Szlovákiában kormányválság robbant ki, mivel a parlament nem tette lehetővé, hogy vizsgálati fogságba helyezzék a maffiavádakkal gyanúsított korábbi miniszterelnököt, Robert Ficót. Az egymásnak feszülő kormánypártok vitája akár előrehozott parlamenti választáshoz is vezethet.
Az előző hetekben és napokban a 2020-as szlovákiai kormányváltás utáni mozgalmas, más szempontból zavaros időszak egyik legnagyobb politikai válsága alakult ki. A történet valójában ott kezdődött, amikor a két évvel ezelőtti parlamenti választás után a két cikluson keresztül kormányon lévő Smer és vezetője, Robert Fico kikerült a hatalomból. Az új kormányt alkotó négy párt, amely mindegyike Fico ellenzékét alkotta, azt ígérte, szabad kezet kap a rendőrség, senki sem számít többé érinthetetlennek az igazságszolgáltatás előtt.
Egy korábbi példa
Az előző garnitúra elszámoltatása el is kezdődött. Eközben olyan bizarr esetek is napvilágra kerültek, mint például amikor a kormányváltással egy időben kitörő világjárvány kezdetekor az Állami Tartalékalap vezetőjét vette őrizetbe egy rendőrkommandó. Az egyébként bírói mentelmi joggal rendelkező Kajetán Kičurát korrupciós bűncselekményekkel gyanúsították meg. Kiderült ugyanis, hogy az állam alig rendelkezik egészségügyi védőfelszereléssel, miközben az alap vezetőjénél tartott házkutatás során aranytéglákat találtak, a fia nevén pedig két értékes pozsonyi belvárosi lakás is van. Kičura nem élhetett mentelmi jogával, vizsgálati fogságba helyezték, vagyonát lefoglalták, most is folyik ellene a büntetőeljárás. Tizennyolc hónap után engedték ki a vizsgálati fogságból, szabadlábon védekezhet. Az alap egykori vezetője egyébként Fico barátja és korábbi iskolatársa.
Robert Fico korábbi miniszterelnök örülhet, hiszen a szlovák parlament nem járult hozzá, hogy a rendőrség őrizetbe vegye
Eljött a pillanat
Két év kormányválságokkal, miniszterelnök-cserével tarkított kormányzás után eljött az a pillanat, amikor a nyomozók magát a korábbi miniszterelnököt, Ficót és közvetlen környezetét, így Robert Kaliňák korábbi belügyminisztert gyanúsították meg. Mindkettőjüket bűnszervezet létrehozásával és működtetésével, hivatali jogkörrel való visszaéléssel, valamint adótitok ismételt megsértésével gyanúsítják. Nem csak a szlovákiai sajtót járta be a kép, ahogy a rendőrök bilincsbe verve tuszkolják be egy ajtón Kaliňákot, a belügyi tárca egykori vezetőjét. Neki ugyanis már nincs parlamenti mandátuma, így mentelmi joga sincs. Ficónak azonban van, hiszen ellenzéki képviselőként most is a törvényhozásban ül.
A mentelmi jog
A bűnüldöző szervek tehát indítványozták az egykori miniszterelnök letartóztatását, amihez azonban – a szlovákiai mentelmi jog szabályai szerint – a parlament beleegyezése kell. Itt érdemes elmondani, hogy a szlovák jogrend szűkebb védelmet biztosít a parlamenti képviselőknek, mint a magyar. Magyarországon csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható büntetőeljárás parlamenti képviselő ellen, ráadásul a vonatkozó szavazásnál kétharmados többség kell. Szlovákiában ezzel szemben a rendőrség minden további nélkül eljárást indíthat egy képviselő ellen, csak ahhoz kell a törvényhozás beleegyezése, ha vizsgálati fogságba is akarják helyezni az illetőt. Ehhez a jelen lévő képviselők többsége szükséges.
Ehhez kapcsolódóan: Vádat emeltek Fico volt szlovák kormányfő ellenA kiadatás
Pozsonyban hosszas, vitákkal és obstrukciókkal tűzdelt folyamat után végre sor került arra, hogy a képviselők arról szavazzanak, felfüggesztik-e Fico mentelmi jogát, ami lényegében a korábbi miniszterelnök kiadatásáról szóló döntés volt. A hatóságok ugyanis már készen álltak az őrizetbe vételére. Az ellenzék, ahogy az várható volt, már jó előre közölte, hogy nemmel fognak szavazni. Ugyanakkor a kormánypártok közül a Sme rodina, a korábbi maffiakapcsolatairól is ismert elnökével, Boris Kollárral az élén lebegtette, miként szavaznak majd.
A kormánykoalíciónak az őket időnként támogató néhány független képviselővel együtt hozzávetőlegesen kilencven szavazata van a plénumban, ami a 150 fős parlamentben alkotmányos többséget jelent. Elvben a Sme rodina 17 képviselője nélkül is rendőrkézre tudták volna adni Ficót.
A törvényhozásban a nyílt szavazáson végül a jelen lévő 150 képviselőből csak 74-en voksoltak a kiadatására. Az ellenzék és a kormánypárti Sme rodina sem támogatta Fico őrizetbe vételét, de az antikorrupciós narratívával kampányoló, Ficóval éles ellentétben lévő OĽaNO-nak, Igor Matovič pártjának két képviselőnője is így tett. Az ő szavazatuk hiányzott a korábbi miniszterelnök kiadatásához. Ezzel együtt a két hölgy, Romana Tabák korábbi teniszező és Katarína Hatráková keresztény aktivista sem tudott épkézláb érvet mondani arra, hogy miért döntött így. Mindkettőjüket még aznap kizárták az OĽaNO frakciójából. Ezen a ponton érdemes kiemelni, hogy Ficót ugyan nem tartóztatták le, de ettől még az ellene indított büntetőeljárás folytatódik.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány azért vétózta meg az EU-s állásfoglalást, mert nem akar minősíteni más országokatMiért?
Grigorij Mesežnikov politológus az Új Szónak arról beszélt: a Sme rodina úgy viselkedett a kormánykoalíció számára kulcsfontosságú kérdésben, mintha az ellenzékhez tartozna. A szakértő szerint tankönyvbe illő esetét látjuk annak, milyen problémákat okozhat egy koalícióban egy oda nem illő elem, ez esetben a Sme rodina.
Boris Kollár pártjának döntése mögött Mesežnikov szerint az állhat, hogy be akarják magukat biztosítani arra az esetre, ha az ő emberük kerülne hasonló helyzetbe. „Azt is el tudom képzelni, hogy a Sme rodina a következő parlamenti választást követően nyitott lehet arra, hogy a jelenlegi ellenzékkel, a Smert beleértve, alakítson kormányt” – mondta a szakértő. Azt azonban ő sem tudta igazán megmondani, mi állhatott a két, elvben korrupcióellenes képviselőnő döntése mögött.
Kész a kormányválság
A szavazás után óriási felfordulás kerekedett a kormánykoalícióban, Matovič ugyanis váratlanul nem Boris Kollárék ellen kelt ki, hanem az ugyancsak a kormány részét alkotó liberális SaS-re támadt. Ők azonban egytől egyig Fico kiadatására szavaztak, amelynek a sikertelenségéért ugyanakkor Matovičékat tették felelőssé. Egyben az is igaz, Matovičhoz még mindig közelebb áll Kollár, míg az SaS-szel régebb óta ellentétben van. Ez lehet a magyarázat Matovič látszólag érthetetlen lépésre, amely során arra a koalíciós partnerére támadt, aki ugyancsak ki akarta adni Ficót. Ez a konfliktus odáig fajult, hogy a parlament sajtótermében a tévékamerák előtt kiabált egymással Jana Bittó Cigániková SaS-es képviselő és Matovič.
Mindeközben az SaS bejelentette, hogy nem támogatja az egyébként pénzügyminiszter Matovič ötletét, miszerint vessenek ki különadót a monopóliummal rendelkező száz legnagyobb cégre. Nem mellesleg ebből egy jelentős családtámogatási programot szeretnének finanszírozni. Ez utóbbit a Sme rodina szeretné átültetni. Az utóbbi párt elnöke, Kollár felszólította az egyik ellenzéki szereplőt, a Peter Pellegrini vezette Hlast: ha az SaS nem támogatja a javaslatot, tegyék meg ők.
Ez akár azonnal szétrobbanthatja a koalíciót és előrehozott parlamenti választást vagy szakértői kormány kinevezését vonná maga után. Pattanásig feszült tehát a helyzet a kormányon belül, az SaS képviselői is arról kezdtek beszélni, át kell gondolniuk, érdemes-e egy ilyen koalícióban maradni. Az ügyben vízválasztó lehet a szerdai kormányülés, ahol az említett családtámogatásról is dönthetnek.
Ehhez kapcsolódóan: Kuciak-gyilkosság: volt szlovák rendőrtiszteket tartóztattak le