A második világháború óta nem volt példa olyan exodusra, mint amilyet az Ukrajna elleni orosz invázió indított el. Nők, gyermekek, idősek – egyre többen kénytelenek menekülni a harcok elől, nemcsak Kárpátaljáról, hanem Ukrajna távolabbi részéről is érkeznek. A magyar egészségügy is egyre több menekültet lát el. Gyermekorvosokat kérdeztünk az új helyzetről. Egyikük úgy fogalmazott: „A miénknél lényegesen rosszabb oltási státusszal rendelkező emberek érkeznek.”
„Március elseje körül találkoztam az első betegekkel, azóta fokozatosan emelkedik a számuk” – mondja az egyik budapesti kórház gyermekorvosa, akivel ügyeletének másnapján beszélgettünk. Azt mondja, hogy nagy tömegben még nem jönnek, napi pár esetről van szó. A gyerekek állapota vegyes, akadnak elhanyagoltabbak, de általában ugyanolyan konszolidált családok, mint bármelyik itteni.
Jöttek kárpátaljai magyarok és ukránok is vegyesen. Általában láz, hányás, hasmenés miatt fordulnak orvoshoz a szülők, és jellemző, hogy gyorsan szeretnének valami megoldást, mert mennek is tovább. Az időhiány és sokszor a nyelvi korlátok miatt sincs mód mélyebben beszélgetni velük, de az orvos azt mondja, mindannyian kimerültek, elcsigázottak, ezt látni a gyereken is.
A kórházi gyermekorvos azt mondja, nincs külön vizsgálati protokoll a háború elől menekülő gyerekekre. Ugyanakkor valószínűleg kell számolni az érkezésükkel olyan fertőző betegségekkel, amelyek ellen a magyar lakosság alapvetően oltott. Mint mondja, nem tudják ellenőrizni, hogy az Ukrajnából érkező gyermekeket valóban beoltották-e. Ha nincs oltási könyv, bemondás alapján kell elhinniük. Egyébként a magyar gyermekek oltásáról is csak az oltási könyv alapján tájékozódhatnak az orvosok.
„Minden gyermeknél, aki kórházba kerül, megkérdezik a szülőt, megkapta-e a kötelező oltásokat. Évek óta dolgozom, és még soha nem kaptam olyan választ, hogy nincs beoltva. Magyarországon egyébként ez valószínűleg tényleg jól működik.”
Ukrajnában a gyermekek oltási rendje lényegesen nem különbözik a magyar oltási rendtől. Van némi eltérés abban, hogy hány hónaposan kapják meg az oltásokat, de gyakorlatilag ugyanazokat adják be nekik, mint a magyar gyerekeknek, leszámítva a bárányhimlő és a pneumococcus elleni oltást, ezek Ukrajnában még nem kötelezők, csak választhatók. A probléma az orvos szerint inkább az alacsony átoltottság lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrajnai háború harmadik hete percről percreKanyaró, polió – az Ukrajnából érkezők esetében számolni kell velük
Ukrajnában 2018–19-ben volt jelentősebb kanyarójárvány, amelyet a koronavírus 2020-ra kiszorított, hiszen a Covid miatt elrendelt korlátozások, a maszkviselési, távolságtartási kötelezettség, a közösségi együttlétek tilalma a kanyaró ellen is hathatott. De még így is 2020-ban 264 regisztrált ukrajnai kanyarós megbetegedésről ír az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ami ahhoz képest, hogy Magyarországon egy sem volt, magas szám. A kanyarónak azért nagy a járványügyi jelentősége, mert az egyik legfertőzőbb betegség. Aki elkapja, az 12-18 másik embert betegíthet meg egy arra fogékony, kevéssé oltott populációban. A WHO a menekültek miatt a kanyaró mellett a polióra, a járványos gyermekbénulás veszélyére is felhívta a figyelmet.
„Magyarországon ezek a betegségek az oltásoknak köszönhetően elvétve jelentkeznek, illetve évekig egyáltalán nem fordulnak elő ilyen kórképek, ezért kevesen találkoztak ilyen betegekkel, de az Ukrajnából érkezők esetében számolni kell velük, fel kell tudni ismerni, és ez kihívás elé állítja a gyermekorvosokat."
Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa, oltásspecialista is arról beszélt egy szakmai fórumon, hogy az olyan klasszikus fertőző betegségek is helyi járványokat okozhatnak a közeljövőben Európában, amilyen a kanyaró, a rubeola, a mumpsz vagy a szamárköhögés. Az ukránok körében ugyanis nemcsak a Covid, hanem ezek ellen is alacsony, harminc százalék alatti a lakosság átoltottsága.
Felhívást adott ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is, arra figyelmeztetve az Ukrajnával szomszédos országokat, hogy a menekülteket mielőbb be kell vonni a koronavírus, a gyermekbénulás, illetve a kanyaró elleni helyi oltási programokba. Mint írták, a szakértők szerint nem elégséges az érintettek átoltottsága.
„Az óvóhelyeken és befogadóközpontokban kialakult zsúfoltság megkönnyítheti a kanyarójárvány kitörését, különösen most, mivel a tavasz egybeesik a kór természetes szezonjával.”
Terhes nők is megsérültek a mariupoli gyermekkórházat ért bombatámadásban
Részletes protokollt adott ki az Emmi, aztán egy másikra cserélte
Az emberi erőforrások minisztere március 9-én rendeletet adott ki az Ukrajnából érkező menekülők egészségügyi ellátásának protokolljáról, majd két nappal később ezt egy újabbra cserélte. A Népszava szerint azért, mert azt első változatot még a rendszerben dolgozók is nehezen értelmezték.
Rendezetlen volt például azoknak a krónikus betegeknek az ellátása, akik még nem kértek menedékes státuszt. Az új változat szerint ők a határátlépésüktől számított 30 napig jogosultak az állami szolgáltatóknál térítésmentes orvosi vizsgálatra, gyógykezelésre, valamint támogatott gyógyszerkiváltásra, onkológiai kezelésekre. Ha közben nem kérték a menekült, menedékes státuszt, azt követően már csak teljes áron juthatnak a patikai készítményekhez.
Az új eljárásrendben pontosították azt is, hogy ki és miként juthat támogatott gyógyszerekhez.
Az új rendelet szerint a covidos, vagy bármely más fertőző betegséggel érkezőket a háziorvosnak szükség esetén a területileg illetékes kórház fertőző részlegére kell beutalnia. A tbc gyanús betegek ellátását bármely tüdőgyógyászati osztály végezheti a HIV/AIDS gyanús pácienseket a Dél-Pesti Centrumkórház kezeli.
Ehhez kapcsolódóan: „Még oltási papírt sem kértek” – Covid-ellenőrzés az ukrán határonA lakosság széles körére nem jelent veszélyt
A magyar törvények szerint egyébként ha valaki három hónapnál hosszabb időn át tartózkodik Magyarországon, akkor a magyar rend szerint be kell oltani.
Póta György házi gyermekorvos épp ezért nem tart tömeges megbetegedésektől. Mint a Szabad Európának elmondta, van járványügyi kockázata annak, hogy „a miénknél lényegesen rosszabb oltási státusszal rendelkező emberek érkeznek” most tömegesen Magyarországra.
A lakosság széles körében ugyanakkor ezek a betegségek nem jelentkeznek, hiszen mire ezek a gyerekek közösségbe kerülnek, hetek telnek el, addigra már az alapellátás, a házi gyermekorvosi, védőnői rendszer látóterébe kell kerülniük.