A klímaváltozást nagyobb gondnak tartjuk, mint a járványt vagy a hírek hamisítását

Az oroszországi Jekatyerinburgban sokan tőzeggel fűtenek, a képen emiatt borítja el a szmog a környéket 2021. október 15-én.

Sok helyen másként aggódnak az emberek a gazdasági vagy az információs nehézségek miatt, a klímaváltozást azonban jellemzően az egész világon komolyan veszi a lakosság egy friss felmérés szerint. Magyarországon valamiért kevésbé hisznek az emberek a közös értékek mentén történő, országok közötti együttműködésben, a világ többi részén sokkal inkább.

A járvány és a háború előtt sok helyen az elszabaduló inflációs gondoknál is nagyobb problémának tartják az emberek a Földön mindenkire ható klímaváltozást, derül ki a Pew Research tavaszi felméréséből.

A 19 országra kiterjedő felmérés szerint a válaszadók mediánja szerint háromnegyedük tartotta súlyos veszélynek a klímaváltozást. Emellett a globális problémák közül a hamis információk terjedésére, a gazdasági helyzetre, a kibertámadásokra és a járványok terjedésére kérdeztek rá külön.

Medián
A medián is egy statisztikai középérték, mint mondjuk az ismertebb átlag (számtani közép). A medián azonban az a középérték, amely a mintában pont középen van, pont ugyanannyi elem nagyobb, mint kisebb nála. Példaként vegyünk három különböző éves keresetet forintban: húszmillió, hatmillió és négymillió forintosat. Itt az átlagos kereset tízmillió forint lesz, a mediánkereset viszont hatmillió forint.

Ehhez kapcsolódóan: Exkluzív: a Pfizer-dezinformációs kampány mögötti zavaros orosz hálózat

Ez nem azt jelenti, hogy a többit ne tartanák gondnak a válaszadók, a nagy többség a felsorolt témák mindegyikét komoly veszélynek tartotta.

Voltak kivételek. A németek és a svédek kevesebb mint fele tartotta már komoly veszélynek a fertőző betegségek terjedését. A svédek egyébként kiugróan nem aggódtak a világgazdasági nehézségek miatt, de a németek, hollandok, izraeliek és olaszok is jellemzően jóval kevésbé, mint a többi országban.

A kibertámadások miatt legkevésbé kiugróan a magyarok aggódtak a nyugati országok közül. Ami egyébként biztosan nem azt jelenti, hogy Magyarországon ezekből kevesebb lenne, vagy a magyar gépek és hálózatok sokkal védettebbek lennének, mint a fejlettebb országokban.

Ehhez kapcsolódóan: Oroszország tagadja, hogy köze lenne a SolarWinds kibertámadáshoz

Így is előrelépett az utóbbi években az ország, négy éve még húszból hét magyar gondolta csak lehetséges nagy veszélynek a kibertámadásokat, most már húszból tizenegy.

A hamis hírek és a klímaváltozás miatt Európában nagyjából hasonlóan erős a veszélyérzet országonként. A klímaváltozás veszélyét a mért fejlett országok közül Izraelben és az USA-ban tartják a legkevesebben komoly kockázatnak.

Magyarországon ötből négy ember gondolja súlyos veszélynek a klímaváltozást, és tízből hat a hamis információk terjedését.

A klímaváltozás megítélése ügyében igen jelentős különbséget mértek a magukat politikailag jobboldalinak és a baloldalinak vallók között. A legtöbb országban a jobboldaliak sokkal kevésbé tartották ezt komoly problémának, az USA-ban például a jobboldaliaknak csak 22 százaléka válaszolt erre igennel, míg a baloldaliak 85 százaléka.

Európában ez az ellentét ugyanúgy előfordult, de jellemzően sokkal kisebb volt. Az is elmondható, hogy a legtöbb országban a nők sokkal inkább tartották komoly veszélynek a klímaváltozást, mint a férfiak, itt a legnagyobb különbség Svédországban volt.

A felmérésben külön rákérdeztek még arra is, hogy inkább a közös értékek vagy inkább a közös problémák fontosak az országok együttműködéséhez, illetve az ENSZ tevékenységének megítélésére is.

Előbbire a válaszadók nagy többsége azt mondta, hogy inkább a közös értékek mentén tudnak jól együttműködni az országok, mintsem a közös gondok révén. Itt feltűnő kivételek voltak a magyarok, a görögök és az izraeliek; ebben három országban kevésbé hisznek a közös értékek menti együttműködésben.

Az ENSZ megítélése a legtöbb országban – például Magyarországon is – soha nem volt még ilyen pozitív, a medián szerint 65 százalék gondolta pozitívnak a működésüket.

Itt Magyarországon egyébként komoly életkor szerinti különbséget mértek, a fiatalok elsöprő többségének volt pozitív véleménye az ENSZ-ről, miközben az ötven éven felüliek alig több mint felének.

Tavasszal mérték
A reprezentatív felmérés a Global Attitudes Survey része volt, 2022 tavaszán vették fel az adatokat, Magyarországon április 19. és június 3. közt, személyes interjúk során. 1041 embert kérdeztek meg, viszont más országokhoz képest viszonylag magas, 4,5 százalékpontos hibahatárral.