Kínos pillanatokat élt át az uniós vizsgálóbizottság Magyarországon 

Háromnapos látogatást tett májusban Budapesten egy európai parlamenti küldöttség, akik szerették volna feltérképezni, hogyan áll Magyarország azon feltételek teljesítésével, amelyek az uniós források lehívásához szükségesek. Az összkép lesújtó volt, a képviselők egyik döbbenetből estek a másikba. Ugyanakkor a Fidesz szerint a látogatásról készült összefoglaló pozitív kicsengésű a magyar kormányra nézve, és most már nincs akadálya az EU-s források folyósításának.

„A küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten. A küldetés kezdettől fogva a kormánypárti magyar média kampányának fókuszában állt. Az egyes európai parlamenti képviselőket szándékosan rágalmazták. A küldetést boszorkányüldözésként vagy inkvizícióként elemezték” – ezek a mondatok szerepelnek az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága jelentésének rögtön az elején, ahol a Magyarországon szerzett tapasztalataikat összegezték. A delegáció hat EP-képviselőből állt, és részt vettek az eseményeken uniós szakértők is az EU különböző szolgálataitól. A hat politikus között volt két magyar, a DK-s Rónai Sándor és a momentumos Cseh Katalin, a küldöttséget az Európai Néppárt képviselője, a szakbizottság elnöke, a német Monika Hohlmeier vezette.

A misszió célja az volt, hogy a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre összpontosítson, és megvizsgálják, hogy Magyarország képes-e kezelni a rugalmassági és helyreállítási keretből esetlegesen kapott finanszírozást.

A bizottsági tagok találkoztak a jogállamiság feltételrendszerében érintett civil szervezetekkel és oknyomozó újságírókkal, a diszkriminatív intézkedésekkel szembesülő uniós cégekkel, a magyar Országgyűlésben dolgozó kollégáikkal, a regionális fejlesztési miniszterrel, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, az Integritás Hatóság és az Állami Számvevőszék elnökével és az uniós források ellenőrzési főigazgatójával. Emellett a misszió Budapest főpolgármesterével és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is eszmecserét folytatott.

Ehhez kapcsolódóan: Uniós vizsgálóbizottság: Továbbra is vannak problémák az uniós pénzek felhasználásával

Csak nézték a plafont

A küldöttség elkészítette jelentését, hétfőn be is mutatták a szakbizottság előtt, és néhány megjegyzést fűztek hozzá. Elöljáróban Monika Hohlmeier az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételéül szabott elvárások teljesítését így foglalta össze: „Amíg nem teljesítettek mindent, addig úgy tekintjük, hogy nem teljesítettek semmit, addig nem tudjuk ezt az ügyet lezárni.” Ennek a mondatnak a későbbiekben olvasható fideszes reakció miatt lesz jelentősége. Hohlmeier egyébként hosszasan sorolta, milyen visszásságokat látott Magyarországon.

Külön kiemelte és részletesen elemezte: azt tapasztalta, hogy „Magyarország fittyet hány a belső piac szabályaira, és nem tartja be az egységes piac követelményeit. A jogállamiság előírásait is sérti azon szabályok elfogadása, amelyeket a parlament nélkül fogadtak el.” Példaként említette, hogy a költségvetést 95-ször módosították az elmúlt évben. Megrökönyödve tette hozzá, hogy a magyar kormánypárti körökből erre az volt a reakció, hogy kétharmados többségnél minek kikérni a parlament véleményét – Hohlmeier szerint ez jól mutatja, mit gondolnak a parlament felügyeleti jogköréről a Fideszben.

Elképesztőnek nevezte, hogy ezt eddig a tagállamok és az Európai Bizottság is tolerálta, úgy véli, hogy a torzító intézkedések ügyét az Európai Bíróság elé kellene vinni, választ kell kapni arra, hogy mennyire jogszerűen fogadhat el ilyen szabályokat egy tagállam.

A delegáció másik tagja, a finn Petri Sarvamaa úgy fogalmazott, hogy „voltak érdekes pillanatok Budapesten”, majd ezt részletezve arról beszélt, hogy legjobban az Állami Számvevőszéknél lepődtek meg, ahol semmilyen kérdésre nem kaptak érdemi választ. „Volt, amikor a plafont nézték, nem is reagáltak, semmilyen választ nem adtak. Kínos pillanatok voltak abban a teremben” – mondta, mintha még mindig nem hinné el, hogy ez megtörtént.

Rónai Sándor DK-s képviselő sietett a segítségére, aki arról tájékoztatta a többieket, hogy a számvevőszék válasza kis késéssel megérkezett, ugyanis az ÁSZ hárommilliárd forintra büntette a magyar ellenzéki pártokat. Rónai egyébként fontosnak nevezte, hogy sikerült létrehozni egy olyan uniós mechanizmust, amely „megállította az uniós források 2010 óta tartó ellopását”.

Fidesz: Jöhet a pénz

Említettük, hogy a Fidesz is reagált a jelentésre, és kifejezetten elégedetten vették tudomásul a tartalmát. Így fogalmaznak:

„A jelentés szövege – a küldöttségben többségben lévő baloldali képviselőktől megszokott politikai vádaskodások mellett – egyértelműen elismeri a magyarországi korrupcióellenes és igazságszolgáltatási reformok pozitív eredményeit, a jelentés az előírt feltételek teljesítéséről számol be. A szakbizottsági jelentés lényeges megállapításai után valójában már nincsen olyan kérdés, amely gátolná az uniós források felszabadítását. Itt az ideje, hogy a brüsszeli bürokrácia is belássa, hogy az uniós kifizetéseknek nincs semmilyen jogszerű akadálya.”

Súlyos megállapítások

Ehhez képest a jelentésben – amely elnyerte végleges formáját, miután a szakbizottság tudomásul vette – súlyos megállapítások szerepelnek, amelyek nem támasztják alá a fideszes optimizmust. A megállapítások között a következő olvasható: „A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy teljesítse a magyar fellendülési és rezilienciatervben szereplő 27, úgynevezett szupermérföldkövet, és haladéktalanul hajtsa végre a feltételrendszeri rendelet szerinti 17 korrekciós intézkedést és a négy horizontális feltételt, hogy végre feloldódjon a közel 28 milliárd eurós támogatás blokkolása.”

Ami elismerésként szerepel a 47 oldalas anyagban, az a következő két mondat: „A képviselők észrevettek néhány pozitív fejleményt, de továbbra is várják, hogy az Integritás Hatóság konkrét megállapításokat tegyen a magyarországi korrupcióra vonatkozóan. Elismerték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) együttműködését fokozó reformokat, valamint az Országos Bírói Tanács megerősítését.”

Egyebek mellett aggodalmukat fejezték ki az Állami Számvevőszék hatékonyságával kapcsolatban az uniós források tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamint a nemzeti hatóságok működésének megfelelő ellenőrzésében, megválaszolatlanul maradtak az Állami Számvevőszékhez intézett kérdések a visszaélésekkel, a pályázati manipulációkkal, a költségvetési elszámolások megbízhatóságával és a csalási ügyek ügyészség felé történő bejelentésével kapcsolatban. Arról is említést tesznek, hogy a képviselők tájékoztatást kaptak a megfélemlítési taktikákról is, mint például a titkosrendőrség cégek irodáiban tett látogatásairól vagy indokolatlanul gyakori ellenőrzésekről, amelyek célja önkényes szankciók és indokolatlan kötelezettségek kiszabása az átvétel előtt. Az Országgyűlés és a civil társadalom képviselőivel folytatott megbeszéléseik során a képviselők aggodalmukat fejezték ki a döntéshozatali folyamat hibái miatt, mint például a nyilvános konzultációk lerövidülése, az éjszakai rendeletek és a költségvetés ismételt kormányrendelet-módosításai.

Érdekes adalék: Monika Hohlmeier beszámolt arról, hogy Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos meghívta, hogy adjon számot a Magyarországgal kapcsolatos fejleményekről. A szakbizottság elnöke azt a választ kapta, hogy jelenleg „nincs értelme egy ilyen párbeszédnek, mert nincsenek fejlemények”.