A netes keresések alapján az ellenzéki előválasztás második fordulója alatt az ellenzéki jelöltek, különösen Márki-Zay Péter iránt érdeklődtek Magyarországról. A miniszterelnök október 23-án rúgott először labdába, azóta kiegyenlítődtek az arányok.
Az ellenzéki politikusoknak elég nehéz eljutniuk a választókhoz Magyarországon. Egy jól működő médiapiacon a különböző politikai célok vagy csoportok mellett elkötelezett kiadványok mellett a pártatlanságra törekvő újságok, tévék jelentik a piac döntő részét, mert az emberek többsége a fair, egyik oldalhoz sem húzó tájékoztatásban érdekelt.
Magyarországon ez súlyosan felborult az utóbbi évtizedben, a kormány ugyanis folyamatos és erős beavatkozásaival eredményesen tudta torzítani a tisztességes médiapiaci versenyt. Ez a stratégia döntően a független szerkesztőségek ellen irányult, a jelenségről itt vagy itt vagy alább olvashat közelmúltbeli elemzéseket. A jelenleg működő ellenzéki propagandakiadványokról pedig itt vagy itt.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország az egyik mintapéldája a független média legyalulásánakA közmédia lenne a legfontosabb olyan szervezet, amely torz médiapiaci verseny mellett is mindent megtesz a hiteles és fair tájékoztatásért. Mivel ez a fő célja, ezért tartja el őket az ország közpénzből.
A kormány viszont ezt alakította át a leghamarabb és a legdurvábban. Tájékoztatás helyett kormányzati tájékoztatókampány, féloldalas, egyoldalú, elfogult tájékoztatás és hírhamisítások sorozata jellemzi a közmédia elmúlt évtizedét. Hogy ez nem szakmai hiba, hanem vezetői elvárás, arra nemrég szolgáltattunk bizonyítékot.
Az előválasztás eljuthatott az emberekhez
Az ellenzéki előválasztás azonban a komoly ellenszél ellenére eljuthatott a választókhoz. A Google keresési adatai alapján az előválasztás finisében minden körülmény ellenére inkább az ellenzéki politikusok voltak érdekesek a magyarok számára.
A komoly hátráltató körülmények közé tartozik például, hogy az évi nyolcvanmilliárd forintból működő közmédia leginkább be se kívánt számolni az időszak legfontosabb belpolitikai eseményéről.
A keresésekből kiinduló megállapítás csak az internetet használó magyarországi felhasználókra vonatkozik, akik a választójoggal bíró állampolgárok durván felét tehetik csak ki. Ezen belül jelentős részük nem önállóan, hanem a közösségi médiából fogyaszt híreket.
De egy átlagos hónapban a miniszterelnökre lényegesen többen keresnek rá, mint a vezető ellenzéki politikusokra, így valószínűleg tényleg messze inkább utóbbiak érdekelték az internetezőket az időszak alatt. Ezt megerősíti, hogy hasonló a helyzet a YouTube-on történt kereséseket nézve is.
Október 23-án viszont újra magára tudta terelni a figyelmet a kormányfő. Aznap az állami ünnepségek mellett egyébként a Békemenet rendezvénysorozat keretében rengeteg vidéki kormányszimpatizáns is érkezett Budapestre demonstrálni a kétharmados kormány és Orbán Viktor mellett. Az ezt követő napokban kiegyenlítődtek az erőviszonyok, és mindkét oldal jóval kevésbé érdekelte a hazai internetezőket.
Még szembetűnőbb egyébként, ha a Wikipedia internetes lexikon oldalletöltései alapján nézzük meg, hány embert érdekelt egy-egy politikus.
Itt a számok már abszolút értékeket mutatnak és a külföldi felhasználók is bele vannak számolva.
Hozzátéve, hogy itt már szerepet játszik az is, hogy Márki-Zay Péter lényegében új arc az országos politikában, Orbán Viktor pedig tizenöt éve miniszterelnök. Utóbbi tevékenységének kevésbé lexikonban szokás utánanézni. Ennek megfelelően Orbánra döntően más nyelveken kerestek rá, míg a többiekre főleg magyarul. Mindezekkel együtt az is látható, hogy jelentősen nőtt az érdeklődés az új ellenzéki vezető iránt.
Az ellenzéki előválasztásról szóló tartalmainkat összegyűjtve itt találja.