Ezt már nem csak a jegesmedvék vagy az unokáink fogják a bőrükön érezni

Klímavédelmi szakemberek és politikusok szerint óriási tétje van az október 31-én kezdődő glasgow-i klímacsúcsnak. Ha ugyanis nem jön nagyon gyorsan óriási csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, olyan határértékeket fogunk már pár évtizeden belül is átlépni, ahonnét nem lesz visszaút.

A fenti következtetésre jutott az ENSZ legutóbbi átfogó jelentésében, és az ENSZ főtitkára, António Guterres is arra figyelmeztetett, hogy a világ “katasztrofális “ úton van egy 2,7 C fokos felmelegedés felé. Ennek súlyos következményeit - a hosszú aszályokat, a szélsőséges időjárást, a jégtakaró olvadását és ezzel a vízszint emelkedését - már nemcsak a jegesmedvék vagy unokáink fogják a bőrükön érezni, de mi is. Ahogy ezekre a jelenségekre bőven akadt példa az elmúlt hónapokban is.

A Szabad Európán sokszor foglalkoztunk a klímaváltozással eddig is. Most egy csokorba gyűjtöttünk egy párat az ezzel kapcsolatos videókból, infografikákból és képgalériákból.

Infografikán mutattuk meg, hogy milyen viszonyban áll egymással a párizsi egyezményben kitűzött 1,5 fokos cél és a valóság:

Videóban is szemléltettük, hogy az országok vállalásai súlyos ellentmondásban vannak az előrejelzések adataival, illetve azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a vállalásokat nem követik tettek is.

Klímacélok kontra valóság – mit mutatnak az előrejelzések?

A klímavészhelyzet miatt egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás. Idén nyáron száz éve nem látott esőzések okoztak árvizeket Európa-szerte. Míg Németországban a kancellár, Belgiumban a királyi pár kereste fel a katasztrófa sújtotta területeket. Sokak otthona súlyosan megrongálódott. Volt, aki a közelmúltban végzett teljes körű felújítást, most mindent elölről kellett kezdenie.

“Mindent elvesztettünk” – Angela Merkel az árvizek sújtotta területekre látogatott

Az időjárás kapcsán infografikán mutattuk meg, hogyan dőltek meg nyáron sorra a melegrekordok:

Videóban számoltunk be arról, hogy hiába állították azt orosz olajcégek, hogy a környezetvédelmi szabályokat követve hasznosítják újra a fúrásokból visszamaradó mérgező anyagot. A Szabad Európa orosz adásának nyomozása szerint rendszeresen megsértik a rendelkezéseket, és illegálisan szabadulnak meg a hulladéktól.

Toxikus titkok: hogyan szennyezi az orosz olajipar a környezetet?

Egy magyar-ukrán filmes dokumentumfilmet készített a tiszai műanyagszemét-szennyezésről. Riportunkban részleteket láthattak a filmből - köztük a rahói szemétlerakó sokkoló képeivel. A Szabad Európa megkérdezte az állami szereplőket is a hulladékkezelés lehetséges megoldásairól.

"A tudatos embereknek a konténer, a tudatlanoknak a folyó" - honnan jön a szemét a Tiszán?

Azt is megmutattuk infografikánkon, hogy kik termelik a legtöbb műanyagszemetet:

Kazah szerkesztőségünk videót készített arról, hogy az országban olyan súlyos az aszály, hogy a gazdák végső elkeseredésükben hulladékkal próbálják megmenteni a jószágot az éhhaláltól. Az állam segítséget ígért, de sokak szerint az állatokat már nem lehet megmenteni.

"Legyet esznek és kartonpapírt" - súlyos aszály Kazahsztánban

Infografikán szemléltettük, hogy miért nem annyira "zöld" a húsfogyasztás:

Videóban foglaltuk össze, milyen pusztító erődtüzek és özönvizek voltak a nyáron Görögországban és az Egyesült Államokban. A kaliforniai erdőtüzet vonatról oltották, és óriási homokvihar sötétített el egy kínai várost.

Pusztító tűzvészek, árvizek és homokvihar - ítéletidő világszerte

És aztán infografikán is megmutattuk, mekkora területeket érintett idén nyáron az erdőtűz Dél-Európában is:

Fényképeken adtuk hírül, hogy tűzvész tombolt a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban is, ahol a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő él.

Tűzálló lepellel próbálják védeni a több ezer éves óriás mamutfenyőket

Fotókon lehet azt is megnézni, mit okoz az aranybányászat az Amazonas-medence őslakóinak földjén.

Visszafordíthatatlan károkat okoz az aranyláz az Amazonasban

Képgalériában mutattuk be egy ausztriai gleccser lassú elmúlását:

„A gleccsereket már nem menthetjük meg”

Videót láthattak nálunk arról is, hogy Kirgizisztánban sem jobb a helyzet, ahol a gleccserek összesen 1400 négyzetkilométert veszítettek a területükből az elmúlt hetven év alatt. A Szabad Európa helyi szerkesztősége elkísért tudósokat a Tien-san-hegy jégborította vidékére. Szakértők évtizedek óta gyűjtenek adatokat, melyek borús jövőképet vetítenek előre.

Olvadáspont: hogyan zsugorodnak Kirgizisztán hatalmas gleccserei?

Fényképeken mutattuk meg, hogy Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudtak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.

A klímaváltozás miatt várhatóan kevesebb lesz a tea

Arról is szót ejtettünk, hogy a fiatalok lelki egészségét hogyan érinti a klímavészhelyzet:

És bemutattunk pár jó példát is, például Julianét, egy 26 éves izraeli férfiét, aki minden reggel összeszedi a cigarettacsikkeket a tel-avivi strandon. Eleinte csak önszorgalomból tette, a koronavírus óta viszont a megélhetése is lett: hordozható hamutartót árul a strandolóknak.

Minden nap a Föld napja - csikkeket szed össze a strandon

Végül azt is szemléltettük, hogy: