Újabb tétellel bővült a kívánságlista, amellyel a magyar fél Donald Trumpot bevallottan megkeresi majd, miután a megválasztott amerikai elnök elfoglalta hivatalát, de ezenfelül gyakorlati következménye nincs sem a magyar–amerikai kapcsolatok, sem a magyar nemzetközi politika szempontjából. Ráadásul David Pressman és Rogán Antal között információink szerint működő munkakapcsolat volt.
„Bevallom, nem értem az időzítést abból a szempontból, hogy tudomásom szerint semmilyen új körülmény, információ nem merült fel Rogán Antallal kapcsolatban ahhoz képest, ami ne lett volna már eddig is ismert” – mondta egy, a magyar–amerikai kapcsolatokra rálátó, nem fideszes parlamenti képviselő a Szabad Európának. Szavai alátámasztják egy másik forrásunk információit, aki szintén azt mondta: nem tud róla, hogy az amerikai fél az utóbbi időben rádolgozott volna Rogán Antal esetleges korrupt, amerikai szempontból kockázatot jelentő üzleti, politikai kapcsolataira.
David Pressman távozó amerikai nagykövet kedden jelentette be egy sajtótájékoztatón, hogy Rogán Antal, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke is szerepel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) friss szankciós listáján. A tilalom értelmében Rogán Antal nem léphet az Amerikai Egyesült Államok területére, ha pedig rendelkezik ott vagyonnal, azt befagyasztják.
Súgtak-nem súgtak
A kiadott sajtóközlemény szerint „magyarországi visszaélésekre figyelmeztető whistleblowerek” (belső informátor, súgó) információi alapján jutottak arra a következtetésre az amerikai szervek, hogy Magyarországon olyan korrupt rendszer működik, ahol az állami vezetők és a gazdaság főszereplői között megengedhetetlen kapcsolatok alakultak ki. Ez ebben a kontextusban és a fenti információk fényében jelentheti a sajtóban megjelent tényfeltáró cikkeket és a korrupcióellenes civil szervezetek jelentéseit is – a Transparency International uniós korrupciós rangsorára, ahol évek óta Magyarország az utolsó, konkrétan hivatkozik is a közlemény.
Ehhez kapcsolódóan: A döntésről és indoklása részleteiről itt olvashat.
Ez azt támasztja alá, hogy különös körülmény nem merült fel arra, hogy éppen most szankcionálják Rogán Antalt. A magyar kormány és a Biden-adminisztráció között régóta kifejezetten feszült a viszony. David Pressman – a nemzetközi diplomáciában időnként kétségkívül szokatlan hangvételű – kritikáit úgy értelmezik a magyar kormányzati politikusok, hogy a demokrata politikai kinevezett nagykövet „valójában nem diplomataként viselkedik, hanem demokrata pártpolitikusként próbál karriert építeni”.
Nem az első, de (most) az utolsó
A mostani nem az első szankció Washingtonból. Bár politikailag ez lehet a legérzékenyebb az Orbán-kormánynak, praktikus jelentőségét nézve sokkal fontosabb volt, amikor a Fehér Ház 2022 nyarán bejelentette, hogy felmondja a még 1979-ben megkötött magyar–amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezményt. Ezt követte 2023. augusztus 1-jétől az Egyesült Államokba utazni kívánók számára a vízummentességi kedvezmény, az ESTA szűkítése azon magyar állampolgárok számára, akik Magyarország területén születtek.
Ehhez kapcsolódóan: Csendben azért időben szóltunk a szövetségeseinknek az orosz hekkertámadásról
A Telex legfrissebb cikkében arról írt, hogy „a kormányzatot azért is érhette meglepetésként a lépés, mert sokáig úgy tűnt, hogy a mások mellett Rogán Antal szankcionálásáért hosszú ideje lobbizó amerikai tisztviselők (élükön David Pressman amerikai nagykövettel) nem járnak sikerrel”.
Elmaradt a hasba rúgás
Forrásaink szerint ha a Biden-kormányzat valóban ütni akart volna az Orbán-kormányon és hátországán, megtehette volna, hogy az elmúlt hónapokban, években néhány valóban jelentős szereplőt, például Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, a kormányfő vejét vagy Szijj Lászlót (szintén a kormányzat gazdasági hátországának egyik főszereplője) teszi a Magnyickij-listára, méghozzá egyesével. „Senki nem tudhatta volna, ki lesz a következő, az valóban okozhatott volna törést, erjedést” – mondta egyikük.
A jelek szerint mégsem akarták kenyértörésre vinni a dolgot Washingtonban, ami egyébként alátámasztja azt is, amiről tavaly ősszel írtunk, hogy – legalábbis magyar kormányzati értékelés szerint – a magyar–amerikai kapcsolatok a háttérben jobbak, mint gondolnánk; ami persze távolról sem jelenti azt, hogy jók lennének. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tavaly nyáron mégis Washingtonban járt, ahol a külügyminisztérium képviselőin kívül a mindenkori amerikai elnök mellett közvetlenül működő Nemzeti Biztonsági Tanács tagjaival is tárgyalt.
Ehhez kapcsolódóan: Évekig készültek az amerikai szankciók kormányközeli magyar személyek ellen, végül mégsem léptek életbe
Ráadásul – több forrásból származó információink szerint – David Pressman Szijjártó Péter mellett Rogán Antallal állt működő munkakapcsolatban a magyar kormányból. Rogán mostani szankcionálása emiatt – azzal együtt, hogy egyelőre nincs információ a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének amerikai üzleti érdekeltségeiről – ha nem is szimbolikus csupán, de mérsékelt gyakorlati jelentőséggel bír. „Egy zavaró ügy lesz majd. Hiába lesz jó kapcsolat az új vezetéssel, előbb-utóbb tárgyalni kell róla, és az nyilván kellemetlen lesz” – mondta egy forrásunk.
Van lista
Erre egyébként Eörsi Mátyás korábbi külügyi államtitkár, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke is utalt közösségi oldalán tett bejegyzésében. Azt írta: mivel Rogán Antal a Magyarországon is működő kínai akkugyárral, a CATL-lel együtt került szankciók alá, a levételéről is úgy kell majd tárgyalni, hogy eközben óhatatlanul szóba kerülnek a szoros magyar–kínai kapcsolatok, ami viszont vörös posztót jelenthet Donald Trump szemében.
Ehhez kapcsolódóan: Azt mondja Trumpnak, amit hallani akar – így került be Orbán Viktor a MAGA belső köreibe
Donald Trump november 5-i győzelme után, közvetlenül az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor nem is titkolta, hogy lesznek konkrét kérések magyar részről Trump felé – a kettős adóztatással kapcsolatos egyezmény újbóli életbe léptetését említette példaként. Ez a kívánságlista most nyilván bővült egy tétellel a magyar kormány szándékai ellenére – valószínűleg ez volt a lépés legfőbb értelme a távozó amerikai adminisztráció részéről.
Ki lesz az új nagykövet?
Egyéb módon azonban nem terheli majd a magyar–amerikai kapcsolatokat a lépés. Bár Rogán Antal a titkosszolgálatok vezetője is, egy szakmai forrásunk szerint ez nem fogja megterhelni a két ország nemzetbiztonsági szervei közötti – egyébként a háttérben jól működő – szakmai kapcsolatát, „legalábbis, ha mindenki racionálisan viselkedik”. A magyar–amerikai bűnügyi együttműködésért egyébként is a Washingtonban kifejezetten szívesen látott Pintér Sándor a felelős.
Az persze még nyitott kérdés egyelőre, hogy az új elnöki adminisztráció felállása után repülőrajtot vesznek-e a magyar–amerikai legfelsőbb szintű politikai kapcsolatok, és Rogán Antal hamar lekerül-e a szankciós listáról, de kormányzati forrásaink szerint ez csak idő kérdése; legalábbis a trumpista, republikánus politikai szándékokra utal, hogy Bryan E. Leib amerikai politikai elemző, a magyar kormányhoz közeli Alapjogokért Központ vezető kutatója – mint a 24.hu megírta – szégyennek nevezte a döntést. Ő egyike azoknak, akiket David Pressman lehetséges utódaként emlegetnek magyar kormánykörökben. (Összesen négy jelentkező van információink szerint.) Igaz, egy új amerikai nagykövet kinevezésére várhatóan ősszel kerülhet sor.
Bár jogilag ez tisztán amerikai ügy, felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben árthat Magyarország külkapcsolatainak, külpolitikai presztízsének, hiszen példátlan, hogy egy uniós és NATO-tag ország aktív miniszterét helyezi korrupciós listára egy szövetséges állam. „Nem hiszem, hogy ezt bárki valaha felemlegeti majd Orbán Viktornak egy kétoldalú vagy többoldalú tárgyalás során, még a kulisszák mögött sem. Ráadásul ha a magyar kormányfőnek nem derogál, hogy Vlagyimir Putyin rendszeresen megvárakoztatja a kétoldalú találkozóik előtt, akkor ezzel sem fog foglalkozni” – mondta egy nagy uniós ország diplomatája a Szabad Európának. Egy külkapcsolatokkal is foglalkozó magyar képviselő szintén úgy vélte: Rogán Antal ügye nem játszik nemzetközi szinten, szerinte sokkal többet árt Magyarország külföldi – főleg uniós – megítélésének, hogy menedékjogot adott a hazájában korrupcióval vádolt Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettesnek.