Két külföldi bank kapitulálásával került nemzeti kézbe a bankrendszer többsége

Egy ügyfél tárgyal az ügyintézővel az állami tulajdonú MFB fiókjában (képünk illusztráció)

Teljesült Orbán álma: a magyar bankrendszer több mint fele nemzeti kézbe került. Márki-Zay Péter szerint Orbán Viktor nem szuverén, hanem hazaáruló. Steinmetz: Milyen pénzügyi ellenőrzés az, amelyen átmegy, hogy egy egyesület háromezer forintért veszi a szendvicsek darabját, a gyerekeknek szánt ásványvizet pedig 1500 forintért? A hét legjobb cikkeiből válogattunk.

Orbán Viktor miniszterelnök álma volt, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar tulajdonba kerüljön. Bő tíz év alatt több mint hatvan százalékra sikerült feltornászni a nemzeti tulajdont. Ehhez az is kellett, hogy az állam közvetítésével Mészáros Lőrinc közelében landoljon két külföldi pénzintézet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 végére a pénzintézetek eszközállományát tekintve egészen pontosan 66 százalékra emelkedett a nemzeti tulajdon aránya. Ebben nagy szerepe volt két bank államosításának, majd kormányközeli üzletemberek felé történő privatizálásának.

Ehhez az is kellett, hogy a külföldi tulajdonosok el akarják adni a pénzintézetet. A külföldi bankok kiszorítása a banki különadó bevezetésével indult 2010-ben, majd jött a devizahiteles végtörlesztés intézménye 2011-ben, a tranzakciós adó bevezetése 2013-ban, az elszámoltatási törvények 2014-ben.

Emellett súlyos, tízmilliárd forint feletti versenyhivatali bírságokat kaptak 2013-ban és 2015-ben a hazai pénzintézetek, a büntetések nagy részét a külföldi bankok fizették.

2014 júliusában kapitulált az MKB Bank külföldi tulajdonosa, miután eladta a bankot a magyar államnak. 2019-re vált világossá, hogy a pénzintézet több mint nyolcvanszázalékos tulajdonosa Mészáros Lőrinc és Szíjj László, a közbeszerzéseken sokszor nyerő Duna Aszfalt tulajdonosa.

2015-ben újabb nagy bankot vett a magyar állam. A Budapest Bankot az állam végül nem privatizálta, inkább beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, ahol az államnak csak 30,3 százalékos tulajdoni hányada volt. Ahogy a Népszava korábban beszámolt róla, a Magyar Bankholding közel 38 százalékos tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amely mögött Vida József áll, míg további közel 32 százalékot az MKB Bank tulajdonosai birtokolnak.

Így került a Budapest Bank is Mészáros Lőrinc érdekeltségei közelébe, ezzel egyenes út vezetett három nagy piaci szereplő összeolvadására.

Ehhez kapcsolódóan: Nagy kérdés, hogy mennyire válságálló a felerészt nemzeti tulajdonba került bankrendszer

Márki-Zay szerint Orbán egy sor csatát vesztett

„Orbán Viktor először is egyáltalán nem szuverén. Amikor azt mondja, hogy Magyarország szuverenitása miatt nem csatlakozik az uniós ügyészséghez, akkor valójában csak a tolvaj bűnözők szuverenitását félti, és nem a magyar államét” – mondta Márki-Zay Péter a Szabad Európának. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint nekik az az érdekünk, hogy Magyarországon minden hatóság üldözze a tolvajokat.

Márki-Zay Péter szerint Orbán elveszítette a harcot az államadósság ellen, a Covid ellen, az infláció ellen és el fogja veszíteni a harcot Brüsszel ellen. „Magyar állampolgárként elegem van abból, hogy Magyarország mindig a vesztes oldalon legyen. Nekünk, továbbra is mondom, nem Brüsszelt, hanem Putyint kell megállítanunk. Legyünk végre egyszer a történelem jó oldalán, egyszer a győztes oldalon” – mondta.

Márki-Zay szerint függetlenül a Fidesz pártállamépítésétől minél több tisztességes ember lesz a politikában, annál nagyobb remény van arra, hogy Magyarországon tényleg jobbra forduljon az emberek sorsa.

Ehhez kapcsolódóan: „Ez az ember nem szuverén, hanem hazaáruló” – Márki-Zay Péter Orbánról, külpolitikáról, ellenzéki esélyekről

Pénzeső és a sport

„Döbbenetes, hogy az elmúlt tíz évben tulajdonképpen minden pénzügyi háttér adott volt a minőségi munkához, mégis azt látjuk, hogy nagyon rosszak az utánpótlás-eredmények, tisztelet a kivételnek persze”mondta a Szabad Európának Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó, az ellenzéki összefogás sportpolitikai kabinetvezetője.

A profi sportklubokba egy évtizede ömlő közpénzek alapján a kedvezményezett sportágakban a magyaroknak le kellene tarolniuk a mezőnyt, ehhez képest a legtöbb helyen az utánpótlás romlását sikerült elérni.

„Az állami forrásokat sok esetben külföldi labdarúgók finanszírozására fordítják. Ha megnézzük a magyar NBI-es egyesületek összbevételét, akkor abban nagyon komoly súllyal bírnak a direkt vagy indirekt állami támogatások” – mondta a sportolóból lett politikus.

Steinmetz szerint az Arsenalben ilyen nem fordulhat elő, ott a tulajdonosok a saját pénzüket teszik be a klubba. Steinmetz szerint túl sok a lopás, az észszerűtlen beruházás, aránytalanul keveset adóznak a leggazdagabb sportolók, miközben a legszegényebb gyerekek közül sokan ha akarnának se tudnának versenysportolni.

Ehhez kapcsolódóan: Nem az a teljesítmény, hogy ki hány gyereket tud leigazolni – Interjú Steinmetz Ádámmal

Ezért nincs sajtószabadság Magyarországon

„A kormány annyira leuralta a médiát, hogy nem maradt tere annak, hogy megvitassuk a közös ügyeinket” – mondta Polyák Gábor. A médiajogász, aki Márki-Zay Péter tanácsadója, úgy látja, hogy a magyar társadalom megosztottsága felülről indult, ezért egy másmilyen politikai vezetés fel is tudja számolni. Szerinte ha sajtószabadság lenne, akkor egyrészt minden médium ugyanolyan esélyekkel működhetne a médiapiacon, egyenlően férne hozzá az erőforrásokhoz, egyenlő esélyekkel jutna hozzá a reklámbevételekhez vagy a frekvenciákhoz.

Ehhez kapcsolódóan: „A KESMA nem fog összeomlani, ott van mögötte az elmúlt tizenkét évben felhalmozott vagyon”

Ezen erőforrások megszerzése csak azon múlna, hogy melyik újságíró végzi ügyesebben a dolgát, ki tudja jobban megírni a cikket és sikeresebben elérni a közönséget.

„Másfelől pedig akkor lenne sajtószabadság, ha a közönség minden tagja azonos eséllyel férne hozzá a különböző álláspontokhoz” – tette hozzá. Szerinte nem azon múlna, hogy a kormányzati narratíván kívüli véleményeket is megismeri-e valaki, hogy mennyi időt szán arra, hogy tudatosan megkeresse a független hírforrásokat, hanem azon, ha bekapcsolja tévét.

Akkor szinte mindegy lenne, hogy melyik csatornára kapcsol, az interneten sem számítana, melyik hírportált olvassa: ugyanazokkal a tényekkel találkozna – nyilván másfajta világnézetből tálalva. Úgy látja, hogy e feltételek közül ma egyik sem teljesül Magyarországon.

Ehhez kapcsolódóan: „A hatalomnak tudomásul kell vennie, hogy nem bújhat el a nyilvánosság elől”