A nyugat-kínai Hszincsiang tartomány vallásgyakorlásának kormányzati ellenőrzése érdekében a muzulmán többségű térségben olyan szabályozást vezetnek be, amely egyebek mellett azt is megköveteli, hogy minden új mecset „kínai jellegzetességeket és stílust” tükrözzön.
Az átfogó törvény február 1-jén lép életbe egy nagyobb, többéves kampány részeként, amelynek célja a vallások ellenőrzése Hszincsiangban, ahol elsősorban muszlim etnikai csoportok élnek: ujgurok, kazahok, kirgizek és hujok (más néven dungánok).
A „vallási ügyekre vonatkozó szabályozás” részeként minden új mecsetnek, templomnak és más vallási épületnek kínai dizájnelemeket kell tükröznie, a már meglévők felújításához pedig a hszincsiangi regionális hatóságok jóváhagyása szükséges. A további intézkedések közé tartozik a nagyszabású vallási összejövetelek ellenőrzése – ezekhez legalább egy hónappal előre meg kell szerezni a helyi kormányzat jóváhagyását –, akárcsak az, hogy az interneten közzétett vallási tartalmakat át kell vizsgáltatni a regionális kormányzattal.
A szabályok most először azt is előírják, hogy a vallási doktrína értelmezéseinek „meg kell felelniük a kortárs Kína fejlődése és kiemelkedő hagyományos kultúrája által támasztott követelményeknek”. Szakértők figyelmeztetése szerint ez tovább erősítheti a fellépést az ujgurok és a kisebbségi jogok ellen a térségben.
„Jelentős lépésről van szó, amelynek célja, hogy elvágja a kínai vallásokat a nemzetközi hálózatoktól és közösségektől, társadalmilag és politikailag elszigetelje őket a Kínai Kommunista Párt felügyelete alatt” – mondta Bradley Jardine, az Oxus Közép-Ázsiai Ügyekkel Foglalkozó Társaság ügyvezető igazgatója a Szabad Európának.
Kínát az emberi jogok rendszerszintű megsértésével vádolják Hszincsiangban, ahol több mint egymillió ujgurt, kazahot és más muszlim kisebbséghez tartozó polgárt juttattak fogolytáborba és börtönbe.
Egyre több bizonyíték – köztük első kézből származó tanúvallomások és kiszivárgott hivatalos kínai kormánydokumentumok – támasztja alá a vádakat, amelyek a kényszermunkától a szexuális zaklatásig, a kényszersterilizálásig és az ujgur kulturális és vallási identitás megsemmisítéséig terjednek, beleértve mecsetek és egyéb vallási helyek lerombolását.
Ezen akciók nyomán nemzetközi jogvédő csoportok és nyugati kormányok népirtással vádolják Kínát. 2022-ben egy ENSZ-jelentés megállapította, hogy Kína „súlyosan megsérti az emberi jogokat” Hszincsiangban, olyan mértékben, hogy az már emberiség elleni bűncselekménynek minősülhet.
Kína tagadja ezt, és azt állítja, hogy hszincsiangi politikáját a szélsőségesek és a terrorizmus elleni küzdelemhez szabta.
A helyi aktivisták aggódnak, hogy ennek a politikának a hatásai tartósak lesznek az új szabályok életbelépésével.
„A valláshoz fűződő jogokat régóta korlátozzák Hszincsiangban – mondta a Szabad Európának Bekzat Makszutkán, a Nagiz Atazsurt nevű, Kazahsztánban bejegyzett szervezet igazgatója, akinek munkája leginkább a hszincsiangi erőszakos fellépések által érintett etnikai kazahokra összpontosít. – Ám ez a jogszabály az összes korábbi akciót legalizálja.”
Ehhez kapcsolódóan: Ilyen hatalmas fogolyközpontokban tartják Kínában az ujgurokat
Mit jelent az új törvény?
A Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta a kommunista kormány ateista ideológiája következetes erőfeszítésekhez vezetett a vallás elnyomása és ellenőrzése érdekében az országban.
De míg a korábbi törvények a Hszincsiangon belüli vallásgyakorlást szabályozták, szakértők szerint az új jogszabály jelentős eszkalációt jelez – nem csak ellenőrzést követel meg, hanem a „kínai jellegzetességek és stílus” sajátos tükrözését is a vallási épületekben és szokásokban.
A muszlimokra vonatkozó előírások szerint a vallás nem jelenhet meg „az öltözködésben, az esküvőkön, a temetéseken és más hagyományos etnikai alkalmakon”, és „az újonnan épülő, felújított, kibővített vagy átépített vallási helyszíneknek tükrözniük kell a kínai jellegzetességeket és stílust az építészet, a szobrok, a festmények és a dekoráció tekintetében”.
Egy ujgur nő iskolásokat szállít robogón Hszincsiangban. Éppen egy olyan kép előtt haladnak el, amelyen Hszi Csin-ping kínai vezető ujgur vének csoportjával fog kezet
Az ausztrál Stratégiai Politikai Intézet 2020-as jelentése dokumentálta a hszincsiangi mecsetek lerombolását és felújítását. Arra jutott, hogy kétharmadukat átalakították, főként 2017 után, amikor Peking felgyorsította a fellépést az ujgurok ellen, és bővítette táborai rendszerét.
A Human Rights Watch 2023-as jelentése nyilvános dokumentumokat, műholdképeket és tanúvallomásokat használt annak bizonyítására, hogy a kínai kormány kiterjesztette a mecsetek bezárására és átalakítására irányuló kampányát Hszincsiangon kívüli térségekre is hivatalos „egyesítési” politikája részeként.
Ennek keretében a helyi hatóságok eltávolították a mecsetek építészeti jellegzetességeit – például az arab stílusú kupolákat és a minareteket –, és hagyományos kínai megoldásokra cserélték őket, hogy „kínaibb” külsőt kapjanak.
A pekingi hatóságok ritkán mondanak bármit erről a politikájukról, de a CCTV kínai állami média 2022. júniusi riportja „a hagyományos örökség védelmének” nevezte az ilyen építészeti elemek eltávolítását.
Az új szabályozás formába kívánja önteni ezeket a politikákat, hogy aztán rájuk építsen.
A mecsetekre vonatkozó szabályokon túl a törvény célja az is, hogy kiterjessze a Kínai Iszlám Szövetség, az iszlám hivatalos kormányzati felügyeleti szervének hatáskörét. Az állami szerv lesz ezután az egyetlen olyan szervezet, amely a mekkai zarándoklathoz kapcsolódó tevékenységeket szervezhet, és csak a hozzá tartozó mecsetek és hívők vehetnek részt rajtuk.
A törvény felszólítja a vallási vezetőket arra is, hogy hazafias szellemben szóljanak a követőikhez, és előírja, hogy a vallási iskoláknak kínai jellegzetességeket – például a szocializmus dicséretét és a mandarin nyelv használatát – bele kell venniük a tanításaikba.
„Kína igazolni próbálja hszincsiangi bűneit a világ és a nemzetközi közösség előtt, hogy legitimnek tűnjenek – mondta Jerbol Dauletbek, az Atazsurt Eriktileri, egy másik, szintén etnikai kazahokat segítő kazahsztáni szervezet vezetője a Szabad Európának. – Ez a törvény is ebbe a sorba illeszkedik.”
Ehhez kapcsolódva: A kínai internálótáborok elleni mozgalom párttá válna Kazahsztánban
Miért támadja Kína a vallást?
A kormányzó Kínai Kommunista Párt a külföldi befolyás olyan formájának tekinti a vallást, amely alááshatja a tekintélyét, ezért igyekszik ellenőrizni és elnyomni az ország összes fő vallását.
Kína általános politikáját sinicizálásnak nevezik. Ez megköveteli a vallási csoportoktól, hogy a kínai kultúrához igazítsák tanaikat, szokásaikat és erkölcsüket. A kormány emellett szigorú szabályokat ír elő minden vallásra vonatkozóan, a törvények tiltják a 18 éves vagy annál fiatalabb kiskorúak részvételét istentiszteleten vagy vallási ünnepségen, akárcsak azt, hogy bármi módon tanítást kapjanak a vallásról.
A képen feltételezések szerint egy börtön látható Hszincsiang tartományban
A kormánynyomás különösen azokat a vallásokat veszi célba, amelyeket Peking idegennek tekint, mint például az iszlám és a kereszténység – az utóbbinak a protestáns és a katolikus ágát egyaránt.
A hatóságok a múltban kereszteket távolítottak el a templomokról, másokat pedig leromboltak.
A kereszténységet is több szabályrendszer szorítja keretek közé Kínában. A keresztények a kormányhivatalok által bejegyzett hivatalos templomokban imádkozhatnak, bár keresztények milliói még mindig föld alatti imahelyeken tartják az istentiszteleteiket Kínában.
Amióta 2012-ben Hszi Csin-ping lett a Kommunista Párt vezetője, Peking szigorította a bejegyzett helyszíneken kívül végzett keresztény tevékenységek ellenőrzését, bezárta a regisztrációt megtagadó templomokat, és kiemelkedő egyházi vezetőket tartóztatott le.
A buddhizmust – különösen annak Kínában legelterjedtebb, han ágát – a kínai hatóságok engedékenyebben kezelték, de a kormány Tibetben szigorúan fellépett a buddhisták ellen is.
Peking megpróbálta biztosítani magának az ottaniak hűséget, és eltántorítani őket a dalai láma, az indiai száműzetésben élő tibeti buddhista vezető támogatásától. Azzal vádoltak meg kínai tisztviselőket, hogy „politikai átnevelési” kampányt folytattak, gyerekeket választottak el a családjuktól, és több ezer tibeti buddhista kolostort, emlékművet és szobrot bontottak le.
A tibeti buddhizmushoz hasonló megközelítést alkalmaznak a hszincsiangi iszlámra is.
Amikor Hszi augusztusban ellátogatott a térségbe, felszólította az ottani tisztviselőket, hogy őrizzék meg „a nehezen megszerzett társadalmi stabilitást (…) az eddiginél jobban mozdítsák elő a sinicizálást (a muszlimok asszimilálódását), és hatékonyabban ellenőrizzék az illegális vallási tevékenységeket”.
„Amikor azt mondjuk, hogy sinicizálás, az azt jelenti, hogy vágja el ezeket a világvallásokat a világtól – mondja Jardine, – inkább helyhez kösse őket, hozzon létre kapcsolatot a kommunista párttal, és politikailag semlegesítse őket.”
Ehhez kapcsolódóan: „Megtörte a lelkemet”: nehéz újrakezdés a kínai táborban ült írónőnek és üzletasszonynak