Akciótervet jelentettek be Brüsszelben annak érdekében, hogy kezelni lehessen a Földközi-tenger középső részén tapasztalható migrációs hullámot. A terv része az önkéntes szolidaritás fokozása, a kutatási-mentési műveletek összehangolása. Segítséget nyújt majd az EU a nyugat-balkáni országoknak is, ahol szintén nő az illegális bevándorlók aránya.
„A Földközi-tenger középső részén uralkodó helyzet fenntarthatatlan” – jelentette ki Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az uniós országoknak továbbra is szembe kell nézniük azzal, hogy nincs hatékony jogszabály a bevándorlás kezelésére, mivel a jelenleg érvényben lévő úgynevezett dublini szabályozás nem alkalmas a tömeges migráció kezelésére. Bár az Európai Bizottság az elmúlt hat évben már két jogszabályt is letett az asztalra, még mindig nem sikerült megállapodásra jutniuk a kormányoknak. A koronavírus alatti lezárások eltörlése után a migráció újult erővel indult meg Európa felé, a kontinens helyzetét azonban most az orosz–ukrán háború és a milliószám érkező – számuk közelíti a nyolcmilliót – ukrán menekültek is súlyosbították.
Több mint kilencvenezer
Ugyanakkor a mediterrán útvonal, vagyis a Földközi-tenger térsége, leginkább annak középső régiója folyamatosan termeli a feszült helyzeteket. A nemzetközi jog alapján kimentett tízezrek sorsa nincs rendezve, ráadásul összetételük is jelentősen átalakult. Egyre többen érkeznek olyan országokból – most már ők teszik ki a bevándorlók többségét –, ami nem jogosítja fel őket nemzetközi védelemre. 2022-ben eddig több mint kilencvenezer migráns érkezett ezen az útvonalon, és jelentősen megnőtt az egyiptomi, bangladesi, indiai, pakisztáni, tunéziai származásúak aránya.
Az Európai Bizottság akciótervet jelentett be a helyzet kezelésére, amely még ezen a héten pénteken a belügyminiszterek rendkívüli, erre a célra összehívott tanácsülése elé kerül.
„Hangsúlyozva, hogy a strukturális megoldásokat csak a jelenleg tárgyalt menekültügyi és migrációs reformok teljes készletére vonatkozó megállapodás révén lehet megtalálni, a bizottság egy sor operatív intézkedést javasol a közép-mediterrán migrációs útvonal mentén jelentkező azonnali és folyamatban lévő kihívások kezelésére” – így foglalja össze a javaslat az intézkedések célját. Összesen húsz pontban foglalták össze az elképzeléseket, amelyeket három pillér köré csoportosítottak. Ezeknek célja, hogy csökkentsék az illegális és nem biztonságos migrációt, megoldást nyújtsanak a kutatás és mentés területén felmerülő kihívásokra, és megerősítsék a tagállamok közötti „felelősséggel egyensúlyban lévő szolidaritást”.
Három pillér
Az első pillér foglalja magába az együttműködést a partnerországokkal és a nemzetközi szervezetekkel. Ezen belül az EU meg fogja erősíteni Tunézia, Egyiptom és Líbia kapacitásait a jobb határigazgatás és a migrációkezelés biztosítása érdekében. Erősíteni fogja a migránscsempészet elleni küzdelmet, és fokozza a diplomáciai kötelezettségvállalást a visszatérés terén, miközben megerősíti az EU-ba vezető legális utakat. A második pillér a kutatás és mentés összehangoltabb megközelítése. Ennek központi eleme, hogy egy kapcsolattartó csoport hangolja össze a tengeri mentésben részt vevők tevékenységét. A tagállamok közötti konfliktusok ugyanis sokszor amiatt robbannak ki, hogy egy mentőhajó megjelenik egy kikötőben, fedélzetén több száz kimentett migránssal, a tagállami hatóságoknak pedig el kellene helyezniük őket, és meg kell indítaniuk a szükséges eljárásokat, amelyek végén nagyon sokszor kiutasítás vár a migránsra, azonban hazaútjuk megszervezése legalább ennyire nehézen megy. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex, az ENSZ menekültügyi szervezete, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közös és összehangolt fellépésére van szükség. Érdekes módon ebből a körből kimaradtak a civil szervezetek, holott a legtöbb esetben az ő tevékenységük okoz problémát.
A harmadik pillér pedig – és talán ez a legnehezebb terület – az önkéntes szolidaritási mechanizmus. Az EU már letett arról, hogy a menedékkérők szétosztását bármiféle kvóta alapján rendelje el, ez azonban azt eredményezi, hogy mindig ugyanaz a néhány tagállam vállalja, hogy megsegíti a frontországokat, ahol a közigazgatás már nem képes kezelni a helyzetet. Az EU tagállamai 2022. június 22-én elfogadtak egy Szolidaritási nyilatkozatot, amely egy évre szóló önkéntes és ideiglenes mechanizmust biztosít – addig, amíg nem jön létre egy állandó rendszer. A cselekvési terv e mechanizmus végrehajtásának felgyorsítását javasolja, ideértve „a tengeren érkezőket fogadó tagállamok gyors támogatását, a rugalmasság fokozását, a folyamatok észszerűsítését, valamint az alternatív szolidaritási intézkedések finanszírozásának végrehajtását”.
Az előbbieken túl az Európai Bizottság már tárgyalásokat folytatott és célzott tájékoztatást nyújtott harmadik országok, például Tunézia, Egyiptom és Banglades felé. Ez azt jelenti, hogy felhívja ezeknek az országoknak a kormányát, hogy próbálják visszatartani polgáraikat, mert esetükben szinte biztosan a kiutasítás és a hazaküldés lesz az eljárás vége. Brüsszelben azt is eredményként hangoztatják, hogy a bizottság stratégiai partnerségeket épített ki – többek között Nigerrel – a csempészet elleni küzdelem terén.
Híd és minta
Az Európai Bizottság abban bízik, hogy ez az akcióterv alkalmas lesz egyfajta híd szerepét ellátni és valamiféle keretet biztosítani addig, amíg a tagállamok nem tudnak megállapodni a menekültügyi és migrációs paktumól, amelyet még ebben a jogalkotási ciklusban szeretnének véglegesíteni, ami azt jelenti, hogy körülbelül egy év van még az egyeztetésekre.
„A migráció közös kihívás, amellyel az EU-nak, tagállamainak, valamint a származási és tranzitországoknak közösen kell megbirkóznia. A 2020-ban előterjesztett reformjavaslatok a legjobb és egyetlen módja annak, hogy fenntartható megoldásokat kínáljunk azokra a kihívásokra, amelyekkel jelenleg szembesülünk. De addig is a közép-mediterrán és a nyugat-balkáni útvonalak mentén megnövekedett érkezések miatt fokoznunk kell a közös erőfeszítéseket az azonnali eredmények elérése érdekében” – jelentette ki Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság egyik alelnöke.
Abban is bíznak Brüsszelben, hogy ez az akcióterv mintaként szolgálhat a többi útvonalon kialakult helyzet kezeléséhez. Hiszen például a balkáni útvonal is hasonló kihívásokat jelent, ahol a migránsok száma a tavalyi adatokhoz képest háromszorosára nőtt, míg a két évvel ezelőttihez képest – amikor a koronavírus miatti lezárások időszakát éltük – tizennégyszeresége. A tervek szerint két hét múlva az EU megerősíti együttműködését a hat nyugat-balkáni országgal Tiranában.