Két ország, amelyeknek egy részén orosz csapatok állomásoznak. Moldova és Georgia – korábbi nevén Grúzia – a következő hetekben sorsdöntő választás előtt áll. Nyugat vagy Oroszország? – ez a választások tétje. Az Atlasz vendégei a Magyar Külügyi Intézet elemzői: Kránitz Péter a kaukázusi országok szakértője és Barabás T. János, a chisinaui magyar nagykövetség korábbi első beosztottja.
Ha meg szeretné nézni a podcastet, megteheti itt:
Ha meghallgatná, ide kattintson:
Your browser doesn’t support HTML5
Két ország, amely Oroszország következő célpontja lehet – sorsdöntő választás Moldovában és Georgiában
A podcast legfontosabb állításai:
Moldova:
(1) Moldovában elsősorban elnökválasztást tartanak, de egy népszavazáson az ország európai uniós csatlakozásáról is kinyilváníthatják a véleményüket az emberek – ez az uniós integrációt szorgalmazó Maia Sandu államfő politikai húzása volt. Abban bízik, hogy a népszavazás a ő támogatottságát is megemeli.
(2) Románia nem vetette el az esetleges egyesülést Moldovával. Barabás T. János arról beszélt, hogy Románia megpróbálja megszállni az intézményeket, ezzel befolyásolni a folyamatokat. Évtizedes viszonylatban nem tartja kizártnak az egyesülést, de csak lassan fog megtörténni.
(3) Az oroszbarát pártok a parlament egyharmadát teszik ki, a szocialista párt és a Shor Párt egyértelműen Moszkvához viszonyul. Bár az orosz propagandát sugárzó csatornákat betiltották Moldovában, a YouTube-on, a Telegramon és az oroszok között népszerű közösségi oldalon, a Vkontaktyén továbbra is erős az orosz befolyás.
(4) Az egyháznak is kiemelt szerepe van az orosz propaganda terjesztésében: az ország lakosságának 75 százaléka az Orosz Ortodox Egyház hívője.
(5) Az Európai Unió egyre aktívabb Moldova kapcsán: Ursula von der Leyen nemrég Chișinăuban járt, ahol közel kétmilliárd euró segélyt ígért a moldovaiaknak.
Georgia:
(1) Kránitz Péter szerint Georgia akkor is az euroatlanti integráció útján maradna, ha ismét a Grúz Álom párt nyerné meg a választásokat, akik tizenkét éve vezetik az országot.
(2) Hozzájuk kötődik a georgiai ügynöktörvény, amely részben listázza azokat az NGO-kat és médiumokat, amelyek külföldről kapják a támogatásukat. Mindeközben a piac csak részben támogathatja ezeket a csoportokat a kormányzati nyomás miatt.
(3) A közvélemény-kutatók eltérő eredményeket jeleznek előre, de az biztosnak látszik, hogy a legtöbb szavazatot a kormányzó Grúz Álom párt kapja. Öt vagy hat párt juthat be a georgiai parlamentbe.