A sokkolóan magas koszovói munkanélküliség, a reménytelennek tűnő kilátások és a korrupció miatti frusztráltságában Dušan Stojanović és Kerim Pervizaj úgy döntött, hogy – mivel másképp nem tudja kifizetni a számlákat – visszatér családja kézműves múltjához.
Stojanović most egy fazekaskorongon dolgozik, edényeket és más tárgyakat gyárt, míg Pervizaj bádogból készít edényeket, tűzhelyeket, sőt még kemencét is.
Mindketten örülnek, hogy dolgoznak és pénzt keresnek, de frusztráltak, sőt szégyenkeznek, hogy nem tudtak olyan munkát találni, amire képezték őket.
A munkahelykeresés régóta kihívást jelent Európa legújabb országának 1,8 millió lakosa számára. Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától, miután a NATO 1999-ben elkezdte bombázni Szerbiát, hogy kiszorítsa erőit az egykori tartományból. A munkanélküliség a Világbank adatai szerint 2020-ban 25,5 százalékos volt.
A fiatalok munkanélkülisége pedig az ötven százalékot is meghaladja. Koszovó fiatal ország, az átlagéletkor 29,5 év, ami a legalacsonyabb Európában. A fiatalok közül sokan olyan képzettséggel rendelkeznek, mint még soha, mivel az elmúlt években nőtt az egyetemi hallgatók száma.
Azok a szerencsések, akik munkát találnak, gyakran rosszul keresnek, a fizetésük csak töredéke a más európai országok hasonló pozícióihoz képest. Ezt a valóságot elfogadva sokan külföldön, főleg az EU-ban keresnek szebb jövőt.
Dušan elmondása szerint családjától örökölte az agyagedény-készítés mesterségét
Hiába a diploma, vissza kell térni a családi kézműves mesterséghez
A távozás gondolata megfordult Stojanović fejében is, aki a nyugat-koszovói Orahovacban, egy szerb etnikumú enklávéban él, amelyet albánul Rahovecnek hívnak.
„Nincs jövőm, és szégyent érzek. A legtöbb ember, akit ismerek, elment egy jobb élet reményében, és be is jött nekik. Valószínűleg nekem is ezt kell majd tennem, bár eddig elleneztem – mondta a Szabad Európa balkáni szolgálatának. – Miért szereztem képesítést? Elpazaroltam a szüleim pénzét, és évekig nem fogom tudni visszafizetni nekik, nemhogy magamról gondoskodni” – tette hozzá.
A harmincéves Stojanović 2014-ben szerzett főiskolai diplomát, majd öt évvel később mesterképzést munkavédelmi mérnöki szakon. Önéletrajzokat küldött ki koszovói vállalkozásokhoz és intézményekhez, köztük olyanokhoz is, amelyek szerb nemzetiségűek tulajdonában vannak, vagy amelyeket szerbek vezetnek.
„A barátaim azt mondják, hogy a semmiért jártam iskolába, ami fáj. Sokan megházasodtak, és még középiskolai végzettséggel is találtak munkát, én pedig itt állok feleség és munka nélkül” – panaszolja.
A Dušanék családi cége által gyártott edények
Fazekas – mesterfokozattal
Ahogy telt az idő, munka híján Stojanović azon gondolkodott, hogy fazekassággal kezd foglalkozni, amit gyerekkorában az apjától tanult.
Most az apja mellett dolgozik, folytatva az öt nemzedékre visszanyúló családi hagyományt. Elmondása szerint a munka türelmet igényel, mivel az agyagnak órákig kell száradnia, mielőtt aprólékosan megfestenék, majd egy speciális kemencében kiégetnék.
Dušan agyagedényt készít
A fiatalok az igazságtalanság miatt hagyják el Koszovót
A mindössze negyven kilométerre fekvő Prizrenben, Koszovó második legnagyobb városában Pervizaj hasonló történetet mesél. 2019-ben testnevelői diplomát szerzett, futballedző és -tréner szakirányon, de nem volt szerencséje, nem talált munkát.
„Rengeteg igazságtalansággal szembesültem, amikor megpróbáltam testnevelői állást találni itt, Prizrenben. Olyan embereket fogadtak fel, akiknek alacsonyabb volt a végzettségük, mint nekem. Többször is tettem lépéseket, hogy ezt bebizonyítsam. Nem volt szerencsém” – mondta Pervizaj a Szabad Európának.
Kerim Pervizaj azt mondja, soha nem fogja tudni visszafizetni a szüleinek azt a pénzt, amit az oktatására költöttek
Stojanovićcsal ellentétben Pervizaj nős. Még jobban érezte a nyomást, hogy jövedelemszerző munkát találjon. Stojanovićhoz hasonlóan ő is a kézműves munka felé fordult, bádogos lett, ami szintén családi mesterség náluk.
Mindketten egyetértenek abban, hogy sorsuk nem egyedülálló Koszovóban, sok fiatalnak kell hasonló problémákkal és kihívásokkal szembenéznie, valamint azzal a dilemmával, hogy maradjon-e, vagy külföldre menjen – általában valahová az EU-ba – egy jobb élet reményében.
Kerim Pervizaj műhelye
„Egy lépés előre, két lépés hátra, ez a helyzet. A fiatal szakemberek azért mennek el, mert nem találnak munkát, vagy csak olyat, ahol minimálbért kapnak. Az unokatestvérem négyszáz eurót keresett itt, most Németországban háromezer eurót kap. Nehéz döntés lesz, de ha kell, elmegyek” – mondta Pervizaj.
A Világbank szerint a Koszovó és az uniós országok közötti bérszakadék elképesztő. A fiatal munkavállalók (a 15–29 évesek) körében a legmagasabb kezdő béreket Koszovóban a közigazgatásban adják, évi ötezer euró körüli fizetéssel.
A legalacsonyabb bérek a kereskedelemben, az iparban, az építőiparban, a közműszolgáltatóknál és a mezőgazdaságban a belépő szintű pozíciókban becslések szerint 3000 és 3700 euró között mozognak. Az informatikai és telekommunikációs területen a belépő pozícióban dolgozók éves bére Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban 30.000 és 44.000 euró között van, ezzel szemben Koszovóban ez nagyjából ötezer euró – olvasható a 2019-es jelentésben.
A prizreni Kerim Pervizaj megpróbált elhelyezkedni a szakmájában, de nem járt sikerrel
„Lehetőségeket kellene teremteni a fiataloknak”
A koszovói fiataloknak továbbra is nehéz lesz olyan munkát találniuk Koszovóban, amely megfelel a képességeiknek és a képzettségüknek – jósolta a Szabad Európának nyilatkozva Ismail Hasani nyugalmazott szociológus, a pristinai egyetem volt oktatója.
Koszovóban munkát találni „gyakran számos kihívással jár” – tette hozzá a Világbank.
„Koszovónak van a legfiatalabb lakossága Európában, az átlagéletkor 29,5 év, a fiatalok az ország értékei. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az egyetemre járók száma. Számukra fontos mérföldkő, hogy a diploma megszerzése után jó állást találjanak, de Koszovóban ez gyakran számos kihívással jár. A fiatalok oktatási és foglalkoztatási lehetőségeinek javítását célzó megoldások megtalálása alapvető fontosságú Koszovó fejlődése szempontjából” – értékelte a helyzetet a szervezet.
Kerim Pervizaj azt mondja, valószínűleg egy nyugati országba kell kivándorolnia, hogy jobbra forduljon az élete
Hányan vannak felsőfokú végzettséggel?
A Koszovói Statisztikai Ügynökség adatai szerint 2021 második negyedévében valamivel több mint 95 ezer, 15 és 64 év közötti állampolgár volt munkanélküli. Közülük negyven százalék keresett munkát, és 15 százalékuk rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel.
A koszovói oktatási minisztérium 2021–2022-es tanévre vonatkozó adatai szerint a kilenc állami egyetemre mintegy 42 ezer diák iratkozott be, tavaly 6200-an szereztek diplomát.
Ugyanebben az időszakban mintegy 8400-an vettek részt mesterképzésben, közülük 1659-en szereztek diplomát. Ami a doktori tanulmányokat illeti, a 2021–2022-es időszakban 328-an iratkoztak be a pristinai egyetemre, és harmincan szereztek doktori címet. Vannak magánkarok is, amelyeken mintegy 29.000 hallgató tanul.
A Nyugat-Balkán országaira összpontosító Regionális Ifjúsági Együttműködési Iroda (RYCO) szerint egy sor kedvezőtlen tényező sújtja a munkát kereső diplomásokat. „A lassú gazdasági növekedés, az oktatáspolitika és a munkaerőpiaci igények közötti eltérés, valamint a korrupció és a nepotizmus a diplomások tömeges munkanélküliségéhez vezetett” Koszovóban – közölte a RYCO 2021-ben.
Dušan azt mondja, ha el is tudna helyezkedni tanult szakmájában, akkor sem hagyna már fel a fazekassággal
A Szabad Európa kérdésekkel fordult a pristinai kormányhoz, hogy milyen intézkedéseket tesz a munkanélküliség leküzdésére, különösen a fiatal koszovóiak körében, de nem kapott választ.
Márciusban a kormány szóvivője, Perparim Kryeziu azt mondta a Szabad Európának, hogy létrehoztak egy bizottságot, amely azt vizsgálja, hogyan lehetne megreformálni az oktatási rendszert, hogy jobban megfeleljen a jelenlegi munkaerőpiac igényeinek.
Addig is az ország fiatalabb generációjának nyugatabbra irányuló elvándorlása valószínűleg nem csak folytatódni, hanem fokozódni fog – jósolta Hasani.
A Gallup 2018-as, az agyelszívással foglalkozó felmérése szerint a probléma a Nyugat-Balkánon a legsúlyosabb. A koszovói megkérdezettek 42 százaléka fejezte ki kivándorlási szándékát, ami a legmagasabb ilyen arány Európában és a harmadik a világon.
Dušan a műhelyében
A brüsszeli ígéretek ellenére Oroszország és Belarusz mellett Koszovó az egyetlen olyan ország Európában, amely nem élvezi az EU vízummentes rendszerét, aminek köszönhetően a blokkon kívül élők hat hónapon belül kilencven napot tölthetnek a schengeni övezetben.
Ehelyett a koszovóiaknak schengeni vízumot kell kérniük, ami időigényes és költséges folyamat. Az akadályok ellenére Hasani szerint sokan készek fizetni azért, hogy elhagyják az országot, ha kell, illegálisan, mert meg vannak győződve arról, hogy „máshol jobb jövő vár rájuk”.