Kell az uniós pénz másra, ezért a kormány úgy döntött ki: hiába szenved több tízezer gazdálkodó és családja Magyarország egyetlen félsivatagában víz nélkül, az uniós pénzt előbb költik el emlékérmék kibocsátásra vagy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére.
A Homokhátság vízproblémája a KEHOP-os uniós pénz elköltésére az utolsó előtti a sorban – legalábbis a kormányhatározat szerint. A legutolsó helyre a vasútvonalak fejlesztését rakták. De nem csak az uniós pénzből jut alig a Homokhátságnak; a magyar adóforintokból sem nagyon, annak ellenére, hogy többször – legutóbb tavaly ősszel – megígérték Mórahalomnak, hogy kapnak 2,1 milliárdot arra, hogy a Tisza vizét csöveken keresztül elvigyék végre a településre és környékére. Csak hát a pénzt azóta sem látta, akinek kellett volna.
Korábban félsivatagosra szikkasztották, de most már vinnék a Tisza és a Duna vizét is oda, ahonnan korábban minden csepp vizet elvezettek a Tiszába. Csakhogy a korábbi kormányhatározatok ellenére pénz, úgy tűnik, nincs arra, hogy vizet pumpáljanak a Kecskeméttől a szerb határig elterülő magyar homoksivatagba. Egy március elején megjelent kormányhatározatban Magyarország elöljárói úgy rendelkeztek, hogy a KEHOP-os uniós források felhasználása során az utolsó előtti helyre rakják a magyar félsivatag vízügyi fejlesztését. Az előzetes tervek szerint a homokhátsági tervek csak tervek maradnak, mert a megvalósításuk több mint 1,4 milliárdba kerülne. A víznek nagy ára van, és úgy tűnik, ezt a kormány is látja, ezért kerülhetett a sor szinte legvégére a legsúlyosabb vízhiánnyal küzdő magyar tájegység.
A Duna vizét is vinnék a Homokhátságra uniós pénzből, de a projektek összköltsége több mint 1400 milliárd
Szivacs
Mórahalmon és környékén már most aszály van. A föld felső rétegének néhány centije nedves csak, alatta csontszáraz a homok, amely úgy szívja fel a nedvességet, mint a szivacs. A mórahalmi önkormányzat pénzre és a Tisza vizére vár, ugyanis már öt évvel ezelőtt született egy kormányhatározat, amely a Homokhátság vízpótlása projekt III. ütemének megvalósítását célozta meg, vagyis azt, hogy Zákányszéktől nyomóvezetékeken juttatnák el a vizet a Homokhátság legdélibb településére.
A mórahalmi önkormányzat a 2020-as kormányhatározat miatt úgy gondolta, hogy felkészül a beruházásra, és öntözési közösséget hoz létre azon a környéken, ahol majd a vízvezetékek futnak. A képviselő-testület 2021. október 28-án döntött arról is, hogy Mórahalom VI. körzetében alapítják meg az öntözési közösséget, amelyhez mintaprojektet is terveztek. A megvalósításhoz földterület kellett, méghozzá a VI. körzetben.
Ebbe a területbe esett bele Kurucz László és Börcsök István 6,65 hektáros területe, amely osztatlan közös földterület volt. A marhatartással foglalkozó Börcsök István nem akarta az önkormányzatnak eladni a közvetlenül a tanyája melletti földterületét, sem elcserélni, és nem akart a tervezett öntözőközösségbe sem belépni. Emiatt az összesen 7,5 hektáros területet az önkormányzat kisajátította. Ahogy korábban a Szabad Európa tényfeltáró műsorában megmutattuk, az önkormányzat egy már elhunyt fideszes képviselő vejének adta bérbe a földjét.
„Ez az egész azért furcsa a mai napig, mert kisajátították tőlünk a földjeinket arra hivatkozva, hogy lesz egy beruházás, amire a kormány ad pénzt, és majd itt jön a vezetékeken a Tisza vize. Tőlünk elvették a földünket, odaadták másnak gazdálkodni, a Tisza vize meg sehol”
– mondta lapunknak Kurucz László, aki együtt gazdálkodik Börcsök Istvánnal.
Egyik kezével ad, a másikkal elvesz
Miután Mórahalom kisajátította a gazdák földjeit, Börcsök István és Kurucz László egészen a Kúriáig ment, hogy semmissé tegyék az önkormányzat döntését, de a Kúria szerint is minden a jog betűje szerint zajlott. Ám itt nem ért nyugvópontra a történet: néhány hónappal később – 2022 februárjában – a kormány úgy döntött: még sincs pénz arra, hogy Mórahalomra vigyék el a Tisza vizét, ezért egy határozattal felfüggesztették a projektet.
Alig telt el másfél év, és a térség országgyűlési képviselője, a KDNP-s Mihálffy Béla a közösségi oldalán jelentette be:
„A kormány meghallotta a gazdák kérését, és közel kétmilliárd forint forrást különítettek el a vízvisszapótlás megoldására.”
Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán még a Délmagyarnak beszélt arról, hogy Mihálffy Béla közreműködésének köszönhetően lesz lehetőségük befejezni a Homokhátság öntözőrendszerének fejlesztését.
„A Tiszából kiemelt vizet 22 méterrel magasabbra kell emelni ahhoz, hogy eljuthasson a Homokhátságra. A másodpercenként átemelt két köbméter víz több ezer hektár öntözését teszi lehetővé”
– mondta.
A Homokhátság hivatalosan Magyarország egyetlen félsivataga
Politikai ígéretek
Azonban hiába a kormányhatározat és hiába a beígért 2,1 milliárdnyi magyar adóforint. A tavalyi nagy bejelentés óta nem történt semmi, arról pedig nem tud a város polgármestere sem, hogy hol a támogatás.
„A tiszai vízpótlás befejezésének megvalósítására 2.119.729.060 Ft összeget biztosított az Országos Vízügyi Főigazgatóság javára. A fent említettekből kitűnik, hogy az összeg nem Mórahalom Város Önkormányzatához kerül, mivel állami beruházás valósul meg”
– írta válaszában Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere.
A projektgazda Országos Vízügyi Főigazgatóság egyelőre csak várja a pénzt. Kérdéseinkre elismerték: sem a várható kezdés, sem a várható befejezés időpontjáról nincs információjuk.
„A Homokhátság vízpótlása III/2. ütem 2. szakasz című projekthez kapcsolódóan a Mórahalom és térsége öntözésfejlesztési projekt befejezésének forrásbiztosításáról szóló 1449/2023. (X. 16.) korm. határozat rendelkezik a 2.119.729.060 forint biztosításáról. A forrás még nem áll rendelkezésünkre”
– írta válaszában az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtóosztálya.
Tiktak
A kormányzat tehát már többször odaítélte a pénzt a Homokhátság vízpótlása III/2. ütemének 2. szakaszának elkezdésére, a helyi kis és nagypolitikusok pedig annak rendje és módja szerint bejelentették, hogy minden rendben, jönni fog a pénz is meg a víz is. A mórahalmi önkormányzat 2021 decemberében erre – az időközben többször is lefújt – projektre hivatkozva sajátította ki Börcsök István földjét.
„Visszakérhetjük, vagy indítványozhatjuk, hogy vissza szeretnénk kapni a földjeinket, mivel nem valósult meg az, amiért kisajátították. De most se az folyik rajta, amiért kisajátították”
– mondta a Szabad Európának Börcsök István.
A két gazda úgy számolja: ha 2025 végére nem készül el a beruházás, akkor a kisajátítási törvényre hivatkozva elővásárlási joguk lesz korábban kisajátított földjeikre.