Bár elvileg 2026 augusztus végéig még igényelhető pénz az uniós helyreállítási alapból, az óra egyre jobban ketyeg Magyarország számára, amely az EU-ban egyedüliként nem kezdte meg még a terv végrehajtását – közölték lapunkkal EU-források abból az alkalomból, hogy Brüsszelben közzétették az RRF-források felhasználásáról szóló éves jelentést.
A rendelkezésre álló keret 41 százalékát, 265,4 milliárd eurót tudtak lehívni augusztus végéig az EU tagállamai a még 2021-ben a koronavírus-válság hatásainak ellensúlyozására létrehozott helyreállítási és stressztűrőképességi eszközből (RRF), és ha nem törik meg a lendület, év végén háromszázmilliárd euró fölött járhat a számláló.
Idén felgyorsult a helyreállítási források lehívása a tagállamokban
A kifizetések gyorsuló tempójára mutat rá többek között az Európai Bizottság által csütörtökön bemutatott éves jelentés, amely különösen a vissza nem térítendő támogatások folyósítása terén mutat gyors előrehaladást (48 százalékát a keretnek már átutalták a tagállamoknak), az eszköz kölcsönrészének lehívása ugyanakkor meglehetősen komótosan megy, alig haladja meg a harminc százalékot. A koronaválság miatt létrehozott, az EU történetében először közös adósságkibocsátáson alapuló eszköz eredetileg több mint nyolcszázmilliárd eurós vissza nem térítendő támogatásból és hitelből állt, de mivel a kölcsönökre viszonylag mérsékelt volt az igény, végül 650 milliárd eurós keretben állapodtak meg.
Az egyes tagállamokra az RRF-ből kiszámolt összeget legkésőbb 2026 végéig kell felhasználni, és hacsak a kormányok időközben nem hosszabbítják meg a határidőt, több ország esetében is fennáll a veszélye annak, hogy a források egy része bennragad. Ez különösen érvényes arra a Magyarországra, amelynek van ugyan jóváhagyott nemzeti helyreállítási terve, de egészen addig még hozzá sem kezdhet a végrehajtásához, amíg nem teljesíti maradéktalanul az úgynevezett 27 kiemelt célt, uniós zsargonban szupermérföldkövet. Ennek szükséges, ám nem elégséges feltétele az uniós forrásokat övező magyar korrupciós veszély miatt 2022 decemberében megindított jogállami feltételességi eljárás lezárása.
Ehhez kapcsolódóan: Csihi-puhi helyett politikai leszámolás Orbán és Von der Leyen között
Vészesen fogy az idő
Mivel a kormány az Európai Bizottság szerint továbbra is adós egy sor, az uniós pénzek biztonságát garantáló intézkedés elfogadásával és főleg végrehajtásával, vészesen fogy az idő az ablakba kitett helyreállítási források felhasználására. A Szabad Európának nyilatkozó források szerint az óra egyre hangosabban ketyeg. Az utolsó fizetési kérelmeket 2026. augusztus 31-ig lehet benyújtani. Elméletileg ugyan elképzelhető, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban egyszerre nyújt be minden számlát (aminek előfeltétele az eljárás lezárása), a teljes keret kifizetése azonban szakemberek szerint gyakorlatilag szinte kivitelezhetetlen. A tagállamok évente két-két kifizetési kérelmet nyújthatnak be a támogatásra és a kölcsönre, de mindegyikhez több tucat mérföldkőnek és célnak kell eleget tenniük. Zömében gazdasági és adminisztratív reformokról van szó, a reformokért a beruházások logikájából kiindulva.
Márpedig a helyreállítási pénzek viszonylag lassú tagállami lehívásának éppen az az egyik oka, hogy a benyújtott kérelmek elbírálása – ami aprólékos ellenőrzést von maga után – gyakran hónapokat vesz igénybe. A magyar kormánynak tehát intézményi források szerint jól felfogott érdeke volna, hogy minél előbb megteremtse az 5,8 milliárd vissza nem térítendő támogatásból és 4,6 milliárd euró kölcsönből álló pénzügyi keret lehívásának feltételeit, ellenkező esetben egyre jobban egymásra csúsznak a mérföldkövek és egyre csökken a remény az ablakba kirakott pénz felhasználására.
A hazai egészségügy lehet az egyik nagy vesztes, ha elbukjuk a pénzt
A helyreállítási forrásokat is figyelembe véve Magyarország jelenleg nagyjából 20-21 milliárd euró elkülönített uniós forráshoz nem jut hozzá különböző okok miatt. Bár az igazságszolgáltatási reformok folyományaként az EU tavaly több mint tízmilliárd euró kohéziós politikai támogatást felszabadított (pontosan fogalmazva elérhetővé tett a pénzügyi időszak végéig), információink szerint abból mostanáig csak nagyjából 1,1 milliárd eurónyi, a kormány által benyújtott számlát térítettek vissza. Ráadásul év végén szinte bizonyosra vehető egy 1,04 milliárd euró összegű forrásvesztés amiatt, hogy és ha Magyarországnak nem sikerül elérnie december közepe előtt a jogállami feltételességi eljárás lezárását. Ez az összeg az EU által az eljárás keretében zárolt 6,3 milliárd eurós kohéziós politikai pénzügyi kötelezettségvállalás arányos (egyhatod) része.
Az RRF-források elérhetetlensége nyilatkozóink szerint komoly nehézségeket okoz néhány területen, mint például az egészségügy, ahol a kormány a kohéziós politikai operatív programok helyett a helyreállítási tervbe (RRP) pakolta be a kórházfejlesztések finanszírozását. Bár elvileg itt is megelőlegezhetné a forrásokat (a későbbi visszatérítésben bízva), de megfigyelők szerint a költségvetési források hiánya miatt nem indultak el a közbeszerzések.
Az EU-tagállamok közül mostanáig Magyarország egyedüliként nem tudta megkezdeni az elfogadott helyreállítási terv végrehajtását. Formailag azért, mert nem született meg az úgynevezett operatív megállapodás a bizottsággal, de a tényleges ok a feltételességi eljárásban kikötött kulcsfeltételek teljesítésének elmulasztása. Magyarország mellett Svédország sem nyújtott be fizetési kérelmet az RRF-forrásokra, négy tagállam vár az első kifizetésre: Belgium, Hollandia, Magyarország és Svédország.
Ehhez kapcsolódóan: Amíg az EU korrumpálni tudja Orbánt, nem lesznek reformok – szakértő az EU és a kormány viszonyáról