Az unió lakosságának öt százaléka harmadik ország állampolgára, a sokakban fenyegetően megjelenő illegális bevándorlók száma ennek éves szinten csak a töredéke. Az elmúlt évtizedekben a migráns munkavállalók töltötték fel az új uniós munkahelyek jelentős részét, az Európai Bizottság pedig elkészített egy javaslatot, amely egyszerűsítené ezeknek az embereknek az elhelyezkedését, és megvédené őket a kizsákmányolástól.
Az elmúlt két évtizedben az EU olyan jogi keretet dolgozott ki, amely nagymértékben harmonizálja a harmadik országbeli állampolgárok belépésére és tartózkodására vonatkozó tagállami feltételeket. Ennek a jogi keretnek a három évvel ezelőtti értékelése rámutatott, hogy többet lehetne tenni annak érdekében, hogy a legális migrációra vonatkozó uniós keret nagyobb hatást gyakoroljon az EU demográfiai és migrációs kihívásaira. Az Európai Parlament két állásfoglalásban foglalkozott a témával, majd felkérték az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az EU-ba irányuló jogszerű migráció megkönnyítésére a bürokrácia csökkentése, a harmonizáció erősítése, az alapvető jogok és az egyenlő bánásmód előmozdítása, valamint a munkaerő-kizsákmányolás megelőzése céljából. A folyamat része volt, hogy az érintett tagállami és uniós szervekkel széles körű konzultációt is folytattak.
Legálisan az illegális ellen
Az Európai Bizottság adatai szerint évente két-hárommillió nem uniós országból származó állampolgár érkezik jogszerűen az EU-ba, szemben a 125.000-200.000 irregulárisan érkezővel. 2021. január 1-jén 23,7 millió nem uniós ország állampolgára élt az EU-ban, ami a teljes népesség 5,3 százalékát jelenti.
S míg a migráció vagy a bevándorlás kifejezést hallva a legtöbbeknek a zsúfolt menekülttáborok, a magyar határkerítés vagy a tengeren hánykolódó, emberekkel megtömött hajók jutnak eszébe, a migráció legális formája az Európai Unió fontos összetevője. A legális, vagyis a törvény által szabályozott bevándorlás alapvető formája a munkavállalási célú bevándorlás, amelynek kereteit szeretné az Európai Bizottság rugalmasabbá és a kihívásokhoz jobban megfelelővé tenni. Az elmúlt évtizedben a migráns munkavállalók adták az új munkahelyek jelentős részét az EU-ban, ami segített a munkaerőpiaci hiány kezelésében. Amennyiben kevés a munkavállaló, az aláássa a versenyképességet és a gazdasági növekedést. A munkaerő-migrációnak nemcsak gazdasági dimenziója van, hanem javítja a migráció általános kezelését is, mivel elősegíti a származási és tranzitországokkal való együttműködés megerősítését, többek között az illegális migráció csökkentésével.
Egyszerűsített eljárások
A fentiek miatt az Európai Bizottság álláspontja szerint erős politikai és gazdasági érvek szólnak amellett, hogy a migránsok Európába jutását hatékonyabb, legális útvonalakkal segítsék. Ugyanakkor a legális migráció az Európai Unió és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik. Jóllehet kizárólag a tagállamok döntenek arról, hogy hány jogszerű migránst kívánnak befogadni, az EU gyakorlati és operatív eszközökkel támogathatja őket.
Az Európai Bizottság javaslata alapján két jogszabályt módosítanak. Az egyik az összevont munkavállalási és tartózkodási engedélyről szóló irányelv, amely lehetővé teszi a kérelmezők számára, hogy nem uniós országokból és uniós tagállamokból egyaránt benyújthassák kérelmüket, továbbá megerősíti az egyenlő bánásmódra és a munkaerő-kizsákmányolással szembeni védelemre vonatkozó biztosítékokat. A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv felülvizsgálata megkönnyíti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzését azáltal, hogy egyszerűsíti a beutazási és tartózkodási feltételeket, például lehetővé teszi a különböző tagállamokban eltöltött tartózkodási időszakok összeszámítását. Emellett a felülvizsgálat megerősíti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik jogait, beleértve a családegyesítés javítását és az unión belüli könnyebb mobilitást is.
A bizottság további lehetőségeket keres az EU-ba irányuló jogszerű migráció közép- és hosszú távú megoldásaira. Ide tartozik például a képzett és tehetséges munkavállalók vonzása a munkaerőhiánnyal küzdő és munkaerőigényes ágazatokban, például a tartós ápolási-gondozási ágazatban. Szintén a tervek között szerepel a lehetőségek megteremtése a fiatalok számára új országok felfedezésére, a munka és az utazás előnyeinek kihasználására, valamint az innovációs vállalkozói szellem előmozdítása az EU-ban, és beruházás Európa technológiai szuverenitásába.
Támogató vélemények, magyar fenntartások
A javaslatot bejelentő Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök azt mondta, hogy „Annak ellenére hogy tagállamaink azon fáradoznak, hogy kezeljék az Ukrajnából menekülő több mint ötmillió ember érkezését, emellett arra is szükség van, hogy lefektessük a munkaerő-migráció fenntartható és közös megközelítésének alapjait az EU készségigényeinek hosszú távú kezelése érdekében. A mai kezdeményezések kapcsán tisztában vagyunk azzal, hogy a jogszerű migrációnak minden tekintetben pozitív hatása van: lehetővé teszi a bevándorolni szándékozók számára körülményeik javítását, miközben képzettebb munkaerőt biztosítanak a befogadó országok számára, akik pedig általában véve fellendítik a gazdaságot.”
Hasonlóan vélekedett Ylva Johansson belügyi biztos, aki így fogalmazott: „A jogszerű migráció elengedhetetlen a gazdasági fellendülésünkhöz, a digitális és zöld átálláshoz, valamint az Európába vezető biztonságos eljutási lehetőségek létrehozásához, mindeközben pedig csökkenti az irreguláris migrációt. A mai csomaggal egyszerűsítjük az EU-ban való letelepedési és munkavállalási eljárást, valamint megerősítjük a tartózkodásra jogosultak és családtagjaik jogait. Biztos vagyok benne, hogy így szilárd alapot teremtünk ahhoz, hogy most és a jövőben is új tehetségeket vonzzunk az EU-ba.”
Üdvözölte a kezdeményezést az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportja is. A baloldali frakció közleményében úgy fogalmazott: számukra egyértelmű, hogy az EU-nak szüksége van a migrációra, és szerintük több legális migrációs csatorna kell ahhoz, hogy a jövőben megfelelő választ adjanak a munkaerőhiányra. „A bizottság javaslatai, azáltal hogy több jogot és több lehetőséget biztosítanak a beilleszkedésre az Európába érkező migránsoknak, hozzájárulnak a szakképzettség hiányában tapasztalható szakadék megszüntetéséhez az EU munkaerőpiacain, ugyanakkor véget vetnek a migráns munkavállalók kizsákmányolásának, és az uniós társadalmak javát szolgálják” – írták közleményükben.
A bizottsági kezdeményezés része az EU nagy migrációs csomagjának, amelynek legfőbb eleme, a határokon lefolytatott eljárás, az illegális bevándorlók visszaküldése továbbra is elakadt a tagállamok szintjén. Bár a hivatalos közlések szerint az egyeztetések folyamatosak, a magyar kormány nem titkolja, hogy blokkolja a javaslatot. Mivel a jelenlegi kezdeményezés a migránsok Európába utazásának és tartózkodásának megkönnyítését szolgálja, jó esély van arra, hogy ezt is elutasítja a magyar kormány, csakúgy, mint bármelyik, migrációs témájú és tartalmú jogszabályjavaslatot.