A közép-ázsiai országot „a demokrácia szigetének” is nevezik a régióban. A vasárnapi választásokon megfigyelők szerint sokan arra készültek, hogy kihasználják azt a lehetőséget, hogy a szavazólapokon szerepelt „egyik sem” opció is.
A vasárnapi kirgizisztáni választásokon a közép-ázsiai ország 120 tagú parlamentjébe (Jogorku Kenes, azaz Legfelső Tanács) választottak képviselőket. Vasárnap este megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Az előzetes eredmények szerint a 16 induló pártból várhatóan 5 szerezhet parlamenti helyeket, ebből 3 kormányközeli párt.
"A demokrácia szigete"
Az idei választáson összesen 16 párt versenyzett a szavazatokért, közülük várhatóan a jelenlegi kormánypárt, a Birimdik és az ellenzéki Mekenim Kirgizisztán párt jelöltjei alakíthatják majd a legnagyobb parlamenti frakciókat.
A kirgiz választási rendszer sajátossága, hogy hivatalosan egy párt sem szerezhet meg 65 parlamenti széknél többet, így a politikai erők gyakran kényszerülnek együttműködésre. Ennek köszönhetően az ország függetlenné válása óta, Közép-Ázsiában egyedi módon, magas szintű politikai pluralitás volt jellemző. A parlamenti választásoknak valódi tétje van, szemben a legtöbb régiós országgal, ahol a parlamentek működése teljhatalmú kormányoknak vannak alárendelve.
A kirgiz média a régiós viszonyokhoz képest szintén gyakran adott lehetőséget a valódi politikai vitára. A televízióban gyakran kapott helyet Szooronbaj Dzseenbekov kormányának kritikája, a kormánypárti és az ellenzéki jelöltek között számos vitaműsort rendeztek, amiket főműsoridőben adtak a tévécsatornák.
Csalásgyanú, verőemberek
Bár Kirgizisztánt szokás a "demokrácia szigetének" nevezni a térségben, a mostani választás nem volt mentes olyan incidensektől, amelyek megkérdőjelezhetik a szavazás tisztaságát.
Délelőtt az országos választási bizottság 21 helyről kapott panaszt csalás gyanúja miatt, elsősorban szavazók buszoztatásáról érkeztek jelentések, több helyen pedig emberek beálltak a szavazófülkékbe, és ellenőrizték, kire szavaznak a választók. A választási bizottság az ilyen esetek kivizsgálását ígérte, a testület elnöke úgy fogalmazott, „bűnözők akarnak nyomást gyakorolni a választópolgárokra, de az állam nem fogja megengedni az állampolgári jogok megsértését”.
Kirgizisztáni hírforrások szerint elsősorban kisebb településeken történhettek szabálytalanságok, gyakori volt, hogy „kisportolt alkatú férfiak” jelentek meg a szavazóköröknél, hogy megfélemlítsék a voksolókat.
A Szabad Európa tudósítói megerősítették a szabálytalanságokról szóló híreket: mint írták, több szavazóhelyiség előtt emberek névlistákkal a kezükben várták a választókat, akiknek borítékokat adtak át (ebben lehetett pénz vagy előre kitöltött szavazólap is). Talasz városában az egyik tudósítót, aki a szavazókör előtt álló sort filmezte, a kamerája kikapcsolására kényszerítették.
Osh városában pedig a Kloop.kg két újságíróját és videóriporterét az említett kigyúrt férfiak bántalmazták, és elvették a telefonjaikat. Mindezt rendőrök is végignézték, és csak később, ismételt felszólítás után avatkoztak be.
„Egyik sem” - protestszavazat
A kirgiz választási rendszer különlegessége, hogy a szavazólapokra felkerül egy „egyik sem” opció is. A Diplomat által idézett felmérések szerint előfordulhat az is, hogy a legtöbben így szavaztak.
Mint írják, a napokban a kirgiz nyelvű weboldalakat elárasztották a #tajadym (elegünk van) jelszót használó hozzászólások. Ez az internetes kampány az egész politikai elit leváltását sürgeti, tiltakozik a korrupció és választási csalások ellen, és az „egyik sem” opcióra való szavazásra biztatja a szavazókat.
Ha az „egyik sem” opció valóban több szavazatot kap, mint a legnépszerűbb valódi párt, akkor a kirgiz alkotmány értelmében új választásokat kell majd kiírni – ez erős üzenet lenne a teljes politikai elitnek.
Botrány és tiltakozás
A mostani választásokon legjobb eséllyel indult két párt egyaránt a berögzült politikai és gazdasági elitet képviseli. A jelenlegi kormánypártot, a Kirgiz Szociáldemokrata Pártot tavaly kettészakították az elnök ellenfelei és támogatói, utóbbiak most a Birimdik nevű pártba tömörülve indulnak a választáson, a párt jelöltjeinek jelentős része most is parlamenti képviselő, köztük Szooronbaj Dzseenbekov elnök testvére, Azilbek is.
Sokáig a Birimdik képviselői biztos győzelemre számítottak, de ahogy arról korábban írtunk, egy szeptemberben kirobbant botrány kiegyenlítetté tette a versenyt: a párt elnökéről, Marat Amankulovról kiszivárgott egy felvétel, ahol azzal viccelt, hogy Kirgizisztánnak kár volt elszakadnia a Szovjetuniótól. Egy orosz kollégáival való találkozón azt mondta, 30 év függetlenség után azt mutatja a tapasztalat, hogy „ideje átgondolnunk a dolgot és visszatérni a rendes kerékvágásba" .
A politikus beszélt arról is, hogy pártjuk ideológiája az Eurázsianizmus – ez alatt Oroszországban az Alekszander Dugin által hirdetett ideológiát értik, ami egyfajta orosz birodalmi eszme, célja egy Oroszország vezette, Ázsiára és Kelet-Európára kiterjedő gazdasági és politikai unió létrehozása. Amankulov azzal védekezett, hogy csak viccnek szánta a kijelentést, de addigra több városban is tüntetések kezdődtek „Nem leszünk rabszolgák!” és „Független Kirgizisztánt!” jelszavakkal.
Az ellenzék legerősebb pártja, a Mekenim az ország egyik leggazdagabb családja, a Matraimov-klán befolyása alatt áll. A családfő, Raimbek Matraimov vámtisztből lett üzletember, ügyei miatt tavaly novemberben országszerte tüntetések kezdődtek, mivel a gyanú szerint Matraimov befolyását kihasználva számos külföldi vállalkozásnak segített elkerülni a vámokat és az adókat. A tüntetők követelései ellenére a korrupciós ügyek miatt egyelőre nem indult nyomozás, Matraimovék pedig több százezer euróra perelték az ezekről hírt adó újságírókat.