Kína készen áll arra, hogy „elszántan szétzúzza Tajvan függetlenségének bármilyen formáját” – közölte a hadsereg kedden. Közben az Egyesült Államok állítólag arra készül, hogy felgyorsítsa a védelmi fegyverek eladását és a katonai segítségnyújtást az önkormányzó demokratikus szigetnek.
A megnövekedett kommunikáció az amerikai és tajvani hadsereg között „rendkívül helytelen és veszélyes lépés” – mondta Tan Kefej ezredes, a kínai védelmi minisztérium szóvivője az interneten közzétett videónyilatkozatában.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg „továbbra is fokozza a katonai kiképzést és az előkészületeket, és határozottan szét fogja zúzni a tajvani függetlenség minden formáját a külső beavatkozási kísérletekkel együtt, és határozottan meg fogja védeni a nemzeti szuverenitást és a területi integritást” – mondta Tan Tajvan legközelebbi szövetségesére, az Egyesült Államokra utalva.
Kína a 23 millió lakosú szigetet saját területének tekinti, amelyet szükség esetén erőszakkal is az ellenőrzése alá von.
A világ legnagyobb haditengerészetével, legújabb generációs vadászrepülőgépeivel és hatalmas ballisztikusrakéta-arzenáljával a háta mögött Kína fokozza a fenyegetést, repülőgépeket és hadihajókat küld a Tajvan körüli vizekre és légtérbe. A több mint kétmillió tagot számláló Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb állandó hadserege, bár egy invázió esetén óriási logisztikai kihívásnak számítana a fegyveres erők szállítása.
Naponkénti behatolásaival a Tajvan körüli légtérbe és a tengeri vizekre Peking hadgyakorlatokat tart a feleket elválasztó Tajvani-szorosban és környékén, amelyeket részben próbának tekint egy blokádhoz vagy invázióhoz, amely súlyos következményekkel járna a biztonságra és a gazdaságra világszerte.
Az ilyen akciók célja a tajvani hadsereg zaklatása, a politikusok és a szavazók megfélemlítése a jövő évi elnök- és törvényhozási választások előtt.
A jelek szerint ennek a tevékenységnek csak korlátozott a hatása, a tajvaniak többsége határozottan a de facto független státusz megőrzését támogatja. Politikusok és más közéleti személyiségek Európából és az Egyesült Államokból is gyakran utaznak Tajpejbe, hogy kifejezzék támogatásukat, annak ellenére hogy országaiknak – Kínától eltérően – nincs formális diplomáciai kapcsolatuk Tajvannal.
Ehhez kapcsolódóan: A kínai külügyminiszter ismét megfenyegette Tajvant
Konkrétan mit ad Washington?
Tan megjegyzéseit egy meg nem nevezett riporter kérdése indította el azokról a jelentésekről, amelyek szerint Joe Biden amerikai elnök ötszázmillió dolláros fegyvereladást készül jóváhagyni Tajvannak, valamint több mint száz katonát küld a kiképzési módszerek értékelésére, valamint javaslatokat tesz a sziget védelmének javítására.
Tajvan erős támogatást élvez mind a demokrata, mind pedig a republikánus párt részéről, amelyek felszólították a Biden-kormányzatot, hogy intézkedjen annak a csaknem 19 milliárd dollár értékű katonai szállítmánynak a Tajvanra juttatásáról, amelynek eladását már jóváhagyták, ám a szigetre még nem jutott el.
Kormányzati tisztviselők a késedelmes szállításokért a termelés szűk keresztmetszetét, a Covid–19-világjárvány okozta problémákat, a korlátozott kapacitást és az Ukrajnát segítő fegyverek iránti megnövekedett keresletet okolták. Biden lépése lehetővé tenné az exportot a meglévő amerikai katonai készletekből, felgyorsítva legalább néhány olyan hardver szállítását, amelyre Tajvannak szüksége van az elrettentéshez vagy a kínai támadások visszaveréséhez.
A megrendelt eszközök között Harpoon hajóelhárító rakéták, F–16-os vadászrepülőgépek, vállról indítható Javelin és Stinger rakéták, valamint HIMARS, teherautóra szerelt rakéta-sorozatvető is van – az utóbbi kulcsfontosságú fegyvernek bizonyult az orosz inváziós erők ellen harcoló ukrán csapatok számára.
Tan megjegyzései nem tértek el Peking szokásos hangnemétől arról, amit „Kína alapvető érdekei lényegének” nevez. A két fél az 1949-es polgárháború végén vált szét, és Peking azt fontolgatja, hogy az ellenőrzése alá vonja Tajvant szuverenitása és területi integritása biztosításának kulcsaként.
A függetlenségre irányuló olyan kísérletek, amelyek az Egyesült Államokra támaszkodnak (…) és katonai erővel akarják a függetlenséget elérni, zsákutcát jelentenek” – mondta Tan.
Kína és az Egyesült Államok kapcsolata történelmi mélyponton van, a tajvaniak nem fogadják el Peking politikai engedményekre vonatkozó követeléseit az egyesüléshez, így egyre nő az aggodalom egy nyílt konfliktus valószínűségével kapcsolatban, amelybe mindhárom fél és esetleg az Egyesült Államok szerződéses szövetségesei, például Japán is belekeveredne.
Kína diplomáciai és gazdasági támogatása Oroszországnak Ukrajna inváziója után szintén fokozta a feszültséget Washingtonnal. Pekingről azt tartják, hogy alaposan tanulmányozza Moszkva katonai kudarcait a konfliktusban, míg a Nyugat Kijev támogatására irányuló akaratát egyesek annak próbájának tekintik, hogy a Kínával adódó konfliktus esetén Tajvan oldalára álljon.
Ehhez kapcsolódóan: Élesen bírálnak Kínában egy volt NBA-sztárt, amiért országnak nevezte Tajvant