Újabb belarusz személyek és szervezetek ellen rendel el szankciókat az Európai Unió, tekintettel arra, hogy a minszki rezsim bevándorlók felhasználásával hibrid támadást folytat a közösség ellen.
A tavaly augusztusi, sokak szerint elcsalt elnökválasztás, illetve az azt követő tömegdemonstrációk erőszakos elfojtása óta már négy szankciós csomagot hagyott jóvá a belarusz vezetés ellen az Európai Unió.
A huszonhét tagállam külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácsülésén újabb megállapodás született a korlátozások kibővítéséről, miután egyre élesebb a feszültség Belarusz Lengyelországgal, Lettországgal és Litvániával közös határain.
A bejelentés értelmében a büntetőintézkedéseket légitársaságokra, utazási irodákra, valamint több olyan személyre is kiterjesztik, akik a vádak szerint segédkeznek a közel-keleti migránsok Belaruszba juttatásában.
„A mai döntés jól mutatja az Európai Unió elkötelezettségét amellett, hogy kiálljon a migránsok politikai célból való felhasználása ellen. Fellépünk ezen embertelen és törvénytelen gyakorlat ellen” – hangsúlyozta Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A tájékoztatás szerint így lehetővé válik azon természetes és jogi személyek szankcionálása, akik valamilyen módon hozzájárulnak az EU külső határainak megsértését elősegítő, Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim tevékenységéhez. A vagyonbefagyasztással és beutazási korlátozással sújtottak listáját várhatóan a következő napokban véglegesítik. Nagy valószínűséggel köztük lesz a Belavia belarusz állami légitársaság is.
Ehhez kapcsolódóan: Egy szíriai menekült küzdelme a családjáért a lengyel–belarusz határonMessze még a szankciós spirál vége
Az utóbbi hónapokban Litvánia után már Lettországba és Lengyelországba is rekordszámú migráns érkezett Belarusz felől, nagy többségük iraki állampolgár. Több európai uniós vezető azzal vádolta meg Minszket, hogy egyfajta hibrid hadviselésként szándékosan migránsokat csábít az országba a Közel-Keletről és Afrikából, azután a szomszédos államok határához szállítja őket megtorlásképp, az instabilitás fokozása céljából, válaszul az EU-s szankciókra és egyes tagállami intézkedésekre. A közösség a 2015-ös menekültválság óta rendkívül megosztott a migráció kezelését illetően.
Az éjszakai fagyok ellenére több ezren sátraznak jelenleg is a szögesdrót kerítéssel megerősített belarusz–lengyel határ mentén, amelyet mintegy 15 ezer lengyel katona őriz, akik már többször is megállították a benyomulni próbáló bevándorlókat. Legalább kilenc ember halt meg eddig a térségben.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az újabb szankciók nem súlyosbíthatják-e tovább a helyzetet, Heiko Maas német külügyminiszter rámutatott, hogy Belarusz magatartása eddig sem volt éppen konstruktívnak mondható. „Messze vagyunk még a szankciós spirál végétől” – figyelmeztetett.
A német diplomácia vezetője felszólította a légitársaságokat a Turkish Airlines példájának követésére, amely nemrég korlátozta minszki járatainak számát. „Kemény szankciókra kell számítaniuk azoknak a vállalatoknak, amelyek nem teszik meg ezt. A helyzet olyannyira drámai, hogy már nem tudom kizárni azt sem, hogy elveszítik majd az átrepülési jogukat vagy az európai leszállási engedélyüket” – tette hozzá.
Litván kollégája, Gabrielius Landsbergis kijelentette: „Repüléstilalmi zónává kell tennünk a minszki légikikötőt”. Szerinte rendkívül fontos biztosítani, hogy a feltehetőleg migránsokat szállító gépek ne szállhassanak le a volt szovjet tagköztársaság egyetlen repülőterén sem.
Ehhez kapcsolódóan: Belarusz tüzeli a migránsválságot, Putyin kihasználhatja a befolyásátHatársértési kísérletek
A lengyel védelmi minisztérium eközben arról számolt be Twitteren, hogy „a belarusz erők egyre több és több migránscsoportot szállítanak a kuźnicai határátkelőhöz”. „A talán csak vaktölténnyel leadott lövések zaja a mindennapi valóság része katonáink és tisztségviselőink számára” – írta a tárca vezetője egy másik bejegyzésben.
Lengyelország, Lettország és Litvánia egyaránt megerősítette Belarusszal közös határait. A lengyel hadsereg hétfőn hangosbemondókkal figyelmeztette a határ túloldalán lévő bevándorlókat, hogy amennyiben nem tesznek eleget az utasításoknak, erőszakot alkalmazhatnak velük szemben. Varsó és Vilnius közölte, hogy előző nap több mint száz embert tartóztattak fel, amikor megpróbáltak benyomulni a határon.
Vasárnapi közlés szerint a három ország a válság miatt fontolóra veszi, hogy javasolja a NATO-alapszerződésnek a tagállamok konzultációjáról szóló 4. cikkelyének alkalmazását.