A regisztráltaknak valamivel több mint fele szavazott, ami magasabb részvétel, mint az itthoni, de a kisebbségi magyaroknak csak kisebb része. Míg 2019-ben a regisztráltak 57, most csak 52 százaléka voksolt. A Fideszre a szokásos 93-94 százaléknál valamivel kevesebben, második itt is a Tisza Párt lett. A Nemzeti Választási Iroda összegezte a levélszavazatokat.
Az európai parlamenti választáson – egy uniós szabály nyomán – immár második alkalommal a nem uniós országban élő, de uniós állampolgársággal is rendelkező polgárok is szavazhatnak: a kettős állampolgárok, akik nem uniós országban élnek, és nincs magyarországi lakcímük. Ez nagy tömegben a vajdasági magyarokat, egyre kisebb mértékben a kárpátaljaiakat érinti. Azért egyre kevésbé, mert sokuk magyarországi lakcímmel is rendelkezik, így itt szavaz, illetve menedékes státuszú, aki szintén nem levélben voksol.
Ezek a kettős állampolgárok választhatók is. A Fidesz mindig tett fel a listájára kárpátaljai és vajdasági magyarokat. Most Vicsek Annamária (Szerbia) és Ferenc Viktória (Kárpátalja) van ott.
Aki szavazni akart, annak május 15-ig kellett jeleznie a szándékát, regisztrálnia. 126 ezren tettek így, de végül csak valamivel több mint a felük szavazott.
Rajtuk kívül a diaszpóramagyarok szavazhatnak levélben, akik elsősorban nyugati országokban élnek, de például 51-en Argentínából regisztráltak. Igaz, utóbbiak közül csak tizenegyen szavaztak végül arra, hogy mely magyar képviselők üljenek az Európai Parlamentben. Vannak olyan vélemények, hogy míg egy ország belső, tehát parlamenti választásán indokolható, hogy soha ott nem élő, de az országhoz mélyebben – elsősorban etnikailag – kötődő állampolgárok is szavazhassanak, ez már nem igaz arra, amikor végeredményben nem Magyarország (vagy bármely uniós állam), hanem egy transznacionális szervezet, az EU demokratikusan választott parlamentjének összetétele függ EU-n kívüli polgárok szavazataitól. Mindenesetre sok uniós tagállamnak vannak nemcsak vendégmunkástömegei unión kívül, hanem régebbi kivándoroltak leszármazottjai is, ezért az EU támogatta a szavazati jog megadását nekik.
Amint közismert, az öt-hétszázezer körülire becsült magyar migránstömegnek a Fidesz parlamentje nem adta meg a levélszavazás kényelmét, jellemzően követségekre, konzulátusokra kell elutazniuk, ha bele akarnak szólni a magyar politikába. Nem is tették meg sokan, mindössze 21.458-an. Köztük toronymagasan nyert Tisza, közel 46 százalékkal, a Fidesz csak 24 százalékot ért el. A harmadik a Momentum lett 10,8 százalékkal, és szorosan mögötte végzett a Kutyapárt, amely 10,04 százalékot szerzett. Argentínában tizenkilencen jelentkeztek a Buenos Aires-i követségi voksolásra, de végül egyikük otthon maradt.
De térjünk vissza a levélszavazásra, ami parlamenti választáson – ahol már a romániai magyarok is voksolnak (itt nem, mert a romániai pártokra szavaznak) – 2014-ben egy, 2018-ban két mandátumot hozott a pártnak.
Ment ez már jobban is
A levélszavazó a szavazatát visszajuttathatta közvetlenül az NVI-hez, de leadhatta a külképviseleteken is, illetve a szavazás napján a 97 országgyűlési egyéni választókerületi székhelytelepülésén. Ezeket a voksokat az NVI-be szállították.
A 126.801 regisztrált levélszavazóból – akiknek több mint fele jelentkezett Szerbiából – csak 67 ezren szavaztak, és csak 58 ezer lett érvényes. A Szerbiából regisztráltak 59,89 százaléka, 39.947 fő szavazott. 66.704-en jelentkeztek innen.
Vagyis hiába született megint megállapodás a szerb és a Magyar Posta között, hogy a szavazási levélcsomagokat nem a szerb intézmény, hanem a Fidesz-közeli (és Vučić-szövetséges) Vajdasági Magyar Szövetség egyik civil szervezetének aktivistái viszik ki és gyűjtik be, a parlamenti választáshoz képest kevesebben éltek a jogukkal, ami érthető, hiszen ez az országhatáron belül élőkkel is így van: bár rekordrészvétel volt, de jóval kevesebb az országgyűlésinél.
A kettős állampolgárságot tiltó országokból 17.780-an regisztráltak, de csak 587-en (3,3 százalék) szavaztak. Ez elsősorban Kárpátalja.
A szavazatok kilencven százalékát a Fidesz–KDNP listája kapta, de ez több szokott lenni pár százalékponttal. Itt is áradt egy kicsit a Tisza:
- a Fidesz–KDNP listája 50.621 szavazatot kapott (a leadott érvényes levélszavazatok 90,63 százalékát);
- a Tisztelet és Szabadság Párt 2302 voksot (4,12 százalék);
- a Mi Hazánk Mozgalom 1046 voksot (1,87 százalék). A többiek egy százalék alatt teljesítettek.
Ha megnézzük a táblázatot, láthatjuk, hogy bár darabra többen szavaztak most, mint a 20109-es EP-választáson, de több is volt a regisztrált. Akkor 57, most csak 52 százalékuk voksolt.
Ne tévesszenek meg a parlamenti választásoknál látható jóval magasabb számok: azokon több százezer erdélyi magyar is voksol, akik most otthon szavaztak, vélhetően az RMDSZ-re.
Az EP-választás jogerős végeredménye legkésőbb július 5-ig megszületik – írta az NVI közleménye.
Az NVI reggeli közleménye alapján született MTI-hír úgy fogalmazott, hogy " Az NVI közölte a levélszavazás eredményét is..", tehát nem részeredményét, és közölték a szavazatok pártok közötti megoszlását is. De cikkünk megjelenése után megérkezett az NVI válasza levelünkre, melyben meg akartuk ezt a félmondatot erősíttetni. Válaszukban azt írták, hogy "a levélszavazatok feldolgozása még jelenleg is zajlik, ugyanis a külképviseletekről a tegnapi napon érkeztek vissza az utolsó urnák". A beérkezett szavazatok száma tehát végleges, de az NVI válaszából arra következtetünk, hogy a származási országok, illetve a szavazatok pártok közti megoszlása kicsit még változhat.
Ehhez kapcsolódóan: Orbánnal az EU és a liberalizmus ellen: kisebbségi magyarok az EP-választáson