Az elmúlt évben Galina Arapova orosz médiajogász jogi és pszichológiai támogatást nyújtott több tucat, a kormány által „külföldi ügynökként” megjelölt személynek és szervezetnek. Munkáját folytatni kívánja, annak ellenére hogy ő az első, akit duplán „külföldi ügynöknek” bélyegeztek.
Az idős és szenilis Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárt gyakran gúnyolták a mellkasán virító és az évekkel szaporodó érdemrendek miatt. Mire 1982-ben meghalt, már négy Szovjetunió hőse kitüntetést halmozott fel a többi mellé.
Galina Arapova médiajogász azt mondja, most egy kicsit úgy érzi magát, mint Brezsnyev, mivel ő az első, akit az orosz kormány nem egyszer, hanem kétszer is „külföldi ügynöknek” minősített. Az első megbélyegzés 2018-ban történt, amikor az általa vezetett nem kormányzati Tömegmédia-védelmi Központot felvették a listára. A másodikra október 8-án került sor, amikor magát az ügyvédnőt is „külföldi ügynök médiaszolgáltatónak” minősítették.
De a jelek szerint itt nem áll meg a dolog. Az egyéni megjelölés azt jelenti, hogy az ellentmondásos orosz törvény értelmében jogi személyt kell létrehoznia, hogy kezelje a kormány felé való jelentési kötelezettségeit – és ez a jogi személy automatikusan újabb „külföldi ügynökké” válik.
„Egy kicsit olyan, mint egy matrjoska – mondta Arapova a Szabad Európa Orosz Szolgálatának. – Úgy halmozza az ember ezeket a megjelöléseket, mint a Szovjetunió hőse-csillagokat.”
A 49 éves, voronyezsi születésű Arapova hozzáadhatja a legújabb „címeket” korábbi kitüntetéseihez, amelyeket a moszkvai Helsinki Csoporttól, az Orosz Újságírók Szövetségétől és más emberi jogi és civil szervezetektől kapott. Emellett tagja volt az Orosz Sajtótanácsnak, valamint a médiaszabadsággal foglalkozó nemzetközi jogi szakértők magas szintű testületének, az Európai Sajtó- és Médiaszabadság-központ vezetőségének és a londoni székhelyű Article 19, egy médiaszabadsággal foglalkozó szervezetének is.
Galina Arapova újságírókat és médiumokat védő voronyezsi ügyvéd
Amikor 2016-ban ő lett az első orosz ügyvéd, aki elnyerte a Nemzetközi Ügyvédi Kamarának „az emberi jogok védelméhez való kiemelkedő hozzájárulásáért praktizáló ügyvédnek” járó díját, Arapova gratuláló táviratot kapott a Voronyezsi terület akkori kormányzójától és későbbi miniszterelnök-helyettesétől, Alekszej Gorgyejevtől (aki a kormányzó Egységes Oroszország párt vezető tisztségviselője).
„Önnek köszönhetően a Médiajogok Védelmi Központja az egyik leghitelesebb jogi szervezet hírnevét vívta ki magának Oroszországban és külföldön egyaránt.”
Lavinaszerű a megbélyegzés
Arapova elmondása szerint az ügynökké minősítésnek eddig nem volt jelentős hatása a munkájára, amelynek során több tucat olyan személyt és médiumot védett és látott el tanácsokkal, akik a kormány „külföldiügynök-listáján” találták magukat.
„Csak annyit említenék meg, hogy minden egyes közösségimédia-poszton, minden nyilvános előadáson el kell helyeznem a 24 szavas magyarázó nyilatkozatot arról, hogy ügynök vagyok, amelyet a közeljövőben az olvasók ugyanolyan normálisnak fognak tekinteni, mint a hellót” – mondta.
„Személyes beszámolókat is kell vezetnem a bevételekről és kiadásokról, ami komoly beavatkozás a magánéletembe (…) Természetesen fellebbezni fogok, mert ez egy mélyen diszkriminatív törvény, de persze éppen ez a lényege.”
A Médiajog-védelmi Központ közel huszonöt éves története során több ezer újságírónak nyújtott jogi segítséget, akik közül sokat büntető jellegű rágalmazási perbe fogtak.
Egy 2018-as Szabad Európa-interjúban Arapova elmagyarázta, hogyan alakult a helyzete a posztszovjet Oroszországban.
„A kilencvenes évek végén több volt az újságírók elleni erőszak, beleértve a gyilkosságot is” – mondta.
„A kétezres évek elején több bírósági ügyet kezdtünk látni, a vitákat civilizált módon oldották meg. A 2008-as év felé közeledve évente körülbelül négyezer-ötszáz rágalmazási ügy volt már. Most körülbelül hétszáz van, mert új eszközök jelentek meg az újságírók elüldözésére.”
Hozzátette, hogy eme új eszközök közül a legfontosabb az úgynevezett „külföldiügynök-törvény”.
„Nyár óta lavinaszerűen veszik fel az embereket és intézményeket a külföldiügynökök-nyilvántartásba” – mondta múlt heti megbélyegzése után.
„Segítünk az összes újságírónak és a médiumok túlnyomó többségének, akiket július óta felvettek a nyilvántartásba. Több tucat névről van szó.”
Sokk és stressz
„Ahogy korábban, továbbra is segíteni fogok azoknak, akik zavarodott, felháborodott, stresszes és sokkos állapotban vannak” – tette hozzá.
„Néhányan közülük idegességükben dohányozni kezdtek. Mások nem tudják, mihez kezdjenek. Ezeknek az embereknek nemcsak jogi segítségre, hanem pszichológiai támogatásra is szükségük van. Ez egy olyan nehéz élethelyzet, amelyre a legtöbb ember nincs felkészülve.”
Oroszország 2012-ben fogadta el a „külföldi ügynökre” vonatkozó törvényeket, amelyeket azóta többször módosítottak. A jogszabály előírja, hogy a külföldi támogatásban részesülő és a kormány szerint politikai tevékenységet folytató nem kormányzati szervezeteket be kell jegyeztetni, „külföldi ügynökként” kell azonosítani és ellenőrzésnek kell alávetni. A törvény későbbi módosításai a külföldről finanszírozott médiát célozták.
2020 végén a jogszabályt úgy módosították, hogy lehetővé tegyék az orosz kormány számára, hogy magánszemélyeket, köztük külföldi újságírókat is felvegyen a „külföldi ügynökök” listájára, és szankciókat vezessen be velük szemben.
Irina Dolinyina, a Fontos történetek nevű hírszerkesztőség tagja az orosz Igazságügyi Minisztérium előtt 2021. szeptember 8-án. A törvény bürokratikus nyelvezetét és előírását (hogy magát külföldi ügynökként határozza mag) kifigurázó üzenet valódi lényege mindössze az alján szereplő pár szó: „Külföldi ügynökök nincsenek, újságírók vannak”
2017-ben az orosz kormány felvette a listára a Szabad Európa fő orosz szolgálatát és hat másik, orosz nyelvű szerkesztőségét, köztük a Északi Realitásokat és a Jelenidőt. Az év elején az orosz bíróságok nagy összegű bírságokat kezdtek kiszabni a Szabad Európára, amiért nem jelölte meg a cikkeit (a 2020-as jogszabály előírásai szerint) a kormány által megkövetelt címkével. A Szabad Európa közölte, hogy fellebbezést nyújt be a bírságok miatt.
A Human Rights Watch amerikai székhelyű jogvédő szervezet úgy vélte: a „külföldiügynök-törvény” korlátozó, és célja „a független csoportok démonizálása”.
Arapova arra figyelmeztet, hogy a „külföldiügynök-törvényeket” Vlagyimir Putyin elnök alatt az általános elnyomás eszközeként kibővítették, és tovább fogják bővíteni.
„Jogi szempontból a legkülönfélébb jogalanyokra és a legkülönfélébb formulákkal dolgoztak ki megjelöléseket” – mondta.
„Legyen szó jogi személyről vagy állampolgári kollektíváról, vagy csak egy magánszemélyről, állampolgárságtól függetlenül. Bármilyen elképzelhető funkcióban megkaphatod a megbélyegzést.”
A jogász mindig ugyanazt mondja az ügyfeleinek: „Minden elmúlik, ez is elmúlik.”
„Meg kell érteniük, hogy ez nem a világ vége” – mondta.
„Szerintem ez olyan, mint egy kártyavár, amely szétrohad és összeomlik. Ha az ember jól végzi a munkáját, ha profi és tisztességes – ez az, ami a végén megmarad. Ezért van, hogy még ha nagyon nehéz is az élet, akkor is méltósággal kell leélni, nem szabad elárulnunk saját magunkat, helyes stratégiai döntéseket kell hozni.”
De, mint mondta, tisztában van vele, hogy nem mindig könnyű így cselekedni.
„Nem arra szólítom fel az embereket, hogy önzetlen hősiességet tanúsítsanak” – zárta mondandóját.
„Mindenki maga dönti el, milyen álláspontot képvisel, milyen világnézetet vall. Az embereknek joguk van ahhoz, hogy úgy cselekedjenek, ahogy jónak látják, beleértve azt is, hogy félnek. Félni nem szégyen. Mindannyiunknak csak egy életünk van.”
Ehhez kapcsolódóan: Kit nyilváníthat Moszkva „külföldi ügynökké”? Szinte minden újságírót