Bár sok jelölt már hetek óta kampányol, hivatalosan csak szombaton kezdődik, de egyszerre kettő is: egy önkormányzati és egy európai parlamenti. Most először lesz olyan, hogy egy napon, június 9-én két választást tartanak Magyarországon.
Április 20-án, szombaton kezdődik az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választás kampányidőszaka, ezzel egy időben indul az ajánlásgyűjtés a jelöltekre és a listákra.
Az európai parlamenti választásokra a pártok az ajánlásokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által kiadott aláírásgyűjtő íveken gyűjthetik, amelyeket legkorábban április 20-án, szombaton délelőtt 8 órától vehetnek át. A listaállítás feltétele húszezer érvényes ajánlás leadása, határideje május 3-a 16 óra. Polgármesterjelöltet, egyéni választókerületi jelöltet, fővárosi és megyei listát május 6-ig, illetve 7-ig lehet ajánlani.
Van lehetőség több ajánlást adni, egy választópolgár a saját lakóhelye szerinti településen, kerületben több jelölt vagy lista ajánlóívét is aláírhatja. Az ajánlásgyűjtés megkezdésével ismét elérhetővé válik a Kit ajánlottam? (KITAJ) nevű ajánlás-ellenőrző szolgáltatás.
Fontos különbség az országgyűlési választásokhoz képest, hogy nincs kampányköltési limit, de központi kampánytámogatás se – mondta a Szabad Európának László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
Két választás egy napon
Ez lesz az első alkalom Magyarországon, hogy egy napon tartják az önkormányzati és az EP-választásokat. Már 2013-ban is volt szó róla, hogy 2014-ben egy napon lehetne tartani, ha már mindkét ciklus öt évig tart és ugyanabban az évben fordul, de aztán lekerült a napirendről. 2019-ben elő sem került, most viszont meglépték – mondta a választási szakértő.
Szerinte a Fideszben nem akarták, hogy ismét erőfelmérő legyen a júniusi EP-választás az októberi önkormányzati választáshoz, ahogy 2019-ben történt. A másik ok az lehet, hogy így nem kell egész évben kampányolni, egy napon átesnek a két választáson, és lesz két év viszonylagos nyugalom, amelynek során akár megszorító intézkedéseket is lehet hozni. Azt tartja a legkevésbé valószínű indoknak, amit a kormány közölt, hogy spórolásból tartják egyszerre, szerinte pár milliárd forint elenyésző összeg a költségvetésben.
Ehhez kapcsolódóan: Eurobarometer: A magyar közvélemény teljesen az európai fősodorba tartozik
Fél évvel a választások előtt a Fidesz belenyúlt az önkormányzati választás szabályaiba
A 2010-ig működő, majd éppen a Fidesz által eltörölt listás rendszert állították vissza a fővárosban. A megyei közgyűlésekhez hasonlóan a fővárosban újra listákra is kell szavazni, ötszázalékos bejutási küszöbbel. A korábbi rendszerben nagyrészt a kerületi polgármesterek alkották a közgyűlést. Ez most sincs kizárva, polgármester is felkerülhet a listákra.
László Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy a megyei közgyűlésekben – ha pártszövetségek indulnak – két párt esetén tíz, legalább három esetén 15 százalékos a bejutási küszöb, míg Budapesten közös indulás esetén is csak öt százalék.
Az ország 3154 településén és a főváros 23 kerületében közvetlenül választják a polgármestert, Budapesten a főpolgármestert is. A tízezer fő alatti településeken a polgármester-jelöltséghez a választók legalább három százalékának ajánlása kell. A tízezer és százezer fő közötti településeken és a budapesti kerületekben legalább háromszáz ajánlás kell az induláshoz. Az lehet a százezer fő feletti települések és budapesti kerületek polgármesterjelöltje, akit legalább ötszáz választópolgár támogat aláírásával. A főpolgármester-jelölteknek ötezer ajánlást kell gyűjteniük.
A tízezer fő alatti településeken, amelyből több mint háromezer van, úgy szavaznak az úgynevezett egyéni listára, hogy nem egy szavazatot adnak le, hanem annyit, ahány tagú a képviselő-testület – ismertette László Róbert.
A tízezer fő feletti településeket és a budapesti kerületeket egyéni választókerületekre osztják fel, a közgyűlésbe többségében az egyéni választókerületeket megnyerő képviselőjelöltek ülnek be. A vesztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok sem vesznek el: egy kompenzációs listán összesítik őket, és néhány mandátumot ezen az ágon is kiosztanak a leginkább támogatott veszteseknek.
A budapesti és a 19 megyei közgyűlés tagjait listán választjuk, de a 25 megyei jogú város – éppen azért, mert megyei jogúak – ebből kimarad. Másfél millió ember tehát nem szavaz listára az önkormányzati választáson – ismertette a választási szakértő.
Ehhez kapcsolódóan: Mit adtak nekünk az ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzatok?
Az uniós választás szabályai
Az EP-választáson az Európai Parlament 21 magyar tagját közvetlenül, listás rendszerben választják, az egész ország egy választókerületet alkot. Listát húszezer ajánlással lehet indítani. A pártlisták a szavazatok arányában, az úgynevezett D’Hondt-mátrix segítségével kapnak mandátumot. A bejutási küszöb itt is egységesen öt százalék – foglalta össze az uniós választás szabályait.
Azok, akik a tartózkodási helyükön szeretnének szavazni, május 31-ig átjelentkezhetnek oda, ebben az esetben a tartózkodási hely szerinti polgármester- és képviselőjelöltekre szavazhatnak, és megkapják az EP-választási szavazólapot is, amely az egész országban egyforma.
A külföldön élő, tartózkodó magyar állampolgárok május 31-ig kérhetik külképviseleti névjegyzékbe vételüket, de ők csak az európai parlamenti választáson vehetnek részt, és személyesen kell szavazniuk a külképviseleteken többnyire június 9-én 6 és 19 óra között, de például az amerikai kontinensen június 8-án van a szavazás 6-tól 19 óráig.
A határon túli magyarok közül azok szavazhatnak az EP-választáson, akik nem uniós tagállamban élnek, vagyis a magyar állampolgársággal rendelkező romániai és szlovákiai magyarok nem voksolhatnak. A többiek számára biztosított a levélben szavazás, amelyhez május 15-ig kell regisztrálniuk.
Budapest
A főpolgármesteri posztra heten jelentették be indulásukat, miután azonban a Jobbik – Konzervatívok főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman visszalépett Vitézy Dávid javára, ez a szám hatra csökkent.
- Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármestert a DK, az MSZP és a Párbeszéd támogatja. Karácsony Gergely még januárban adott interjút a Szabad Európának.
- A kormánypártok (Fidesz–KDNP) jelöltje Szentkirályi Alexandra volt kormányszóvivő.
- Vitézy Dávid közlekedési szakértőt, volt BKK-s vezetőt és közlekedési államtitkárt az LMP és egy civil szervezet támogatja. Vitézy Dáviddal készített videóinterjúnkat itt találja.
- A Mi Hazánk jelöltje Grundtner András.
- Ferenczik Józsefet az Új Magyar Birodalmi Mozgalom jelölte.
- Kajtor Gábor a Szabad Ország Mozgalom színeiben indul.
Brüsszel
- A Fidesz–KDNP EP-listáját Deutsch Tamás vezeti, miután az első helyre szánt Varga Judit lemondott minden közéleti szerepvállalásáról a kegyelmi botrány miatt.
- A DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listán indul, amelyet Dobrev Klára, a DK elnöke vezet.
- A Momentum listájának élén a párt egyik jelenlegi EP-képviselője, Donáth Anna áll.
- A Jobbik – Konzervatívok listáját Róna Péter jogász, közgazdász vezeti.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője Le Marietta.
- A Mi Hazánk listájának első helyén Toroczkai László pártelnök szerepel.
- A Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) listáját elnöke, Márki-Zay Péter vezeti.
- A Második Reformkor Párt listájának élén Vona Gábor szerepel.
- Az LMP listáját Ungár Péter vezeti.
- Magyar Péter új pártja, a TISZA – Tisztelet és Szabadság Párttal indul az EP-választáson. A listát ő vezeti, de sok más párthoz hasonlóan a listavezető itt sem tervez Brüsszelbe és Strasbourgba menni. A lista második helyén az a jelölt áll, akit a résztvevők megszavaznak a több mint ötszáz jelentkezőből kiválasztott tíz jelölt közül.
A megalakuló új Európai Parlament egyik feladata lesz az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács által javasolt új bizottsági elnök megszavazása. A posztért ismét ringbe száll az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, Ursula von der Leyen, de esélyeit ronthatja két ügy. Az egyik a Covid-járvány idején történt vakcinabeszerzéshez, a másik egy tanácsadói kinevezéshez kapcsolódik.
A Szabad Európa külön választási rovatában számol be a június 9-én tartandó helyhatósági és EP-választás híreiről, valamint a hivatalosan április 20-án induló választási kampány fejleményeiről.