Nem a korrupció, hanem a végrehajtók oldaláról szerencsésebb megközelíteni a Völner-ügyet, már ha hatékony ellenzéki kommunikációban gondolkodunk, véli a podcastunkban megszólaló Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó. Szerinte csak a Mi Hazánk ismerte fel, hogy az azóta lemondott igazságügyi államtitkárnak adott millióknál nagyobb indulatokat kavarhat a választókban, hogy mindez egy olyan testülettől indul, amely könyörtelen, ha mások pénzéről van szó, és saját tevékenységének díjazását is vastag ceruzával számolja.
Korrupciós vádakkal nem lehet választást nyerni – fogalmaz az elemző. Ruff Bálint úgy véli, a hatalomra pályázók részéről nem nyerő üzenet, hogy mi nem vagyunk megvesztegethetők, mivel ez az állítás akár konkrét bizonyítékok nélkül is könnyen megingatható.
Ha már a pénzről van szó, az elemző szerint Orbán Viktor kormányfő tanult elődje, Medgyessy Péter esetéből: a pénzt nem a választások után, hanem előtte kell osztani. Ha hatalomban van, akkor pedig évekre elnyújtva, előre tervezve és ígérve.
Nem a téma keresése vagy tesztelése indokolja, hogy az ellenzék továbbra sem egységesen, hanem különböző ötleteket felhozva támadja a kormányoldalt, véli a kampányszakértő. Ruff Bálint ígéretesebbnek tartaná, ha az ellenzék megegyezne egy nagy narratívában, illetve az azt leíró öt mondatban, és csak azt kommunikálná, különben megnyilvánulásaik kapkodásnak hatnak. Jó mintaként szolgál Orbán Viktor, aki például a parlamenti azonnali kérdések órájában szinte minden válaszában képes sulykolni, hogy kormánya védi az emberek megélhetését és pénzét, sőt, váratlanul még nyugdíjemelést is bejelent, míg a baloldal a létbiztonságra tör, amikor támadja a rezsicsökkentést, elvette a 13. havi nyugdíjat, és a budapesti Városházát is eladná. Az más kérdés, hogy egy tényellenőrzésen nehezen mennének át ezek az állításai.
A podcastban szóba kerültek az ellenzéki pártok választási listái is, a névsorokat kiábrándítónak találta a kampányszakértő. Ugyanazok a nevek köszönnek az első helyeken vissza, mint az elmúlt 11 évben, azaz nem az ellenzék megújulását üzenik. Ezért nincs is igazán nagy jelentőségük, mint ahogy annak sem, hogy a DK és a Jobbik miért vár ki a sajátjával. Az lehet fontos kérdés, hogy a szavazólapon a miniszterelnök-jelölt neve után a közös lista hogyan folytatódik, de szerencsésebb lenne, ha a választók már csak a végleges, többpárti névsort látnák, azzal kellene áprilisig megbarátkozniuk.
„Az erőforrások teljes elpazarlása” – így reagált az elemzőnk arra a hírre, hogy Márki-Zay Péter saját jobboldali pártot gründol. Négy hónappal a választások előtt ennél fontosabb feladatok is vannak, mondja Ruff Bálint, és azt sem tartja bizonyítottnak, hogy valóban lennének a Fideszből kiábrándul jobboldali tömegek, akiket meg lehetne nyerni harminc évvel ezelőtt jól csengő nevekkel.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban is dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
Korrupciós vádakkal nem lehet választást nyerni – fogalmaz az elemző. Ruff Bálint úgy véli, a hatalomra pályázók részéről nem nyerő üzenet, hogy mi nem vagyunk megvesztegethetők, mivel ez az állítás akár konkrét bizonyítékok nélkül is könnyen megingatható.
Ha már a pénzről van szó, az elemző szerint Orbán Viktor kormányfő tanult elődje, Medgyessy Péter esetéből: a pénzt nem a választások után, hanem előtte kell osztani. Ha hatalomban van, akkor pedig évekre elnyújtva, előre tervezve és ígérve.
Nem a téma keresése vagy tesztelése indokolja, hogy az ellenzék továbbra sem egységesen, hanem különböző ötleteket felhozva támadja a kormányoldalt, véli a kampányszakértő. Ruff Bálint ígéretesebbnek tartaná, ha az ellenzék megegyezne egy nagy narratívában, illetve az azt leíró öt mondatban, és csak azt kommunikálná, különben megnyilvánulásaik kapkodásnak hatnak. Jó mintaként szolgál Orbán Viktor, aki például a parlamenti azonnali kérdések órájában szinte minden válaszában képes sulykolni, hogy kormánya védi az emberek megélhetését és pénzét, sőt, váratlanul még nyugdíjemelést is bejelent, míg a baloldal a létbiztonságra tör, amikor támadja a rezsicsökkentést, elvette a 13. havi nyugdíjat, és a budapesti Városházát is eladná. Az más kérdés, hogy egy tényellenőrzésen nehezen mennének át ezek az állításai.
A podcastban szóba kerültek az ellenzéki pártok választási listái is, a névsorokat kiábrándítónak találta a kampányszakértő. Ugyanazok a nevek köszönnek az első helyeken vissza, mint az elmúlt 11 évben, azaz nem az ellenzék megújulását üzenik. Ezért nincs is igazán nagy jelentőségük, mint ahogy annak sem, hogy a DK és a Jobbik miért vár ki a sajátjával. Az lehet fontos kérdés, hogy a szavazólapon a miniszterelnök-jelölt neve után a közös lista hogyan folytatódik, de szerencsésebb lenne, ha a választók már csak a végleges, többpárti névsort látnák, azzal kellene áprilisig megbarátkozniuk.
„Az erőforrások teljes elpazarlása” – így reagált az elemzőnk arra a hírre, hogy Márki-Zay Péter saját jobboldali pártot gründol. Négy hónappal a választások előtt ennél fontosabb feladatok is vannak, mondja Ruff Bálint, és azt sem tartja bizonyítottnak, hogy valóban lennének a Fideszből kiábrándul jobboldali tömegek, akiket meg lehetne nyerni harminc évvel ezelőtt jól csengő nevekkel.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban is dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.