A kanadai parlament alsóháza megszavazta, hogy népirtásnak minősítsék azt a bánásmódot, amelyet Peking alkalmaz az ujgurokkal szemben. Kína néhány órával korábban azt állította, hogy a kisebbségi népcsoport kezelése "fényes példája" az emberi jogok fejlődésének.
Az indítványt, amely szerint a kínai ujgurok "népirtás alanyai voltak és azok ma is", egyhangúlag fogadták el hétfőn. A kanadai parlament azt a kiegészítést is megszavazta, amely arra hív fel, hogy a 2022-es pekingi olimpiát máshol rendezzék meg, ha folytatódik a brutális bánásmód az ujgurokkal szemben.
Kína és Kanada között az elmúlt években egyre feszültebb a viszony, ez a lépés vélhetően tovább növeli Peking haragját.
Justin Trudeau kormányfő a múlt héten azt mondta, hogy szignifikáns jelentések érkeztek a durva bánásmódról Hszincsiangból, ahol jogvédő csoportok szerint legkevesebb 1 millió ujgur és más, főleg muzulmán kisebbségi csoportokhoz tartozó embert zártak táborokba.
Az egyre növekvő kanadai igény a fellépésre más nyugati országok vádjait visszhangozza az emberi jogok kínai helyzetét illetően. Az Egyesült Államok már szintén használta a népirtás kifejezést az ujgurokkal szembeni bánásmód leírására.
Ehhez kapcsolódóan: Kína: szakképző központ vagy koncentrációs tábor?Peking szerint szó sincs népirtásról, a terrorellenes harc hívta életre a táborokat
Kínát feldühítik az ilyen megjegyzések, szerinte Hszincsiang ügye belügy, Peking visszautasítja a rossz bánásmód vádját. Azt állítja, hogy a táborokban szakmai felkészítés folyik az iszlám szélsőségesek elleni harcra.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Wenbin ma azt mondta, hogy a kanadai lépés "nem tiszteli a tényeket és a józan észt". Hozzátette: Peking diplomáciai vonalon erőteljesen tiltakozik ellene.
Cong Pei-vu, Kína ottawai nagykövete visszautasítja a népirtás vádját. "A nyugati országok nincsenek abban a helyzetben, hogy megmondják, hogyan áll az emberi jogok helyzete Kínában" - mondta egy interjúban még a szavazás előtt. "Egyáltalán nincs úgynevezett népirtás Hszincsiangban."
Hétfőn a kínai külügyminiszter, Vang Ji arról beszélt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Genfben, hogy az ujgurok és más kisebbségek tagjai Hszincsiangban vallásszabadságot és munkaügyi jogokat élveznek. A kínai emberi jogok fejlődésének "fényes példájaként" írta le az ottani nemzeti kisebbségek kezelését. Szerinte Hszincsiangban a társadalmi stabilitás és egészséges fejlődés folyik, négy éve bármiféle "terrorcselekmény" nélkül. Hozzátette, hogy 24 ezer mecset működését engedik a tartományban.
"Ezek az alapvető tények mutatják, hogy soha nem volt úgynevezett népirtás, kényszermunka vagy vallási elnyomás Hszincsiangban" - mondta Wang.
Ehhez kapcsolódóan: Családtagok azt állítják, kazahokat is fogva tartanak a kínai átnevelőtáborokban