Komoly belső vita után lépett vissza Karácsony Gergely a miniszterelnökségtől

Cikkünk megjelenése után az alábbi közlemény megjelentetését kérte Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért frakcióvezetője:

Helyreigazítás a Szabó Tímeával kapcsolatos valótlan tényállítás miatt

A szabadeuropa.hu oldalon „Komoly belső vita után lépett vissza Karácsony Gergely a miniszterelnökségtől" címmel 2021. október 28. napján megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Szabó Tímea egy tárgyaláson felszólította Karácsony Gergelyt az elrontott kampány miatti felelősségvállalásra és arra, hogy lépjen vissza a miniszterelnök-jelöltségtől.

Karácsony Gergely visszalépéséről az előválasztás után az a narratíva terjedt el, hogy a főpolgármester hosszas gondolkodás után maga jött rá, hogy tulajdonképpen nem is akar miniszterelnök lenni, és amúgy is kevesebb esélye van a végső győzelemre, mint Márki-Zay Péternek. Valójában azonban a Párbeszédben komoly feszültséget okozott, hogy alapvetően elhibázottnak tartották Karácsony kampányát, amelyre a pártnak semmi ráhatása nem volt.

„Sok reménnyel vágtunk neki az előválasztásnak. A Párbeszéd hosszú évek óta érvel mellette, több elbukott választás kellett ahhoz, hogy a többi párt is belássa az előválasztás és az összefogás szükségességét. Már a 2019-es főpolgármesteri előválasztás is nagy siker volt: az előválasztás felhajtóereje is kellett ahhoz, hogy Karácsony Gergely legyőzze Tarlós Istvánt. Az előválasztással a hátunk mögött pedig több esély van a 2022-es választáson is” – mondta a Szabad Európának Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja.

Ez is mutatja, milyen nagy elvárásokkal vágott neki a Párbeszéd a folyamatnak. Nemcsak az előválasztás intézményét érezték sajátjuknak, de úgy érezték, övék a legesélyesebb jelölt, aki a második fordulóban legyőzi a DK-s Dobrev Klárát, és 2022-ben Orbán Viktort is. Karácsony mellett szóltak a közvélemény-kutatási adatok, beállt mögé két további párt (MSZP, LMP), de az ő támogatására tett ígéretet két másik miniszterelnök-jelölt is.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Párbeszéd frakcióját fogja erősíteni 2022-től. Úgy tudjuk, Fekete-Győr András az utolsó pillanatig lebegtette, hogy elindul-e egyáltalán az előválasztáson, de aztán a Momentum érdekeit szem előtt tartva végvitte kampányát. A főpolgármester ezek mellett még olyan, később csalódó jobbikosok szavazataira is számított a második fordulóban, akik Gyurcsány Ferenc DK-jával szemben őt választották volna. Az pedig, hogy a Fidesz-közeli sajtó első számú célpontja is Karácsony lett, csak tovább erősítette a Párbeszéd meggyőződését.

A Párbeszédnek alig volt rálátása Karácsony kampányára

Karácsony kampánycsapata ennek megfelelően építette fel a kampányt, szemmel láthatóan készpénznek vették az előválasztási győzelmet, és egyből 2022-nek mentek neki. Erre utal, hogy Karácsony a megbékélést hirdetve végig a bizonytalanokhoz beszélt (akik a várakozás szerint eldöntik majd a 2022-es választásokat), nem pedig az Orbán-kormányt mindenáron elzavarni kívánó elkötelezett ellenzéki szavazókhoz (akik az előválasztást döntötték el). De ennek jele volt az is, hogy nyáron a főpolgármester már szinte leendő miniszterelnökként találkozott Berlinben baloldali pártvezetőkkel, és hirdette meg a pártokon és politikai törésvonalakon átívelő 99 Mozgalmat.

Ahogy azonban közeledett az előválasztás, úgy nőtt a feszültség a pártvezetés és Karácsony között. A fő konfliktusforrás az volt, hogy míg a 2019-es főpolgármesteri kampányba aktívan bevonták a párt elnökségét és a tagságot, most ennek épp az ellenkezője történt. A főpolgármesteri kampányt is vezető Gál J. Zoltán (aki Karácsony tanácsadója a városházán, de az utolsó két szocialista miniszterelnök mellett is fontos kommunikációs posztokat töltött be) ezúttal kívülről toborozta a stábtagokat. „A Párbeszédnek alig volt információja Gergő kampányáról. Szerettünk volna jobban belefolyni, de erre nem volt lehetőség” – mondta a párt egyik elnökségi tagja a Szabad Európának. Karácsony egy másik közeli munkatársa pedig úgy fogalmazott, hogy mindez „óriási frusztrációt okozott” a párton belül. „Két hétre előre nem tudták megmondani, mi fog történni. Előfordult, hogy telefonáltak, hogy akkor holnapután megyünk kampányolni egy adott településre”, fogalmazott forrásunk. Szerinte eleve a szükségesnél alacsonyabb intenzitással vitték a kampányt: „Amíg Gergő nyaralt, addig Dobrev járta az országot, és kampányolt.”

Arról többen is beszéltek, hogy a szocialista Tóth Csaba melletti látványos kiállás is okozott feszültségeket a párton belül. Tordai Bence országgyűlési képviselő, a párt elnökségi tagja azt mondta, a párt kifejezetten kérte Karácsonyt, hogy ne támogassa látványosan Tóth Csabát, és ha egy mód van rá, ne látogassa meg a zuglói jelöltet (hiszen Tóth nevét egy sor gyanús ügylettel hozták már összefüggésbe, és zuglói polgármesterként Karácsonynak is volt vele komoly konfliktusa – K. A. Á.). „De arról valóban volt elnökségi döntés, hogy az MSZP-vel kölcsönösen támogatjuk egymás jelöltjeit. Szerettük volna, ha végül elsikkad Tóth támogatása, de nem így történt, igaz, a szocialisták felől is érkezett nyomás, hogy Tóth Csabát nem lehet leszedni. Későn jött a felismerés, hogy milyen károkat okozott a Tóth melletti kiállás”, tette hozzá Tordai.

Pár napig tartott ki a lelkesedés

Az előválasztás első fordulójának eredményét sikerként könyvelték el a Párbeszédben. Kilenc (Márki-Zay Péter nélkül) egyéni jelöltjük közül hat megnyerte körzetét (igaz, Szabó Tímeának nem volt vetélytársa, Mellár Tamás és Jámbor András pedig nem tagjai a pártnak), és ezek közül öt nyerhető, de akár mind a hatot behúzhatják tavasszal is. A miniszterelnök-jelölti versenyben ugyan Karácsony nyolc százalékkal lemaradt Dobrevtől de mintegy hét százalékkal (mintegy 43 ezer szavazattal) előzte meg a harmadik helyezett Márki-Zayt. Az eredményhirdetést követő napokban nemcsak Karácsony gondolta úgy, hogy ez nyerhető, de a pártban is úgy érezték, megvan a lendület a végső győzelemhez. Márki-Zayval szemben Karácsony mellett szólt a főpolgármester országos ismertsége, a mögötte álló (párt)szervezeti háttér, a rendelkezésre álló nagyobb anyagi források és a több politikai, valamint kampánytapasztalat. Dobrevvel szemben pedig Gyurcsány Ferenc elutasítottságára és a már beígért támogatásokra (Márki-Zay, illetve Fekete-Győr részéről) is számítottak. A Momentum támogatásában bízva léptette vissza (konkrét ellentételezés nélkül) egyik debreceni jelöltjét, Fábián Istvánt a Párbeszéd, és információink szerint kifejezetten a Momentummal történt megállapodás részeként hátrált ki Tóth Csaba mögül Karácsony az egyik miniszterelnök-jelölti tévévitában.

Karácsony visszalépése előtt két nappal bejelenti, hogy nem lép vissza

Ehhez képest Karácsony nem esélyesként folytatta a kampányolást. A szerdai eredményhirdetés után napokra eltűnt, és míg Márki-Zay nyilvános nagygyűlést szervezett, addig a Párbeszéd egy szűkös hajón tartott kampánygyűlést meghívott vendégekkel – sorolta kritikáit egyik, pártvezetéshez közeli forrásunk. Szerinte hiba volt lemenni másnap Márki-Zayhoz Vásárhelyre, „járni kellett volna az országot, és megmondani Péternek, hogy ő lett a harmadik, és ha tárgyalni akar, akkor menjen oda, ahol Karácsony van”.

Nem a magányos, tépelődő Karácsony döntött a visszalépésről

Ahogy teltek a napok, úgy lett egyre világosabb a Párbeszéd vezetésében is, hogy valójában Márki-Zay van lendületben, és ezt egymás után több közvélemény-kutatás is alátámasztotta. A kedvezőtlen tendenciák ellenére Karácsony még csütörtök reggel is kitartott amellett, hogy nem lép vissza. A párt elnökségében viszont Márki-Zay előretöréséért egyértelműen a párttól teljesen függetlenül működő csapat által vitt kampányt okolták, és ez komoly viták tárgya lett az elnökségben.

Informátorunk szerint egy tárgyaláson Szabó Tímea társelnöknek kellett a sarkára állnia, és megmondania Karácsonynak, hogy vállalja a felelősséget az elrontott kampányért, és lépjen vissza. Karácsony ekkor dönthette el, hogy így tesz. Ráadásul ekkor valószínűleg már arról is tudott, hogy a Momentum hamarosan bejelenti, Márki-Zayt támogatják a második fordulóban. Karácsony értesítette a hódmezővásárhelyi polgármestert döntéséről, aztán egyeztetett közeli tanácsadóival, majd tájékoztatta az őt támogató pártok elnökségét is. Ekkor már elkezdett szivárogni a visszalépésről szóló információ, Karácsony ezért gyorsan közölte döntését a párt tagságával is, de így is volt olyan párbeszédes, aki a hvg.hu csütörtök este hétkor megjelent cikkéből értesült a visszalépésről.

Mindenki csalódott

A hivatalosan péntek reggel bejelentett visszalépés minden beszélgetőtársunkat meglepte, csalódásként értékelték a döntést. Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy a párt teljes tagsága elkötelezett volt Karácsony mellett. „Egyrészt kompromisszumkereső, megbékélést hirdető személyisége miatt, másrészt a zöld- és baloldali politika miatt, amit képvisel. Márki-Zay nem ilyen, ő másképp kommunikál, inkább beleáll az ügyekbe, és alapvetően nem zöld és nem baloldali”, mondta a pártigazgató. Béres András, aki a párt delegáltja az Országos Előválasztási Bizottságban, arra emlékeztetett, hogy sokan azért csalódtak, mert érzelmileg elköteleződtek Karácsony mellett. Ráadásul többen vállaltak konfliktusokat is Karácsonyért, Szentendrén például a Párbeszéd egyik aktivistáját megrángatta, egy másikat pedig leköpte egy magát Fidesz-tagnak nevező férfi.

„Aki racionálisabb, az hamarabb belátta a döntés szükségszerűségét, de mindenkinek nehéz volt”, fogalmazott Tordai, hozzátéve, hogy egy-két százaléknyi szavazót biztosan eltántorított a második fordulóban való részvételtől Karácsony két forduló közötti hezitálása, majd visszalépése.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az ellenzéki pártok közös október 23-i rendezvényén

M.-Z. P. nem annyira szimpatikus

Karácsony Gergely egyértelműen Márki-Zay támogatására szólította fel híveit, a Párbeszéd tagsága azonban erősen megosztott volt a kérdésben. Mivel kongresszus összehívására már nem volt idő, a párt elnöksége szimpátiaszavazást írt ki arról, támogassák-e valamelyik miniszterelnök-jelöltet a második fordulóban. Az opciók között ugyanakkor nem szerepelt Dobrev Klára népszerűsítésének lehetősége. A Szabad Európa információi szerint a szavazáson részt vevő párttagok mintegy egyharmada voksolt a Márki-Zay melletti kiállásra, negyven százalék szerette volna, ha a párt semleges marad, a többiek pedig arra szavaztak, hogy a legerősebb jelöltet támogassák. A pártvezetés ennek megfelelően egy pozitív-semleges álláspontot vet fel Márki-Zayval kapcsolatban. Ezek után okozott kisebb feszültséget, hogy Erőss Gábor elnökségi tag és Barabás Richárd szóvivő is nyilvánossá tette, hogy Dobrevre szavazott – de ezt mindenki betudta az általános feszültségnek, nem lett párton belüli következménye. Amikor a környezetvédelmi témában rendezett miniszterelnök-jelölti vitában nyújtott teljesítményével elégedett volt, mindössze két nappal az előválasztás lezárulta előtt a Párbeszéd vezetése végül beállt Márki-Zay mögé.

Karácsonyra továbbra is számítanak

Azzal, hogy végül Márki-Zay megnyerte az előválasztást, utólag komoly legitimitást nyert Karácsony döntése. „Nem igaz, hogy Karácsony az első nagyobb nyomásra feladta a küzdelmet. 2018-ban miniszterelnök-jelölt volt, utána végigvitte a főpolgármesteri kampányt, most pedig a Fidesz egymilliárd forintot költött az ellene folytatott negatív kampányra. Egyszerűen belátta, hogy Márki-Zaynak nagyobb esélye van legyőzni Orbánt”, fogalmazott Kocsis-Cake. (Bár Karácsony egy emlékezetes elszólásából már 2017 végén kiderült, megbánta, hogy hagyta magát rábeszélni a miniszterelnök-jelöltségre, és az önkormányzati választások előtt hasonlóan emlékezetes módon fejezte ki, mennyire örül annak, hogy nem kell visszamennie Zuglóba.)

A többi beszélgetőtársunk is úgy értékelte, hogy Karácsony a visszalépésével vállalta a felelősséget az elhibázott kampányért, és egyúttal emberi nagyságát is bizonyította azzal, hogy beismerte: most nem ő a legjobb választás. Ugyanakkor volt, aki úgy fogalmazott, „könnyű úgy államférfiúi visszalépést tenni, ha nem is volt meg a motiváció a poszthoz”. Később aztán maga Karácsony is a motiválatlanságával magyarázta teljesítményét, amikor a Jelennek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy unta a miniszterelnök-jelölti tévévitákat, és két kérdés között azon gondolkodott, a gyereke elmegy-e röplabdaedzésre.

Túl sok párt van az ellenzéki oldalon

Arra a kérdésre, hogy a visszalépéssel mennyire gyengült az alapvetően Karácsony Gergely népszerűségére építő párt, Tordai azt mondta, egyéni jelöltjeik kétharmada nyert, és ez azt bizonyítja, hogy a politikai tudás és szervezeti háttér erős a pártban. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a Karácsony-brand erősebb, mint a Párbeszédé. Ennek részben az az oka Tordai és Kocsis-Cake szerint, hogy a Párbeszéd indulása óta mindent alárendelt a kormányváltásnak, ideértve a pártérdekeket, a szervezetépítést vagy az előválasztást. „A Párbeszédnek két stratégiai célja van. Az egyik a kormányváltás elérése összefogással; és eddig extrém módon csak ez érvényesült. Okozott feszültséget a pártban, hogy a másik cél, a zöld, baloldali identitás építése és ennek a politikának a minél erősebb képviselete háttérbe szorult. Most azonban cezúrához ért a párt. El kell kezdeni építeni az ezt elősegítő szervezetet, szövetséget, és meg kell nézni, hogy ehhez mit tud hozzátenni Gergő főpolgármesterként”, mondta egy pártvezetéshez közeli forrásunk.

Jakab Péter a Jobbik, Dobrev Klára a DK, Márki-Zay Péter az MMM, Karácsony Gergely a Párbeszéd, az MSZP és az LMP, Fekete-Győr András a Momentum miniszterelnök-jelöltje. Sokan vannak

Arról ugyanis ma már mindenki nyíltan beszél a Párbeszédben, hogy túl sok párt van az ellenzéki oldalon, két zöldpártra pedig végképp nincs szüksége Magyarországnak. Az LMP-vel való egyesülés már csak azért is logikus lenne, mert a pártszakadáshoz vezető konfliktus már nem létezik. Idén az LMP is része lett az ellenzéki összefogásnak, a különutasságot mindenáron megőrzendő értéknek tartó Schiffer András sincs benne a szervezetben. Az összeolvadásról nem csak a Párbeszédben gondolkodnak, Ungár Péter is beszélt már erről, sőt a két párt vezetése is egyeztetett az esetleges egyesülésről. Kritikusabb, a két párt közötti erőviszonyokat is figyelembe vevő megfogalmazás szerint ez azt jelenti, hogy a Párbeszéd igencsak szeretné magába olvasztani az utóbbi években jelentősen meggyengült LMP-t.

Felmerült, hogy a jövőben a zöld és baloldali értékrendek hatékony képviseletéhez az MSZP-vel való szorosabb együttműködésre lenne szükség, akár szervezeti szinten is. Erről azonban mindkét pártban megoszlanak a vélemények. Tordai ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy eddig is volt együttműködés az MSZP-vel, és egyre több a kapcsolódási pont, mert a hagyományos baloldal is egyre fogékonyabb a zöld témákra. „De az MSZP hitelességválságban van, és a Tóth Csabához hasonló ügyek ártanak a szocialistákkal együttműködő partnereknek is. Ha végigmennek egy megtisztulási folyamaton, akkor elképzelhető szorosabb együttműködés, de ennek formájáról még nem gondolkodtunk.” Az MSZP-n belül is van, aki egy ilyen új baloldali formációban látja a párt túlélésének egyetlen esélyét, de beszéltünk olyan szocialista politikussal is, aki szerint igenis életképes egy önálló szociáldemokrata párt Magyarországon a zöldek nélkül is.

Ennek az együttműködésnek nagy lendületet adott volna, ha a pártok közös jelöltje, Karácsony Gergely lett volna a miniszterelnök-jelölt. A szervezeti kérdések eldöntését azonban nemcsak Karácsony visszalépése hátráltatja, hiszen előbb meg kell állapodni a közös listáról és végig kell vinni a 2022-es hatpárti választási kampányt. A pártok mozgásterét és szándékait is nagyban befolyásolhatja a választások kimenetele, ahogy az is áprilisban dől el, jó döntés volt-e Karácsony visszalépése.