Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg.
Nemrég jelent meg a hír, hogy ősszel UNESCO-küldöttség jön Magyarországra, hogy vizsgálja, mennyire tartja be Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat. A küldöttségben egy másik nemzetközi szervezet, a vizes élőhelyek védelmét felügyelő rámszari egyezmény titkárságának képviselője is részt vesz. Az UNESCO-misszióra várhatóan a Világörökség-bizottság októberi, éves közgyűlése előtt kerül sor, hogy ott már a küldöttség tapasztaltait is beépítsék a magyarországi világörökségi területek értékelésébe.
Ehhez kapcsolódóan: Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében
Aggódnak a Fertő-beruházás nagyságrendje miatt
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére az UNESCO Világörökség-bizottsága elküldte azt az online elérhető tervezetet, amely alapján a szervezet októberi közgyűlése megvitatja majd a világörökségi helyszínekkel kapcsolatban felmerült problémákat.
Építkezés a Fertő tó magyar oldalán
A határozattervezetben (amelyet majd megvitatnak az októberi közgyűlésen) a szervezet kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést. Felkéri a részes államokat (Magyarországot és Ausztriát), hogy fontolják meg a tervezés és a végrehajtás felfüggesztését az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt esetében mindaddig, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a várható hatásokról.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
A dokumentum említi a Világörökségi Központ és tanácsadó testülete (ICOMOS) és a rámszari egyezmény titkársága közös, októberben várható magyarországi helyszíni szemléjét. A dokumentum emlékezteti a magyar és osztrák kormányt, hogy a világörökségi helyszín „kiemelkedő egyetemes értékét” (outstanding universal value) megőrizve tervezzenek fejlesztéseket.
A magyar és az osztrák kormány 2022 februárjában közös állapotmegőrzési jelentést küldött a Fertő tóról az UNESCO-nak. Ennek a dokumentumnak – amelyre a témában írt legutóbbi cikkünkben is hivatkoztunk – csak az összefoglalója elérhető. Ez többnyire csak általánosságokat tartalmaz, és leginkább annyiban érdekes, hogy összegzi a Fertő tó világörökségi helyszíne kapcsán eddig történt lépéseket.
Évek óta el van zárva a tópart a helyiek elől
A magyar kormány állításai a projektről
Az állapotmegőrzési jelentés egésze nem nyilvános, de tartalmára valamennyire mégis következtetni lehet az UNESCO erre vonatkozó megjegyzéseiből, amelyek a fent említett, az októberi közgyűlésre készített dokumentumban (határozattervezetben) megtekinthetők.
Az itt közölt információk szerint a magyar jelentés a Fertő-beruházással kapcsolatban a következő állításokat tartalmazza:
- A projekt olyan tóparti területen fekszik, amelyet 1966 és 1992 között rekultiváltak a beavatkozások révén. A területet korábban alacsony idegenforgalmi célokra használták, és régóta rehabilitációra vár.
- A projekt két szakaszban valósul meg, a teljes projektterület kiterjedése 37,35 és 52,77 hektár között mozog. A projekt egy új csatorna létrehozását irányozza elő, valamint egy ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, főépület, üdülőközpont, üdülőteraszok és egy új épület építését.
- A tó előtt két motelépület lesz, 37 bungaló, valamint 25 lakóautó és 45 sátor számára férőhely. Gyalogos- és autóshidak, lagúnák, sportközpont, két turisztikai kikötő több mint 1200 hajónak, valamint több mint 1200 gépkocsi számára parkolóhely.
A magyar állam által az UNESCO-nak küldött jelentéshez csatolták a környezeti hatásvizsgálatokat, amelyek szerint összesen mintegy 28.800 m2 terület lesz beépítve, 49.200 m3 beépített térfogat a II. szakaszban, 321.000 m3 kotrásra, 267.000 m3 feltöltésre kerül sor. Több mint 139.000 m2 felület lesz leburkolva. A magyar anyag szerint működés közben a projekt várhatóan napi 4400 felhasználót fogad a főszezonban. A fejlesztést azzal indokolta a kormány anyaga, hogy „ez az egyetlen életképes terület az idegenforgalom fejlesztésére, és a magyarországi tóparton tervezett egyetlen ilyen fejlesztés, és a tervezett beruházásról készült környezeti hatásvizsgálatok nem állapítottak meg negatív hatásokat az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére”.
Nemzetközi szervezetek kérték számon a kormányt
Az UNESCO októberi Világörökség-közgyűlésére készített határozattervezet emlékeztet többek között arra, hogy 2022. január 20-án a Világörökségi Központ továbbította a részes államoknak (Magyarországnak és Ausztriának) a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tanszékének a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektről szóló nyilatkozatát, amelyben aggodalmát fejezte ki, hogy a projekt a természeti érték környezetére nehezedő turisztikai nyomás megsokszorozódását eredményezné, és kárt okozna a terület növény- és állatvilágában.
Your browser doesn’t support HTML5
Fertő tó műhold video
Ezt követően két találkozót tartottak az osztrák és a magyar hatóságokkal, hogy megvitassák a védett természeti terület természetvédelmi helyzetét, különösen a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektet: 2022. január 28-án a Világörökségi Központtal, 2022. február 23-án pedig online a Világörökségi Központtal, az ICOMOS-szal, az IUCN-nel (International Union for Conservation of Nature) és a rámszari titkársággal.
Az UNESCO is tisztában van azzal, hogy az eredeti tervek megváltoztak. A Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van gondja. Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek kapcsán is kritikát fogalmazott meg a szervezet, amely a tó breitenbrunni részén kapcsolatos fejlesztést is figyelemmel kíséri.
Ehhez kapcsolódóan: Szinte csak kamerán kívül mertek beszélni a Fertő tavi beruházásról a helybeliek
A tó magyarországi részén tervezett beruházás kapcsán a szervezet kijelenti: a projekt egy mesterségesen kialakított, rehabilitációra szoruló területen helyezkedik el, de a fejlesztés a terület további jelentős beépítettségét, a természetközeli állapot csökkentését javasolja. A tervezett látogatószámmal együtt mindez jelentős hatással lesz a világörökségi helyszín természeti és kulturális értékeire.
Az UNESCO határozattervezete megállapítja, hogy az örökségvédelmi hatásvizsgálat, amelyet a kormány a 2020-as természetvédelmi állapotjelentéshez csatolt, jelentős hiányosságokat mutat a hatások értékelésében. A szervezet szerint „nem tűnik meggyőzőnek az a következtetés, hogy a projekt hatásai többnyire pozitívak vagy semlegesek lesznek”.
A projekt rontja a tóparti táj természetes karakterét
A szervezet szerint komoly aggodalomra ad okot a beruházás, mert a legtöbb tervezett épület és létesítmény léptéke jelentősen eltér az ott lévő korábbi épületektől, és nincs összhangban sem a „táj jelenlegi karakterével”, sem a „figyelemre méltó vidéki építészettel”, amely a Fertő tavi világörökségi helyszín leírásában is értékként szerepel. A beruházás nem tartja tiszteletben a terület integritását, amely „a regionális és történelmi sajátosságokon alapul”, mint például „a települések hagyományos és részben vidéki jellege” és a „helyi építészet és az erőforrások korlátozott körének hagyományos és fenntartható kiaknázásán alapuló táj”.
Az UNESCO véleménye szerint a projekt nem tekinthető a tó „fürdőhagyománya” folytatásának, és „fokozott nyomást gyakorolna erre az érzékeny ökológiai és társadalmi-kulturális rendszerre”. A beruházás egészének vizuális képéről így fogalmaz: „Rontja a tóparti táj szinte természetes karakterét.” A fejlesztés szén-dioxid- és ökológiai lábnyoma is kulcsfontosságú szempont az autóforgalom jelentős növekedése mellett.
A nemzetközi szervezet egy befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítést javasol, amely lehetővé tenné a helyi közösségek számára, hogy bizonyos előnyökhöz jussanak. Kevesebb és jobban elszórva elhelyezkedő épületek építését javasolja, és a helyi építési hagyományokat nagymértékben tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával történő építkezést. Egészében véve a beruházás volumenének csökkentését ajánlják, olyan épületek létrehozásával, amelyek összhangban vannak az ott hagyományos épített környezettel. Javasolják, hogy mérjék fel a turisztikai fejlesztések hatását a teljes – osztrák és magyar oldali – tópartra. (Az osztrák fejlesztések kapcsán megjegyzik, hogy azok egy részére még a terület világörökségi listára való felkerülése előtt került sor.) A szervezet továbbá megállapodást sürget a két ország között a Fertő-parti turizmusfejlesztésről.
Az UNESCO ajánlásai
A szervezet által az októberi közgyűlés elé az alábbi javaslattervezetet terjeszti majd (Határozattervezet: 45 COM 7B.52):
A Világörökség-bizottság, miután megvizsgálta a WHC/23/45.COM/7B.Add dokumentumot,
- üdvözli a részes államok (Magyarország és Ausztria) elkötelezettségét a világörökség közös kezelésének megvalósítása iránt;
- arra ösztönzi a részes államokat, hogy erősítsék meg párbeszédüket a közös együttműködés érdekében az országhatárokon átívelő tavi kultúrtájat érintő összetett kérdések kezelésére;
- kifejezi legnagyobb aggodalmát az eredeti soproni Fertő tófürdő nagyságrendje miatt;
- üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést, de megjegyzi, hogy semmilyen jövőbeli projekt nem tekinthető kizárólag rehabilitációs projektnek, és hogy a projekt lehetséges, az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére (OUV) gyakorolt hatásait a teljes tóparton meglévő turisztikai infrastruktúrával együttesen kell értékelni;
- felkéri a részes államokat, hogy fontolják meg az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt végrehajtását mindaddig, amíg nem készül el az összes meglévő, a tóparton található és tervezett turisztikai létesítmény közös felmérése és egy, a világörökségi helyszínre gyakorolt, halmozott káros hatások értékelése;
- üdvözli továbbá a részes államok meghívását a Világörökségi Központ/ICOMOS és a rámszari egyezmény titkársága közös tanácsadói küldöttségébe;
- felkéri a részes államokat, hogy közösen dolgozzanak ki jövőképet a területre, és határozzanak meg közös stratégiát, beleértve a turisztikai infrastruktúrára vonatkozót, és biztosítsák a Fertő és partja fenntartható és méltányos használatát, amely összeegyeztethető a világörökségi helyszín értékeivel;
- kéri, hogy vizsgálják felül a világörökségi helyszínre történő építkezés kritériumait, amelyeket a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület által készített anyag határozott meg.
Aggályok a budai vár átépítése miatt is
Az októberi közgyűlésen szó lesz egy másik, az UNESCO által évek óta szintén felügyelt magyarországi világörökségi helyszínről is (Budapest: a Duna-partok, a budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín). Elsősorban a budai várban zajló építkezések kapcsán sorolja a kifogásait a szervezet. Ismételten kérik a magyar kormányt, hogy fontolja meg a várban a korábbi figyelmeztetések ellenére még mindig folyamatban lévő és tervezett építési munkák leállítását.