Ősszel megpróbálja megakadályozni, hogy az Európai Unió újabb hat hónappal meghosszabbítsa az Oroszország elleni szankciókat, a Fidesz új generációjának akár 2060-ig képesnek kell lennie kormányozni, hamarosan újabb családtámogatási intézkedéseket jelentenek be – a Szabad Európa több résztvevővel beszélve részleteket tudott meg Orbán Viktor kötcsei beszédéből.
Számos témát érintő, konkrétumokat is bőven tartalmazó beszédet mondott Kötcsén Orbán Viktor szeptember 10-én. A Fidesz számára az aktuális őszi politikai szezonkezdetet jelentő összejövetel a somogyi kistelepülésen elvileg zárt a nyilvánosság elől, de bizonyos részletek mindig kiszivárognak.
2009-ben például Kötcsén fejtette ki az akkor még kormányzásra készülő Fidesz-elnök, hogy a következő 15-20 évben a centrális erőtér jellemzi majd a magyar politikai berendezkedést, egy nagy kormányzópárttal és széttagolt ellenzékkel. Idén eddig nem jelentek meg részletek az elhangzottakról, de a Szabad Európa több résztvevőtől tudakozódva megtudta, miről beszélt a miniszterelnök.
Ukrajna
A beszéd egyik legfontosabb eleme természetesen az Ukrajnában zajló háború volt. A miniszterelnök szerint ez a háború 2030-ig is velünk maradhat, és Ukrajna akár területe harmadát-felét és elveszítheti. A miniszterelnök szerint a háború lokális lett volna, de a Nyugat beszállt, ezzel globálissá tette, most pedig a szankciókkal lábon lőjük magunkat Európában.
A szankciók okozta energiaválság miatt télen akár az európai ipar negyven százaléka is leállhat – jósolta Orbán Viktor. Ősszel várható tárgyalás az európai vezetők között a szankciós csomag meghosszabbításáról újabb hat hónapra, a miniszterelnök szerint meg kell próbálni megakadályozni a prolongálást. A kormányfő tisztában van vele, hogy ezzel az állásponttal egyelőre szinte egyedül van a tagállami vezetők között, de a szeptemberi olasz választásokra utalva azt is megjegyezte, addigra remélhetőleg olyan kormány alakul Olaszországban, amelyik támogatni fog minket ebben. A szankciók elfogadása Orbán Viktor szerint azt jelzi, hogy nincs olyan vezetője Európának, aki felismerné a kontinens érdekeit, és aszerint cselekedne, és erre másokat is rá tudna venni. Angela Merkel ilyen volt, még ha csatázott is vele, ő biztosan nem hagyta volna a szankciós politikát.
Európai Unió vs. V4-ek
A kormányfő megismételte azt a Tusnádfürdőn már hangoztatott gondolatmenetét, miszerint 2030-ra széteshet az eurózóna és akár maga az Európai Unió is. Arról is beszélt, hogy 2040-re a francia városokban többségben lesznek a muzulmán bevándorlók, és ez akár más uniós nagyvárosokban, fővárosokban is megtörténhet. Ebben az esetben viszont át kell értékelni kapcsolatainkat ezekkel a fővárosokkal, hiszen kérdés, mennyire lehet európainak nevezni azt az országot, amelyikben az őshonos európai nemzetrészek néhány településre, kisebbségbe szorulnak.
A visegrádi négyek viszont erős hatalmi központ lesz addigra. Azt elismerte a kormányfő, hogy a háború miatt most válságban van az együttműködés, de ezen túl lehet lépni, főleg hogy a liberális pozsonyi és prágai kormány is inog, könnyen lehet, hogy hamarosan mindkét országban olyan kormány lesz, amelyikkel a Fidesz szövetséget tud kötni. (Jövőre viszont Lengyelországban is választások lesznek, és jó esély van rá, hogy Mateusz Morawiecki kormánya megbukik, és a Fidesszel nagyon rossz viszonyban lévő Donald Tusk pártja, a Polgári Platform alakít kormányt.)
2030-ra a V4-ek nettó befizető tagállammá válnak, Orbán Viktor szerint ekkor el kell gondolkodni az EU-tagság értelmén, azon, hogy ilyen körülmények között mit ad nekünk a tagság, és ha nem tudunk pozitív választ találni, le kell vonni a következtetéseket. Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy Európa nem készült fel rá, hogy új szereplők emelkednek fel a globális politikában (elsősorban Kína), ő ezt már 2010-ben látta, látta, hogy a kínai államkapitalizmus milyen hatékony, ezért szeretne hasonló gazdasági modellt kialakítani Magyarországon, erre épül unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikája.
Ehhez kapcsolódóan: Mit javasolhat Brüsszel szeptember 21-én? – A magyar kormány 17 pillanataDemográfia, gazdaság
Magyarországgal kapcsolatban azt mondta, négy stratégiai célból nem fog engedni semmilyen körülmények között. Az első a demográfia: mindent meg kell tenni a népességnövekedésért, ezért két héten belül újabb családtámogatási intézkedéseket jelentenek be. Ezekről nem árult el részleteket.
A második a teljes foglalkoztatottság megőrzése és a jövedelmek értékének megóvása, különös tekintettel a jövedelemskála alsó negyven százalékára. Ezeknek az embereknek mindenképpen emelni kell a jövedelmét a következő években is.
A harmadik a gazdaság folyamatos modernizálása, végül az utolsó a nemzetegyesítés. Itt forrásaink szerint elsősorban a határon túli magyarokra gondolt a kormányfő, nem arra, hogy a hazai politikai megosztottságon enyhíteni kellene.
Új generációt nevel, hálózatot épít a Fidesz
Végül saját politikai táborára kitérve arról beszélt a miniszterelnök, hogy az elmúlt időszakban tudatosan nevel ki egy új generációt a Fideszben, akik jól képzettek, képesek kormányozni, és akiknek 2030 után akár 2060-ig is el kell tudniuk vezetni az országot. A Nemzeti Együttműködés Rendszere után pedig a Nemzetközi Együttműködés Rendszerét is létre kell hozni, ezt szolgálja a Fidesz hálózatépítése konzervatív körökkel, think tankekkel, influenszerekkel.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke úgy nyilatkozott az RTL Híradónak, hogy értesüléseinket nem tudja megerősíteni, mert “a rendezvény nem volt sajtónyilvános”.