Hiába vonultak el a Normafa-közeli erdőbe, a TASZ jogásza szerint a gyülekezési jog alapján az is közterületnek számít, ezért rendőrségi bejelentést kellett volna tenniük a kitörés napjára emlékező szélsőjobboldali szervezőknek. A várba tervezett hasonló rendezvényüket a rendőrség betiltotta, ezért a megtiltott gyűlés szervezése bűncselekményt is elkövethették a szakértő szerint. A rendőrség nem indított eljárást az ügyben.
A Normafától húszperces sétára lévő erdei katonasírnál zavartalanul megtarthatták a kitörés napja alkalmából szervezett rendezvényüket azok a szélsőjobboldali szervezetek, akiknek a budai várban a rendőrség megtiltotta a hasonló megemlékezésüket. A Népszava tudósítása szerint egyetlen rendőrt sem lehetett látni a Normafánál. Az eseményen ott volt Miklós Árpád a Mi Hazánktól, felszólalt Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja, egy német szónok pedig a „láthatatlan cionizmus” elleni küzdelemre szólított fel.
Közterület vagy magánterület?
Incze Béla a lapnak azt mondta, hogy mivel az erdő nem számít közterületnek, az eseményt nem kellett bejelenteniük a rendőrségen. A rendezvényhez a Pilisi Parkerdő Zrt.-től kértek és kaptak engedélyt.
A Szabad Európának nyilatkozó gyülekezési szakértő, Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza azonban másképp látja. Szerinte a gyülekezési jog alapján egyértelműen közterületnek számít az érintett terület, mivel állami tulajdonról van szó, nincs körbekerítve, bármikor látogatható, ugyanolyan bárki számára nyitva álló terület, mint az utca vagy a tér.
A gyülekezési törvény alapján közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, és amelyet mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet. A Pilisi Parkerdő Zrt. állami földeket kezel, amelyeket bárki látogathat, vagyis a gyülekezési törvény alapján közterület, a rendezvényt pedig be kellett volna jelenteni a rendőrségnek – mondta Hegyi Szabolcs.
Aki nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, az szabálysértést követ el, vagyis a rendezvény szervezőjével szemben szabálysértési eljárást lehet indítani a TASZ jogásza szerint. Oszlatni csak akkor kell, ha egy rendezvény erőszakossá válik vagy uszító beszédek hangzanak el. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy a gyülekezési törvény 14-es szakasza a nemzetiszocialista rendszerek áldozatai emlékének védelmében is lehetővé teszi az előzetes tiltást és a feloszlatást – tette hozzá.
Ismert, hogy a szervezők várba bejelentett rendezvényét a rendőrség megtiltotta, a Kúria is helybenhagyta a tiltó határozatot. A gyülekezési törvényben oszlatási ok az is, ha egy megtiltott gyűlést mégis megszerveznek. Az már nyomozást és bírósági döntést igényel, hogy itt most erről volt-e szó a gyülekezési szakértő szerint. Vizsgálni kell a helyszínt, az időpontot, a szervezők azonosságát és a gyűlés célját. Ezekből lehetne megállapítani, hogy a normafai rendezvény a várba tervezett gyűlés „csak azért is” való megszervezése – mondta hegyi Szabolcs.
A TASZ jogásza szerint a megtiltott gyűlés szervezése a Büntető törvénykönyvbe ütköző bűncselekmény, vétség, amelyet egy évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Ebben az esetben a rendőrség indíthatna szabálysértési eljárást a szervezővel szemben, és abban az eljárásban derülhetne ki, hogy bejelentésköteles volt-e a rendezvény. Büntetőeljárás is indulhatna a szervező ellen, amelyben kiderülhetne, hogy a normafai gyűlés megfeleltethető-e annak a várba tervezett gyűlésnek, amelynek megtartását a rendőrség megtiltotta – mondta Hegyi Szabolcs.
Kerestük az ügyben a Pilisi Parkerdő Zrt.-t, hogy a szélsőjobboldali rendezvény szervezői pontosan mire kértek és mire kaptak engedélyt, valamint hogy mit gondolnak a TASZ jogászának álláspontjáról, miszerint a terület közterületnek számít. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A rendőrségtől azt kérdeztük, hogy vizsgálja-e Normafa közelében tartott szélsőjobboldali rendezvény körülményeit, indít-e szabálysértési eljárást a bejelentés hiánya miatt, valamint büntetőeljárást megtiltott gyűlés szervezésének gyanúja miatt.
„Megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett helyre 2023. február 11-re a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó gyűlést nem jelentettek be, így azzal kapcsolatosan sem tudomásulvétel, sem tiltó határozat nem született. Az Ön által említett esettel összefüggésben feljelentés, bejelentés nem érkezett” – írta válaszában a BRFK.
Hegyi Szabolcs szerint a rendőrségnek nem kell várnia a feljelentésre, hivatalból is vizsgálatot indíthat az ügyben. Mivel bűncselekmény gyanúja is felmerült, ami hivatalból üldözendő, ezért eljárást kellene indítaniuk – tette hozzá.