A globális gazdaság bevett megközelítése a klímaváltozáshoz oda vezetett, hogy a Föld „életjelenségei" soha nem látott szintre romlottak – közölte egy befolyásos tudóscsoport, amely arra figyelmeztet, hogy mára több ponton is elkerülhetetlenné vált az éghajlat átbillenése.

A kutatók – egy több mint 14 ezer tudósból álló csoport tagjai, akik aláírták a globális klímaveszélyhelyzetet kihirdető kezdeményezést – megállapították, hogy a kormányok következetesen elhanyagolják a klímaváltozás kiváltó okát: „a Föld kizsákmányolását".

Egy 2019-es hasonló értékelés óta „soha nem látott mértékű növekedést" tapasztaltak az éghajlattal összefüggő katasztrófák számában, ideértve az áradásokat Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában, a rekordokat döntő hőhullámokat és tűzvészeket Ausztráliában és az Egyesült Államokban, valamint a pusztító ciklonokat Afrikában és Dél-Ázsiában.

Úgy találták, hogy a 31 „életjelenségből" – ezek a bolygó egészségének legfontosabb mutatói, melyek magukban foglalják az üvegházhatású gázok kibocsátását, a gleccserek vastagságát, a tengeri jég kiterjedését és az erdőirtást is – 18 rekordmagasságot vagy mélypontot ért el.

Hiába csökkent a szennyezés a világjárvány miatt

Így, noha a környezetszennyezés a pandémia miatt csökkent, a légkör szén-monoxid- és metánszintje 2021-ben minden idők legmagasabb értékét mutatja.

Grönlandon és az Antarktiszon az utóbbi időkben a valaha volt legalacsonyabb jégtömeget láthatjuk, és a gleccserek 31 százalékkal gyorsabban olvadnak, mint alig 15 évvel ezelőtt – közölték a szerzők.

Az óceán felmelegedése és a globális tengerszint magassága is új rekordokat ért el 2019 óta, valamint az amazóniai esőerdő is olyan ütemben pusztult Brazíliában 2020-ban, amilyenre 12 éve nem volt példa.

Ehhez kapcsolódóan: Példátlan kincsekkel szolgál a tudósoknak az olvadó szibériai tajga

A korábbi kutatásokat visszhangozva a mostani megállapítja, hogy a tűz, az aszály és a fakitermeléssel összefüggő erdőpusztulás miatt a brazíliai amazóniai esőerdők egyes részei szén-dioxid-kibocsátóként működnek, ahelyett hogy elnyelnék a légkörből származó gázt.

A tenyészállatok, így a tehenek és a juhok száma most újabb rekordot ért el, meghaladja a négymilliárdot, tömegük nagyobb az összes ember és vadon élő szárazföldi emlős tömegénél – közölték.

Tim Lenton, az Exeteri Egyetem globális rendszer intézetének igazgatója, a tanulmány társszerzője szerint a minapi rekordkánikula az Egyesült Államok nyugati részén és Kanadában azt mutatja, hogy az éghajlat már elkezdett „sokkoló, váratlan módon viselkedni".

„Reagálnunk kell azokra a bizonyítékokra, melyek szerint a klímaváltozás átbillenési pontjai előtt állunk – mégpedig sürgősen, a globális gazdaság szén-dioxid-mentesítésével és a természet rombolása helyett a helyreállítás megkezdésével" – mondta.

Átbillenünk, vagy már át is billentünk

A kutatók szerint „egyre több bizonyíték van arra, hogy több klímafordulóponthoz közelítünk, vagy már át is léptük őket".

Ide tartozik a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakarók olvadása, amely mára már visszafordíthatatlanná vált. Évszázadok alatt sem változtathatunk rajta, függetlenül attól, hogy az emberiség hogyan csökkenti a káros anyagok kibocsátását.

A világóceán csökkenő oxigénszintje és vizének felmelegedése fenyegeti a korallzátonyokat, melyekre félmilliárd ember támaszkodik az élelem- és jövedelemszerzésben, illetve a vihar elleni védelemben.

Ehhez kapcsolódóan: Az áradások központi témává tették a klímaváltozást a német választási kampányban

Gyakori frissítés kell

„Tekintettel ezekre a riasztó fejleményekre, rövid, gyakori és könnyen hozzáférhető frissítésekre van szükségünk az éghajlati veszélyhelyzetekről" – fogalmaz a BioScience folyóiratban megjelent tanulmány.

A szerzők hat területen ismételték meg a korábbi, átfogó változást sürgető felhívásokat: ezek a fosszilis tüzelőanyagok felszámolása, a környezetszennyező anyagok csökkentése, az ökoszisztémák helyreállítása, az áttérés a növényi étrendre, az eltávolodás a bizonytalan növekedési modellektől és az emberi népesség stabilizálása.

Sürgették a klímaváltozással kapcsolatos tudnivalók felvételét az iskolák alaptantervébe világszerte, a tudatosság növelése érdekében.

Vegyék célba a kiváltó okot

Azonnali választ három ponton javasoltak az éghajlati veszélyhelyzetekre.

Ezek a „jelentős szén-dioxid-ár", a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetése és betiltása világszerte, valamint a stratégiai klímatartalékok fejlesztése, így a szén-dioxid-elnyelők és a biológiai sokféleség központjainak helyreállítása és fenntartása.

„Fel kell hagynunk azzal, hogy az éghajlati vészhelyzetet önálló kérdésként kezeljük – a globális felmelegedés nem az egyetlen tünete annak, hogy stresszben van a Föld rendszere – mondta William Ripple, az Oregoni Állami Egyetem erdészeti főiskolájának kiváló ökológiaprofesszora. – A klímaválság vagy bármely más tünet leküzdésére irányuló politikának orvosolnia kell a kiváltó okot: a bolygó ember általi kizsákmányolását."

Készült az AFP tudósításának felhasználásával.