Számos elmélet kering arról, hogy mi okozhatta az Oroszországot a Balti-tenger alatt Németországgal összekötő gázvezetékek előző heti szivárgását, de egyelőre kevés a biztos válasz az ügyben.
Kit vádolnak a támadással?
Az európai hatóságok próbálják felderíteni a történteket, a svéd rendőrség közölte csütörtökön, hogy a helyszíni vizsgálatok megerősítették a gyanút, miszerint szabotázs történt. Dánia is kivizsgálást indított.
Oroszországot mindkét eljárásból kizárták, amivel kapcsolatban Moszkva határozottan nemtetszését fejezte ki, elképzelhetetlennek nevezve, hogy orosz részvétel nélkül vizsgálják ki az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 vezetékben keletkezett károkat.
A nyugati országok eddig nem neveztek meg konkrét gyanúsítottat, Oroszország ezzel szemben rögtön az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint „rendkívül nyilvánvaló”, hogy ki áll ezen incidens mögött, de azt ő sem mondta ki, hogy ez ki is pontosan.
A Kreml ostobaságnak minősítette azokat a vádakat, amelyek szerint a tettes Oroszország volt, vezető tisztségviselők azt hangoztatták, hogy egyértelműen Washingtonnak állt érdekében a szabotázs, mivel több cseppfolyósított gázt (LNG) akar eladni Európának.
Hasonlóan nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök is pénteken. „A szankciók nem voltak elengedők az angolszászoknak, szabotázsba kezdtek” – mondta.
Az Egyesült Államok korábban ezt határozottan tagadta, azt azonban Joe Biden elnök is megerősítette, hogy szándékos rongálás történhetett.
Ehhez kapcsolódóan: IEA: Európa „példátlan kockázatokkal” néz szembe a földgázellátás terénMi értelme egy csővezeték megrongálásának?
Jan Christian Kaack, a német haditengerészet főparancsnoka órákkal a szivárgások észlelése előtt épp arról beszélt a Die Weltnek adott interjúban, hogy „Oroszország számottevő víz alatti képességeket is kiépített. A Balti-tenger és az Atlanti-óceán fenekén jelentős kritikus infrastruktúra található, például csővezetékek, információtechnológiai kábelek.”
Az Északi Áramlat mellett egy másik, Norvégiát Lengyelországgal összekötő vezeték is húzódik a Balti-tenger alatt, rendkívül érzékeny térségről van szó az európai energiabiztonság szempontjából.
„Oroszország megfélemlítheti az európaiakat egy szabotázsakcióval. Ha képesek felrobbantani ezeket a vezetékeket a Balti-tenger fenekén, akkor ezt az új csővezetékkel is megtehetik” – emelte ki Kristine Berzina, a German Marshall Fund vezető kutatója.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy olyan vezetékek sérültek, amelyeket az orosz Gazprom és a gázipari óriás európai partnerei dollármilliárdokért építettek.
A történtek nyomán Oroszország elveszítette még meglévő befolyásának egy újabb elemét, még akkor is, ha az Északi Áramlaton keresztül már jórészt egyébként is leállították a szállítást különböző okokból.
Akárki is felelős, a fejlemények Ukrajnának kedveznek. Kijev már régóta kéri Európától az orosz földgázimport teljes felszámolását. Az Északi Áramlat megrongálódásával közelebb került az embargó, noha meglehetősen különös módon a háború ellenére Ukrajnán keresztül is zajlik bizonyos mennyiségű tranzit.
Ehhez kapcsolódóan: Hernádi Zsolt: Közép-Európa nem tud leválni az orosz gázról és olajrólHogyan történhetett a szabotázs?
Szakértők szerint szándékos és precízen végrehajtott támadásra mutat a károk mértéke és a tény, hogy egymástól távol, két külön vezetéken is szivárgás történt.
Dán és svéd szeizmológusok szeptember 26-án két erőteljes robbanást észleltek a Balti-tengeren, nem messze a szivárgások helyszínétől.
Mats Ljungqvist, a svéd előzetes vizsgálat vezetője csütörtökön megerősítette, hogy robbanás történt a két vezetéknél Svédország kizárólagos gazdasági övezetében. Mint mondta, erről bizonyítékokat is gyűjtöttek, de a részleteket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra.
Egy brit védelmi minisztériumi illetékes pedig azt mondta a Sky Newsnak, hogy valószínűleg tenger alatti aknákkal vagy más robbanószerkezetekkel, távolról hajtották végre a támadást.
„Valami nagy okozta ezeket a robbanásokat, ami azt jelenti, hogy (…) Oroszország lehet a tettes. Elméletben az Egyesült Államok is elkövethette, viszont nem igazán látom az indítékot” – vélekedett Oliver Alexander nyílt forrású hírszerzési szakértő.
Rámutatott, hogy ugyan az Egyesült Államok régóta szorgalmazza, hogy Európa számolja fel orosz energiafüggőségét, de a támadás időpontjában már nem is folyt szállítás a csővezetékeken keresztül, így nem volt szükség amerikai részről szabotázsra.
Egyes elemzők szerint a támadást kereskedelmi használatban lévő eszközökkel is végrehajthatták, de az akció léptéke és pontossága inkább azt sugallja, hogy olyan szereplő állhat mögötte, amely hozzáfér kifinomultabb technológiákhoz is.
A CNN több forrást idézve arról tájékoztatott, hogy a szivárgások helyszínétől nem messze észlelték az orosz haditengerészet hajóit és tengeralattjáróit.
Erre reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy a NATO jelenléte sokkal erősebb a térségben.
Ehhez kapcsolódóan: Az Északi Áramlat elleni támadás rámutat a tenger alatti infrastruktúra sérülékenységéreMi következik?
Az európai hatóságok minél előbb eredményeket akarnak, így nagy erőkkel folytatódnak a vizsgálatok.
Marek Świerczyński, a lengyel Polityka Insight kutatóintézet munkatársa szerint a közvetlenebb egymásra mutogatás tovább fokozhatja az amúgy is rendkívüli feszültséget a Nyugat és Oroszország között.