Oroszországban egyre bővül a „külföldi ügynökök” listája. A legújabb szereplők kapcsán előtérbe került egy Kreml-barát nacionalista kutatóintézet vezetője. Az alapító, Alekszandr Ionov nem rejti véka alá: nem szíveli a legmagasabb szintű korrupciót leleplező újságírókat.
Az egyre dagadó orosz külföldiügynök-lista egyik hozadéka az oda sorolt médiumok számára a munkájukat megnehezítő címkézés. Az ott dolgozó újságírók azt tették, amihez a legjobban értenek: utánajártak, ki és miért állhat a háttérben.
Kutatásaik során egyre gyakrabban futnak bele ugyanabba a névbe: Alekszandr Ionov.
Az elmúlt években már szinte az összes jelentős oroszországi független médium fennakadt a 2012-ben megjelent „ügynökhálóban” – ami azt jelenti, hogy műsoraikban és oldalaikon deklarálniuk kell hogy „idegen ügynök szerepét töltik be”.
Azóta a címkézést nemcsak a sajtóorgánumokra alkalmazzák, hanem Oroszország néhány kiemelkedő nem kormányzati szervezetére, civil társadalmi csoportokra, választási megfigyelőkre, jogvédőkre és még magánszemélyekre is.
Az igazságügyi minisztérium hivatalos jegyzékeiben már többtucatnyi bejegyzés szerepel.
A héten a Mediazona hírportál és az OVD-Info, a rendőrségi letartóztatásokat országszerte figyelemmel kísérő szervezet is felkerült a listára.
A Meduzára, egy lettországi székhelyű független orosz híroldalra áprilisban sütötték rá a bélyeget.
A Meduzánál elmondták, hogy a címke elriasztott sok hirdetőt, akiknek a megrendeléseitől függnek, a portál ezért kénytelen volt nagyszabású tömegfinanszírozási kampányt indítani.
A Meduza ügyvédei eközben bírósági dokumentumokból megállapították, hogy Ionov a panasz forrása, amely nyomán bajba kerültek.
„Az egyik riportunk olyan mélyen megsértette Ionovot, hogy úgy döntött, panaszt ír a Meduzáról az orosz cenzúraügynökségnek, a Roszkomnadzornak” – jelentette a csatorna.
De ki is Ionov?
Az Oroszországi Globalizációellenes Mozgalom nevű, kevéssé ismert moszkvai agytröszt alapítóját régóta szabadúszó Kreml-barát aktivistának tartják, aki segíti a vélt ellenségek kifárasztására indított és a kormány által támogatott háborút.
Ionov szervezete ugyan nem nagyon ismert, de külföldön felfigyeltek rá.
2019 márciusában az Atlantic magazin Ionov csoportját olyan civil szervezetként írta le, amelyet „részben a Kreml finanszíroz, de nem közvetlenül irányít”, és megjegyezte, hogy Ionov már jóval 2016 előtt is próbált szélsőséges szeparatista mozgalmakat támogatni az Egyesült Államokban.
Ehhez kapcsolódóan: „Lehet, hogy autokráciát mindenhol ugyanúgy kell csinálni” – Rácz András Oroszországról, MagyarországrólA szervezet 2015-ben Moszkvában A nemzetek párbeszéde címmel rendezett konferenciát, amelyen amerikai, európai és ukrajnai szeparatista csoportok vettek részt.
A hírek szerint a konferenciát az orosz Nemzeti Jótékonysági Alap finanszírozta, egy, a kilencvenes évek végén alapított szervezet, amely nagy állami vállalatoktól és oligarcháktól kap pénzt.
Ionov mintegy harmincezer dollárnyi jogi támogatást is összegyűjtött Maria Butyina, az Egyesült Államokban ironikus módon idegen ügynökké nyilvánított és bebörtönzött orosz fegyverjogi aktivista számára. Butyinát azzal vádolták, hogy orosz kormányilletékesekhez köthető, miközben amerikai konzervatív politikusok körében szerzett befolyást úgy, hogy nem regisztrálta magát idegen ügynökként. Emiatt 2018-ban elítélték és börtönbe küldték.
Szabadulása után, 2019 októberében visszatért Oroszországba, és nemrég megválasztották az Állami Dumába.
Putyin levele, amelyben megköszöni Ionovnak „a népek közötti barátság megerősítéséért végzett munkáját” a moszkvai Globalizmusellenes Mozgalom irodájának falán lóg – számolt be a Vice portál.
Ionov reagált a Szabad Európa megkeresésére, bár a közösségi média tele van olyan bejegyzéseivel, amelyekben orosz újságírókat vádol – egyértelmű bizonyítékok nélkül – azzal, hogy átláthatatlan politikai projektekhez fogadnak el nyugati támogatást.
Külföldi ügynökök, nemkívánatos szervezetek
A Meduza később arról számolt be, hogy Ionov állt egy olyan panasz mögött, amely nyomán Oroszországban első ízben egy egyetemet nyilvánítottak nemkívánatosnak: a New York állam északi részén található, humán tárgyakat oktató Bard College-ról van szó, amely szoros kapcsolatban áll egy prominens szentpétervári egyetemmel.
A nemkívánatos jogi megjelölés, amelyet a külföldi ügynökökről szóló törvénnyel párhuzamosan, külön törvény alapján vezettek be, hasonlóan büntető jellegű címke, amely szinte mindig a megjelölt szervezetek bezárását eredményezi.
A Bardot végül orosz ügyészek betiltották azzal, hogy nemzetbiztonsági fenyegetésnek bélyegezték és jogi eljárás veszélyébe sodortak mindenkit, aki kapcsolatban állt szentpétervári partnerintézményével.
Augusztusban az oroszországi magas szintű korrupciót vizsgáló iStories nevű oknyomozó hírportált külföldi ügynöknek minősítették. A Meduza beszámolója szerint emögött is Ionov állt.
Miközben egyre többekre vetik ki a hálót, Ionov nyilvános nyilatkozatai arra utalnak, hogy a tendencia folytatódni fog.
Szeptember 29-én az állami tulajdonú RT csatorna (amely az Egyesült Államokban idegen ügynökként regisztrálta magát orosz kormánykapcsolatai miatt) arról számolt be, hogy Ionov az ügyészségnél kérte, hogy nyilvánítsák külföldi ügynöknek Jelizaveta Oszetyinszkaja neves újságírónőt, a The Bell című üzleti hírportál alapítóját.
Korábban már követelte, hogy maga a portál is kapja meg a besorolást.
„Oszetyinszkaja cége lényegében az amerikai adófizetők pénzéből él” – mondta Ionov az médiumnak adott interjúban, anélkül hogy részleteket közölt volna.
Oszetyinszkaja nem választolt, amikor reakciót kértünk tőle.
Ugyancsak szeptember 29-én Ionov egy képet tett közzé magáról Facebook-oldalán (a fiókot rendszeresen arra használja, hogy közzétegye állítólagos bizonyítékait az orosz újságírók sötét szándékairól). A posztolt képen Ionov egy íróasztalnál ül a laptopja előtt, egy nagy dohánypipával a szájában.
„A nyomozás folytatódik” – áll a magát minden bizonnyal Sherlock Holmesnak képzelő Kreml-párti aktivista bejegyzésében.
Ehhez kapcsolódóan: Kit nyilváníthat Moszkva „külföldi ügynökké”? Szinte minden újságírót