Az immár tizenkét éve tartó polgárháborúban jelentős tapasztalatokat szerző segélyszervezet áll a földrengést követő mentési munkálatok élén a lázadók ellenőrzése alatt lévő területeken.
A 2013-ban alakult csoport önkéntesei bátorságukról váltak ismertté, mára emberek ezreit mentették ki a lebombázott épületek romjai alól a pusztító harcok közepette.
A hivatalosan Szíria Polgári Védelem elnevezésű szervezet a következő évre nyerte el mai formáját. A köznyelvben a Fehér Sisakosok nevet kapták jellegzetes védősisakjuk után.
A kizárólag önkéntesekből álló csoport tagjai a legkülönbözőbb szakmákból érkeztek, vannak közöttük például pékek, belsőépítészek és diákok.
Nagyjából 3300-an vannak, nagy többségük férfi. Több mint háromszázan életüket vesztették a háborúban, a hétfői földrengésben pedig négyen.
Egyesek külföldön kaptak kiképzést, hazatérve pedig társaiknak tanítják a különböző kutatási-mentési technikákat.
A Fehér Sisakosok számos országtól kaptak anyagi támogatást, egyebek mellett Dániától, Hollandiától, Japántól, Németországtól, az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától. Finanszírozásukban azonban az egyéni felajánlások is nagy segítséget jelentenek, így vásároltak számos védősisakot is, amelyek darabja mintegy 145 dollárba kerül.
A csoport mottója a Koránból származik: „Egy élet megmentése az egész emberiség megmentése.”
Ehhez kapcsolódóan: Átlépte a tizenegyezret a földrengés halottainak száma Törökországban és Szíriában
A Fehér Sisakosok minden egységüket Szíria északnyugati részére vezényelték a földrengést követően, hogy túlélők után kutassanak.
A szíriai kormányerők uralta területeken működő mentőcsapatok nem mennek a felkelők ellenőrzése alatt álló térségekbe, és a török alakulatok sem vesznek részt a munkálatokban, így a helyiek egyedül a Fehér Sisakosokban bízhatnak.
A földrengés a régióban több mint négyszáz épületet porig rombolt, további 1300-ban pedig súlyos károk keletkeztek.
Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója szerint a helyszín nagyban hasonlít a korábbi háborús állapotokra, a mentőegységek is a már meglévő felszereléseket és technikákat használják.
A csoport azt közölte Twitteren, hogy már több száz embert mentett ki, pontos számokat azonban nem tudni egyelőre.
Életmentő tevékenységük ellenére a szervezetet bizonyos bírálatok is érték, leginkább Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának képviselői és szövetségesei, így például Oroszország részéről.
Aszad például azzal vádolta a tagokat, hogy az al-Káida terrorszervezet dzsihadistái, akik „levágták a szakállukat, fehér sisakot viselnek, és humanitárius hősnek tűnnek, de nem ez a helyzet”.
A világ döntő többsége azonban hősként tekint rájuk, akik kizárólag az életmentéssel foglalkoznak. Ezért 2016-ban Nobel-békedíjra is jelölték őket, a róluk készített Netflix-dokumentumfilm pedig Oscar-díjat kapott 2017-ben.