Az orosz igazságügyi minisztérium először ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján hazai újságírókat „külföldi ügynöknek” lehet nyilvánítani. Újságírók és aktivisták azonnal elítélték a zavaros listát, amely látszólag lehetővé teszi, hogy bárkire rásüssék ezt a bélyeget.
Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánya fokozza a független újságírás elleni kampányt, és több tényfeltáró médiumot „külföldi ügynöknek” nyilvánított, a horogra akadt riporterek már régóta találgatják, hogy egyesek miért kerülnek célkeresztbe, míg mások nem.
2020 decemberében öt orosz – a Szabad Európa orosz nyelvű szolgálatának három tudósítója, egy emberi jogi aktivista és egy szentpétervári feminista performance-művész – került fel a „külföldi ügynökök” ellentmondásos listájára. Sokakban felmerült a kérdés, miért pont őket választották ki. Azóta a listát kibővítették több, az állami korrupciót feltáró tényfeltáró riporter nevével.
2012. november 21. Kétnyelvű graffiti a Memorial emberi jogvédő csoport irodáinak bejáratánál Moszkva központjában: „Külföldi ügynök. Love USA”
Augusztus 23-án az orosz igazságügyi minisztérium végre tisztázta azokat a kritériumokat, amelyek alapján a hatóságok meghatározzák, hogy egy adott csatorna vagy személy kiérdemelte-e a besorolást. Az ügynökstátusz nem közvetlenül büntetőjogi felelősségre vonáshoz, sokkal inkább jelentősen megnövekedett bürokratikus követelményekhez és gyakran a hirdetőpartnerek elvándorlásához vezet. A kritériumok közé tartozik – mint kiderült – a külföldi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel szinte bármilyen formája.
Már a külföldi rokontól kapott pénz is elég a listázáshoz
Az Igazságügyi Minisztériumot, amely hivatalosan dönt a külföldi ügynökök listájára való felvételről vagy a listáról való törlésről, már régóta sürgetik, hogy magyarázza el az álláspontját. Mindeközben a hatóságok egyre aktívabban lépnek fel. Ennek célja a jelek szerint a korrupcióra és a kormány állítólagos visszaéléseire fényt derítő oknyomozó újságírók munkájának korlátozása.
A minisztérium végül egy jobbára barátságos közegben tárta fel, mi alapján minősít valakit külföldi ügynöknek. Az alkalom egy kerekasztal-beszélgetés volt a külföldi ügynökökről szóló törvényről, amelynek házigazdája a Kreml Emberi Jogi Tanácsa, egy szófogadó tanácsadó testület volt. A tanácsot 2019-ben ellentmondásos módon átalakították. Jelenleg egy volt televíziós műsorvezető irányítja, aki nagyrészt a Kreml irányvonalát követi.
Ehhez kapcsolódóan: A sajtószabadságért tüntető újságírókat is elzárták OroszországbanJeva Merkacseva, a tanács egyik tagja Facebook-bejegyzésben számolt be az ülésről, és azt írta, hogy Roman Ciganov, az igazságügyi minisztérium szóvivője látszólag kínosan érezve magát próbálta megindokolni a közszereplők és az emberi jogi aktivisták előtt az újságírás elleni fokozott szigort.
Merkacseva szerint Ciganov elmagyarázta, hogy az újságírók akkor kaphatnak „külföldiügynök-besorolást”, ha külföldi szervezet által finanszírozott sajtóútra mennek, ha pénzt kapnak egy nemzetközi konferenciára való utazásra, egy riporteri kitüntetés átvételére utaznak vagy ha pénzt kapnak külföldi rokonoktól, barátoktól. Az államnak nem kell bizonyítania, hogy az újságíró vagy a médium „politikai tevékenységet” folytat – pedig ez az egyik hivatalos feltétele annak, hogy Oroszországban külföldi ügynökké nyilvánítsák.
„A dolgok nem állnak jól. Minden újságíró potenciális külföldi ügynök” – írta Merkacseva összefoglalva az ülésről szóló beszámolójában.
„Arról alkudoztok, hogyan vágják le a fejünket; egy csapással vagy darabokban”
Merkacseva, aki korábban újságíróként dolgozott, most pedig a fogvatartottak jogaival foglalkozik, megígérte, hogy a törvény módosítását fogja követelni. A módosítás része lenne egy olyan jelzőrendszer, amely figyelmeztetné az újságírókat a lehetséges jogsértésekre, valamint egy olyan bírságrendszer, amely megelőzné a „külföldiügynök-listára” való hivatalos felkerülést. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az ilyen változtatásokat október előtt nem lehet végrehajtani.
Szergej Markelov karéliai újságíró is a listán találta magát. „Először egyáltalán nem értettem, mi történik. Nem mondhatom, hogy nagy meglepetés volt a számomra: egyértelmű volt, hogy sokan egyszerűen a külföldi médiával végzett munkájuk és együttműködésük miatt kerülhetnek a nyilvántartásba. De hogy Markelovot választották ki az egész országból! Nem számítottam arra, hogy ilyen szűkített listára kerülök”
Merkacseva ígéretét, hogy megpróbálja felhígítani a jogszabályt, a felhasználók, akik szerint a törvény önmagában is aberráció, azonnal bírálták a Facebookon.
„Az egész törvény szörnyű. El kell törölni – írta Szonja Szokolova Facebook-felhasználó Merkacseva posztjára reagálva. – Ti pedig arról próbáltok alkudozni, hogyan lehet a legjobban levágni az ember fejét – egy csapással vagy darabokban.”
A találkozó során Ciganov elmagyarázta, hogy egy csatorna vagy magánszemély az Igazságügyi Minisztériumnál kérvényezheti a „külföldiügynök-nyilvántartásból” való törlést, ha bizonyítékot szolgáltat arra, hogy már nem részesül külföldi pénzügyi támogatásban. Eddig azonban egyetlen „külföldi ügynök” vagy magánszemély esetében sem fogadtak el ilyen bizonyítékot.
„Több mint egy hónapja soroltak be a kategóriába a média külföldi ügynökről szóló törvény képtelen követelményei miatt – írta Jelizaveta Majetnaja, a Szabad Európa tudósítója egy augusztus 24-i Facebook-bejegyzésben. – Nem kapok választ arra, milyen bűnök alapján lettem jogosult arra, hogy felkerüljek erre a megbecsült listára.”
Bejegyzésében Merkacseva arra a következtetésre jutott, hogy a „külföldiügynök-listáról” való lekerülés jogi útja „egyszerűen nem működik”.
Moszkva a Szabad Európát is a külföldi ügynökök közé sorolta
Oroszország úgynevezett "külföldi ügynök" törvényét 2012-ben fogadták el, és többször módosították. Ez előírja, hogy a külföldi támogatásban részesülő és a kormány által politikai tevékenységet folytatónak tekintett nem kormányzati szervezeteket fel kell venni a listára, nekik „külföldi ügynökként” kell azonosítaniuk és ellenőrzésnek alávetniük magukat. A későbbi módosítások a külföldről finanszírozott médiát célozták meg. (Illetékesek gyakran utaltak az 1938-as hasonló amerikai törvényre. Az amerikai jogszabályt azonban az idők során többször módosították, és előírták: a kormánynak bizonyítania kell, hogy a „külföldi ügynök” egy külföldi hivatalos személy vagy szervezet előírásai alapján cselekszik.)
A „Millió ember felvonulása” 2012 júniusában Moszkvában. Puskin tér–Szaharov tér. A résztvevő pólója pontosan tükrözi az oroszok demokráciához való hozzáállását vizsgáló 2015-ös felmérés eredményeit. „Minek maguknak ez a szabadság, csak akadályozza az evést!” – mondja a felirat
2017-ben az orosz kormány feltette a listára a Szabad Európa (RFE/RL) orosz szolgálatát, valamint az Szabad Európa hat másik orosz nyelvű hírszolgálatát és a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett Current Time nevű hálózatot.
A Human Rights Watch jogvédő szervezet úgy foglalt állást, hogy a külföldi ügynökökre vonatkozó orosz törvények „korlátozók”, céljuk „a független csoportok démonizálására”.
Míg az orosz újságíróközösség felháborodott a „külföldi ügynök" törvény miatt, a lakosság részéről nem sok tiltakozás érkezett. Augusztus 24-én az Európai Parlament Média-munkacsoportja nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan elítélte az orosz jogszabály alkalmazását.
A múlt hétvégén több újságírót is őrizetbe vettek a törvény ellen szervezett egyszemélyes tüntetéseken, miközben egy újságíró-szakszervezet engedélyt kért arra, hogy szeptember elején tüntetést rendezhessen Moszkva központjában.
Az egyik, augusztus 23-i pszkovi tiltakozáson részt vett Gyenyisz Kamaljagin, egy helyi újság főszerkesztője, aki az első öt ember között volt Oroszországban, akit „külföldi ügynöknek” nyilvánítottak.
„Hiszem, hogy mindig ki kell fejtenünk a véleményünket, és nem szabad hallgatnunk – mondta a Szabad Európa orosz szolgálatának. – A mi feladatunk az, hogy ne hallgassunk.”
Ehhez kapcsolódóan: Kétpárti képviselőcsoport kéri Bident, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra