Nyár óta havonta 14-15 milliárd forinttal nőttek a magyar kórházak kifizetetlen számlái; ez tavaly havonta még csak átlagosan 3,7 milliárd volt. Takács Péter államtitkár ősszel azt ígérte, hogy kevésbé lesz rendszertelen a kormányzati tűzoltás az ágazatban, jelentős állandó pluszforráshoz jutnak. Múlt hétre ez visszaalakult 43 milliárd forintos egyszeri állami adósságrendezéssé. A Magyar Közlönyben végül 39,5 milliárd forintos adósságrendezési összeg jelent meg.
A magyar állami kórházaknál évtizedes probléma az alulfinanszírozottság, azaz hogy az állam kevesebb pénzt ad, mint amennyibe a működésük kerül az elvárt feladatok alapján. Ezáltal hol több, hol kevesebb adósságot termelnek, amit az állam rendszertelenül részben kiegyenlít.
Tavaly év végén például az egészségügy 130 milliárd forintra rúgó összesített adósságából kilencvenmilliárd forintot kifizetett az állam.
A kórházak sajátossága a magas fix költség: majdnem ugyanannyiba kerül a működésük, a rendelkezésre állás, ha magas kihasználtsággal, hatékonyan működnek, mint ha kevés beteget látnak el.
Idén azonban az áremelkedések nyomán különösen gyorsan kezdtek eladósodni a kórházak: a tavalyi, átlagosan havi 3,7 milliárd forintos veszteségük nyárra a háromszorosára nőtt, és ősszel is tovább növekedett.
Ehhez kapcsolódóan: Kórházi osztályok álltak le a tartozások miatt
A korábbi években szinte adósságmentesen tudtak gazdálkodni, de mostanra már több mint hatmilliárddal tartoznak a beszállítóknak – mondta április végén Somogyi Aliz, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház gazdasági igazgatója a Népszavának.
Az állam idén két részletben 105 milliárd forintnyi felhalmozott kórházi adósságot rendezett az év közepéig, csakhogy a kórházak adósságai azóta havonta már összesen 14-15 milliárd forinttal nőttek.
Ehhez kapcsolódóan: Hivatalosan igen változatos indoklásokkal szokták leállítani a kórházi osztályokat
Most arról írt a lap, hogy Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára októberben azt ígérte, hogy ezúttal nem csak a szokásos tűzoltásra számíthat az ágazat. Augusztustól visszamenőleg havi 12,5 milliárdos pluszforrás kapnak, ami novembertől automatikusan beépül a finanszírozásukba.
Ez viszont, úgy tűnik, hamar megváltozott. Novemberben Takács már arról beszélt, hogy inkább egy egyszeri 42,7 milliárdos konszolidációs összegre számíthatnak az érintett intézmények. Ebből az lett, hogy a november 25-i Magyar Közlönyben még kisebb összeget jelentett be kormány: kicsit kevesebb, mint 39,5 milliárd forintot. Igaz, a lap forrásai szerint lehetséges, hogy a különbség abból fakad, hogy egyes intézmények már kaptak pénzt, hogy bért tudjanak fizetni.
Október végén egyébként 117 milliárd forinton állt az intézmények összesített adóssága a NEAK adatai szerint, tehát nagyjából a vonatkozó adósság harmadát tervezi kifizetni az állam.
Ehhez kapcsolódóan: Hirtelen lezárult a nyomozás a problémás, de 13 milliárd forintba kerülő egészségügyi informatikai fejlesztések ügyében
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról beszélt a lapnak, hogy az érintett cégek már nagyon várták, hogy az állam kifizesse a tartozások egy részét, annál is inkább, mert szeptember óta szinte semmit nem kaptak. Szerinte a beszállítók abban bíznak, hogy a kormány év végéig kifizet még ötven-hatvanmilliárd forintot a fennmaradó adósságból. A teljes hazai kórházi rendszert egyébként nagyjából négyezer beszállítócég látja el áruval és szolgáltatással.
Ehhez kapcsolódóan: Sinkó Eszter: Könnyen lehet sok pénzt rosszul elkölteni az egészségügyben