Kijevet és Harkivot körbezárják, repülési tilalom nem lesz

Életkép Ukrajnából, a Kijevhez közeli Bila Cerkvából 2022. március 5-én.

Az ukrán hadsereg szerint a támadó orosz erők a főváros, Kijev és a kelet-ukrajnai Harkiv körbezárásával próbálkoznak, miközben a nyugati diplomaták a konfliktus megfékezésére törekszenek, és arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben valószínűleg még intenzívebb támadások érik a civileket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 5-i videóüzenetében megerősítette, hogy magas rangú tisztségviselőivel együtt Kijevben marad. "Folytatjuk a harcot. Megvédjük az államunkat. Felszabadítjuk a földünket".

Az ukrán hadsereg március 5-én azt közölte, hogy az orosz katonák az elfoglalt területeket a keleti Luhanszk és Donyeck megye közigazgatási határáig próbálták kitolni, ahol a szakadárok orosz támogatással nyolc éve vívnak háborút a központi kormány ellen, Kijev pedig folytatja a harcot az "ellenséges offenzívával" szemben.

Közben az ENSZ menekültügyi ügynöksége, az UNHCR azt közölte, hogy több mint 1,2 millió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én megkezdte a háborút.

Ehhez kapcsolódóan: Frissülő ábrák – merre és hányan menekülnek Ukrajnából

Az ukrán hadsereg március 5-én, az invázió 10. napján azt jelentette, hogy az orosz erők légi támogatást és precíziós fegyvereket vetnek be. A NATO külügyminiszterei egy nappal korábban visszautasították a kérést, hogy a Nyugat repüléstilalmi övezetet vezessen be Ukrajnában a civilek védelmében és a hadsereg esélyeinek javítására. Zelenszkij szerint ez „gyengeséget” jelez és „az egység hiányát”.

A helyzet romlására számít, de a repüléstilami övezetekbe nem megy bele a Nyugat

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben azt mondta, hogy az ukrajnai helyzet "valószínűleg romlik, mielőtt javulna". Az amerikai diplomácia vezetője március 4-én megvédte azt az álláspontot, hogy a Nyugatnak a szankciókra és az Ukrajnának szánt fegyverek biztosítására kell összpontosítania, szerinte ezzel hatékony megállítható az orosz invázió.

Ehhez kapcsolódóan: Milyen szankciókat kaptak Putyinék, és mely országoktól?

Blinken azután beszélt Brüsszelben, hogy a NATO visszautasította Ukrajna felhívását repüléstilalmi övezet bevezetésére, azzal a céllal, hogy lezárják a légteret az orosz repülőgépek, bombázók és helikopterek előtt és ezzel elejét vegyék a támadásaiknak.

Az Egyesült Államok és a NATO szerint a repüléstilalmi övezet bevezetése közvetlen konfrontációba sodorhatja a szövetségeket Oroszországgal, és ez teljes háborúhoz vezethet.

Blinken szerint a brüsszeli megbeszélések középpontjában több katonai támogatás, több szankció, több humanitárius segély állt. A nyugati szövetségesek "hatalmas erőfeszítéseket tesznek" annak érdekében, hogy az ukránokat megfelelő eszközökkel lássák el önmaguk hatékony megvédéséhez - mondta.

Az Egyesült Államok és az európai országok által küldött fegyverkészletek segítettek az ukrán hadseregnek megállítani az orosz előrenyomulás egy részét. Az eddig bevezetett gazdasági szankciók csak most kezdték kifejteni a hatásukat, a rubel árfolyama soha nem látott mélypontra süllyedt, és Oroszországot a tőzsde bezárására kényszerítette a félelem a parttalan eladási hullámtól - tette hozzá Blinken.

Ehhez kapcsolódóan: Életbe léptek az Oroszország elleni újabb uniós szankciók