete könyvében.
A korábbi kísérlet kudarca
A 2015-ös menekültválságra reagálva Magyarország megváltoztatta menekültügyi szabályait, amelyekről öt év múlva derült ki jogerősen, hogy sértik az uniós jogot. Amit az Európai Bizottság már évek óta kifogásolt, azt az Európai Bíróság tulajdonképpen teljes mértékben osztotta. Kimondták, hogy Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való tényleges hozzáférés kötelezettségét, ugyanis a szerb–magyar határra harmadik országból érkező állampolgároknak a gyakorlatban szinte lehetetlen a kérelem előterjesztése. A menedékjog iránti kérelmet kizárólag a tranzitzónában lehetett benyújtani, azonban a hatóságok megtagadhatták a belépést, korlátozva ezzel a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. A lelassított magyar eljárás olyan késedelmet jelentett, ami szintén sértette a kérelmezők jogait. Ugyancsak ellentmondott az uniós jognak a menekültek tranzitzónába való kényszerítése kérelmük elbírálása alatt, ez ugyanis őrizettel ér fel, ami szintén sérti a közösségi előírásokat. Azt sem biztosította a magyar jog, hogy az esetleges felülvizsgálati eljárásban a kérelmező Magyarországon várhassa meg a jogerős döntést, és az is jogellenes, hogy az ítéletek egy kaptafára készültek, mellőzték a személyre szabottság követelményét.
Magyarország azzal védekezett, hogy a migrációs válság miatt, a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése érdekében folyamodott ezekhez az intézkedésekhez, azt azonban nem sikerült alátámasztania, hogy ezek a lépések segítettek a kívánt cél elérésében.
Ehhez kapcsolódóan: „Megérdemelt egy esélyt”: a fiatal afgán rejtélyes halála jól illusztrálja a kegyetlen valóságot az európai határokon
Bukott ügyek, következmények
Miközben folyt az eljárás, az Európai Bíróság a tranzitzónák kapcsán több ítéletében kimondta, hogy az ott fogva tartott emberek 28 nap elteltével őrizetesnek számítanak, amit szintén tilt az EU-s jog. Voltak olyanok, akik nemhogy egy hónapot, de egy évet meghaladó időt töltöttek tranzitzónában. A kormány erre válaszul felszámolta a zónákat, holott erre a bírósági ítélet egyáltalán nem kötelezte, csak az emberséges bánásmódot kérte számon.
Ugyancsak a magyar kormány menekültügyi vesszőfutásai közé tartozik, hogy 2021 novemberében az Európai Bíróság kimondta a Stop, Soros! törvénycsomagról, hogy rendelkezései sértik az uniós jogot. Így például az a megközelítés, amely szerint elfogadhatatlan a nemzetközi védelem iránti kérelem, amennyiben a kérelmező biztonságos tranzitországon keresztül érkezett Magyarországra, nincs összhangban az eljárási irányelvvel. Ez ugyanis gyakorlatilag azt jelenti, hogy a menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból jönnek. Ez lényegében kizárja a Szerbián keresztül Magyarországra érkezőket a védelem lehetőségéből.
A menedékkérőknek nyújtott segítség kriminalizálása kapcsán azt is kimondták, hogy a törvény az uniós menekültügyi jogszabályokba ütközően egyrészről korlátozza a menedékkérők számára tanácsadást és segítséget nyújtó személyek tevékenységét, másrészről megsérti a menedékkérők arra vonatkozó jogát, hogy találkozhassanak és kapcsolatban lehessenek az ilyen tevékenységet folytató szervezetekkel és személyekkel.
A folyamatos magyar jogsértő helyzet miatt döntött úgy a Frontex, az EU menekültügyi ügynöksége két évvel ezelőtt, hogy kivonul Magyarországról, mert nem akar részt venni ennek az állapotnak a fenntartásában.
Az Európai Bíróság döntése értelmében Magyarországnak haladéktalanul hatályon kívül kell helyeznie a vitatott jogszabályt, ellenkező esetben az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat, pénzbüntetés kiszabását kérve.
Hetvennyolcan megfulladtak, több százan eltűntek a görög partoknál hajótörést szenvedő migránsok közül