Év végére hat százalékra szelídülhet az infláció, de így is 17 százalék felett lesz a 2023-as átlagos index. Most még sokat segít a tavalyi magas bázis, de jövőre már nem. A piaci szereplők eközben egyre kevésbé bíznak a magyar inflációs mutatóban, és az uniós statisztikai hivatal is kérdéseket tett fel, miután pont annyira csökkent az infláció októberben, ahogy a kormány várta.
Olcsóbb lett az üzemanyag, és lassabban drágultak az élelmiszerek, ennek köszönhetően nem emelkedtek olyan ütemben az árak, mint korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Októberhez viszonyítva átlagosan nem változtak.
„A folyamatot továbbra is érdemben segítik a bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelen lévő kiugró áremelkedés is lassult, immár az inflációs átlag alatti” – mondta Horváth András, az MBH vezető elemzője.
A szakember szerint az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékű csökkenést mutat már. Ezt azonban a szolgáltatások továbbra is erőteljes drágulása és az éves alapon 25 százalékos emelkedést mutató üzemanyagárak ellensúlyozták negatív irányba.
Horváth András az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő, egyre szélesebb körű árkorrekciók, akciók, illetve a versenyt erősítő lépések, továbbá a forinterősödésből következő, tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedés miatt az infláció további mérséklődésére számít. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintre estek vissza az utóbbi hónapokban.
„Az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatások jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is hat százalék körüli árindexszel számolunk” – tette hozzá.
Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,7 százalék lehet, jövőre pedig az üzemanyagok év eleji jövedékiadó-emelése ellenére is négy százalék körüli az éves ráta, azonban az elemző szerint a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.
Nehéz lesz jövőre
A novemberi inflációs adat komoly meglepetéssel nem szolgált, tekintettel arra, hogy folytatódott a meglehetősen dinamikus dezinflációs folyamat. Az októberi adathoz képest a fő inflációs mutató két százalékpontot csökkent, ezzel elérve a 7,9 százalékos szintet.
„Ez az erős lassulás két tényező következménye: egyrészt a tavalyi éves magas bázisé, másrészt pedig annak is köszönhető, hogy havi szinten az általános árszínvonal nem változott” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakember szerint leginkább az üzemanyag és az élelmiszer éves bázisú árváltozásának köszönhető az infláció két százalékpontos csökkenése.
„Bár havi szinten ismét érdemben drágultak az élelmiszerek – fél százalékkal –, némi meglepetést okozva, ugyanakkor a tavalyi magas bázis miatt ez is elegendő volt ahhoz, hogy az éves inflációs mutató 7,1 százalékra essen ebben a termékkörben” – tette hozzá.
Az üzemanyagok ára havi szinten 3,6 százalékkal csökkent, ami így szintén drasztikus mértékben visszahúzta az inflációt. Az elemző szerint csupán ez a két tétel önmagában 75 százalékát magyarázza az októberről novemberre érdemben lassuló inflációnak. Ennél azonban talán sokkal fontosabb az a tény, hogy az összes nagy kategóriában fékeződött az áremelkedés éves bázisú üteme, vagyis továbbra is széles bázisú dezinflációs folyamat zajlik.
Ehhez kapcsolódóan: Tovább fékeződött a drágulás üteme
A novemberi inflációs adat alapján arra lehet következtetni, hogy decemberben tovább fékeződhet az inflációs mutató, és az ING előrejelzése szerint 6,1 százalékon zárhatja az évet. „Sajnos azonban az év eleji negyed évszázados csúcs miatt az éves átlagos infláció így is kiemelkedő marad: 17,7 százalékra becsüljük” – tette hozzá Virovácz Péter. Bár a jövő év folyamán ennél jóval csekélyebb, 5,1 százalékos lehet az átlagos infláció, még nem lehet hátradőlni.
„Egyrészt azért, mert az inflációs cél továbbra is három százalék, ez biztosítja az árstabilitást, másrészt azért, mert a jövő év második felében az idei év vége felé látott kedvező inflációs folyamatok alacsonyabb bázist biztosítanak, így az infláció újbóli emelkedésére számítunk” – mondta az elemző. Míg az év közepe felé valamivel négy százalék felett alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 végét ismét hat százalék körül zárhatja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja három százalék, ennek elérése nehéz lesz jövőre. Az elemző szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is szigorú marad. A jegybanknak nincs tere arra, hogy változtasson a kamatvágás tempóján. Arra lehet számítani, hogy decemberben is folytatja a 75 bázispontos kamatvágást az MNB Monetáris Tanácsa.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH a novemberi árakat közli, saját listánkkal már a decemberi árváltozásokat figyelhetjük meg. Az általunk figyelt üzletben csökkent a burgonya és a koktélparadicsom ára. Előbbi 329 forintról 279-re, míg utóbbi kilogrammonként 2796-ról 2396 forintra esett.
A zöldségek esetében az árváltozást szezonális okok is eredményezhetik. Olcsóbb lett a csirkemell ára is, a novemberi 1619 forintról 1349-re, a liszt ára 199 forintról 169-re csökkent. Olcsóbb lett a tankolás is, a benzin ára a novemberi 606 forint helyett decemberre 578 forintra lett.
Drágább lett ugyanakkor a tojás, egy tízdarabos kivitel ára 670-ről 685-re nőtt. Jelentősen emelkedett a mozijegy ára is, 2500 forintról 2900-ra emelte az általunk figyelt cégcsoport.
Kérdéses eredmények
Az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a Központi Statisztikai Hivatallal az inflációs statisztikák európai uniós szintű harmonizációjára irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként – közölte az Eurostat, miután a Reuters hírügynökség kérdéseket tett fel az uniós statisztikai hivatalnak. A KSH a Reutersnek azt írta, hogy „a magyar infláció kiszámításának módszertana megfelelt és a jövőben is meg fog felelni az EU irányelveinek”.
Ehhez kapcsolódóan: Minden negatív üzenet mellé egy pozitívat! – Rövid pórázon a statisztikai hivatal
Ahogy a Népszava beszámolt róla, több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben tíz százalék alá csökkent volna az infláció, pontosabban a mutató 9,9 százalékra való csökkenését kizárólag a KSH – vitatott – módszertanának tudják be. Az újság szerint ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, az infláció októberben valahol 11–12 százalék között lett volna.
A Portfolio eközben arról írt, hogy egyre komolyabb kétségek merülnek fel a magyar statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatban. „Ha pedig kiderül, hogy ennek felülről érkező nyomás az oka, akkor az már a piaci szereplőkre is hatással lehet” – közölte csütörtök reggeli kommentárjában a Commerzbank.
A bank szakemberei szerint eddig jellemzően a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok esetében került szóba hasonló kétség – miközben Magyarország nem tartozik ezek közé –, ami már önmagában árulkodó.