Oroszország és a terrorizmus helyett már Kína áll a NATO stratégiájának középpontjában. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt, hogy Kína megerősödése az európai biztonságpolitikára is hatással van.
„A Kína felemelkedéséből eredő biztonsági fenyegetés elhárítása fontos része lesz a NATO jövőbeli működésének” – nyilatkozta a Financial Timesnak Jens Stoltenberg volt norvég miniszterelnök, a NATO jelenlegi főtitkára. Az interjú arra mutat, hogy a nyugati szövetség jelentősen átalakítja korábbi célkitűzéseit, jól tükrözve az USA Ázsia felé történő geostratégiai fordulatát.
A NATO jövő nyáron csúcstalálkozón fogadja el új stratégiai koncepcióját, amely felvázolja a szövetség célját a következő tíz évre. A jelenlegi, 2010-ben elfogadott stratégia még nem említette Kínát név szerint.
Közelebb, mint gondolnánk
A katonai szövetség évtizedek óta Oroszországra, 2001 óta pedig a terrorizmus elleni küzdelemre fókuszál. A Kínára való új összpontosítás az Egyesült Államok geopolitikai orientációjának határozott eltolódása közepette történik, ahol már nem Európa, hanem az amerikai és kínai érdekszféra ütközőzónái lehetnek a hidegháborút idéző nagyhatalmi vetélkedés legfeszültebb pontjai.
Ehhez kapcsolódóan: Kína dominanciára tör a mesterséges intelligencia terénJens Stoltenberg elmondta, hogy Kína már most is hatással van az európai biztonságra kiberképességei, új technológiái és nagy hatótávolságú rakétái révén. Mint mondta, a szövetség következő évtizedre szóló új doktrínájában alaposan foglalkozni fognak azzal, hogy lehet megvédeni a NATO-szövetségeseket ezektől a fenyegetésektől.
„Kína egyre közelebb kerül hozzánk (…) Látjuk őket az Északi-sarkvidéken. Látjuk őket a kibertérben. Látjuk, hogy nagymértékben befektetnek országaink kritikus infrastruktúrájába, és egyre több és több nagy hatótávolságú fegyverrel rendelkeznek, amelyek elérhetik az összes NATO-szövetséges országot. Sok-sok silót építenek nagy hatótávolságú interkontinentális rakéták számára” – mondta a NATO főtitkára.
Nincsenek már külön hadszínterek
Kína augusztusban tesztelt egy nukleáris képességű hiperszonikus rakétát, demonstrálva, hogy rendelkezik fejlett nagy hatótávolságú fegyverzettel. A teszt az amerikai hírszerzést is meglepte, és megmutatta, mennyit fejlődött a korábban technológiailag elmaradottnak tartott kínai hadsereg.
Ehhez kapcsolódóan: A nagy amerikai–kínai kihívásAz FT szerint aggodalommal tölthet el egyes kelet-európai államokat, amelyek Moszkvát egzisztenciális fenyegetésnek, a szövetséget pedig egyedüli biztonsági garanciájuknak tekintik, hogy a NATO az Oroszországgal szembeni védelem helyett az ázsiai és csendes-óceáni térségre koncentrál. Ezért nem várható, hogy a szövetség nyíltan ki is jelenti, hogy az orosz fenyegetés már nem prioritás.
Stoltenberg úgy érvelt, Oroszországot és Kínát nem szabad különálló fenyegetésként kezelni. „Először is Kína és Oroszország szorosan együttműködik” – mondta. – Másodszor amikor többet fektetünk technológiába, az mindkettőjükről szól. Ez az egész elképzelés, hogy ennyire különbséget teszünk Kína, Oroszország vagy az ázsiai–csendes-óceáni térség vagy Európa között, nagy biztonsági környezet, és mindezzel együtt kell foglalkoznunk. Az, hogy mit teszünk a felkészültség, a technológia, a kibernetika és az ellenállóképesség terén, mindezen fenyegetések szempontjából számít. Nem lehet címkézni” – mondta.