A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt vezetője az idősebb korosztályok Németországgal szembeni ellenérzéseire játszhat rá szavazatszerzési célból, azonban sokan úgy vélik, hogy taktikája káros lehet a nemzeti érdekek szempontjából.
A konzervatív, nacionalista Jarosław Kaczyński arra figyelmeztetett, hogy Németország Európa uralására törekszik, és amennyiben a legnagyobb ellenzéki erőnek számító, Donald Tusk volt kormányfő vezette Polgári Platform (PO) nyeri a jövő évi választást, akkor Lengyelország alárendelt szerepbe szorulhat.
Bár az országban és a térségben is széles körben bírálják az elmúlt évek berlini Oroszország-politikáját, a PiS kritikusai szerint ez a fajta németellenes retorika ellentétes a lengyel nemzeti érdekekkel, ugyanis megosztottságot szít a nyugati szövetségen belül.
Egyesek példaként hozzák fel a lengyel vezetés reakcióját arra, hogy a német kormány három Patriot légvédelmi rendszert ajánlott fel a közelmúltbeli lengyelországi rakétabecsapódásokat követően.
Kaczyński úgy vélekedett, hogy ezeket az ütegeket Ukrajnába kellene inkább telepíteni, és azt mondta, „Németország eddigi hozzáállása egyébként sem ad okot bizakodásra azt illetően, hogy orosz rakéták leszedéséről fognak dönteni”.
Mariusz Błaszczak védelmi miniszter végül bejelentette, hogy elfogadják a fegyvereket, mindazonáltal csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Berlin elutasította az ukrán védelmi képességek erősítését.
Ehhez kapcsolódóan: Berlin segítséget ajánlott Lengyelország légvédelmének erősítéséhez
Egyes elemzők szerint a hasonló nyilatkozatok azon választási taktika részét képezik, amelynek célja az idősebb, Németországgal szemben erős ellenérzéseket tápláló korosztály támogatásának megnyerése.
Sokan azonban pozitívan tekintenek a szomszédos államra, miután rengetegen tanultak vagy dolgoztak ott, Németország ráadásul Lengyelország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, mindketten tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak is.
Nincs egyszerű dolga a 2015 óta kormányzó PiS-nek a jövő évi választásokra készülve, a magas infláció jelentette nehézségeket tovább súlyosbítja, hogy az EU jogállamisági problémák visszatartja miatt az amúgy Lengyelországnak szánt forrásokat.
„A lengyelek többsége nem németellenes”
A 37 éves, Katowicében élő Pawel Gruszecki rendkívül szomorúnak nevezte a németellenes retorikát, amely feldühíti, de rámutatott, hogy idősebb szomszédaival folytatott beszélgetései meggyőzték arról, hogy az állami televízió ilyen irányú narratívájára igenis van fogadókészség a társadalomban.
Agnieszka Łada-Konefał szakértő kiemelte, hogy németellenes kommunikációjával a kormányzó párt a választóknak csak egy kisebb szegmensére lő, amelynek szavazatai azonban döntők lehetnek.
„A lengyelek többsége nem németellenes” – hangsúlyozta.
Kaczyński tavaly azzal vádolta meg Németországot, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságaként és egyik meghatározó erejeként „a Negyedik Birodalmat” próbálja felépíteni.
Előző héten úgy nyilatkozott, hogy Berlin a tagállamok szuverenitásának gyengítése révén békés eszközökkel szeretné most elérni ugyanazt, amit „egykor katonai erő útján akart”, illetve Donald Tusk állítólagos hűségét emlegette Németország iránt, amit az állami média is hosszan visszhangzott.
A parlament múlt heti ülésén nagy felháborodást váltott ki, hogy Jacek Ozdoba környezetvédelmiminiszter-helyettes szünetet kért, hogy az ellenzéki PO képviselői megnézhessék a német válogatott mérkőzését a labdarúgó-világbajnokságon.
Ehhez kapcsolódóan: Kaczyński tagadja, hogy ellenzéki politikusok is a Pegasus célpontjai lettek volna
A 2005-ös elnökválasztás előtt a PiS azt a hírt robbantotta, hogy az esélyes Tusk nagyapja a náci német hadseregben szolgált a második világháború idején, és így végül riválisa, Kaczyński néhai ikertestvére, Lech Kaczyński lett a győztes.
Ez a kampányhúzás annak ellenére is hatásosan működött, hogy Józef Tusk az elérhető források szerint kényszersorozottként szolgált 1944 augusztusa és októbere között a Wehrmachtban, majd dezertált, és csatlakozott a lengyel haderőhöz.