Európában hozzávetőleg naponta öt futballpályányi erdőt vágnak ki illegálisan, többnyire azért, hogy elégessék. Fával és más, növényi vagy állati eredetű anyaggal (biomasszával) nemcsak a háztartások egy részét, hanem erőműveket is fűtenek. Az uniós szabályok szerint a biomassza (növényi és állati eredetű szerves hulladék) elégetése megújuló energiaforrásnak számít. Szakértők szerint ugyanakkor komoly környezeti károkat okozhat az égetéssel termelt szén-dioxid, valamint a termőföldek, természetes élőhelyek elpusztítása.
„Energia kell, sok energia, annyi, amennyi még sohasem kellett Magyarországon, ezért erőműveket és vezetékrendszereket fognak építeni” – jelentette ki Orbán Viktor február 18-i évértékelőjében. Hogy ezt pontosan hogyan tervezi elérni a kormány, egyelőre nem tudni, de a nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos (EU, ENSZ) vállalásokat figyelembe kell venni, nem lehet megkerülni a fenntarthatósági elvárásokat.
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve a villamosenergia-fogyasztásban a megújuló alapú energiatermelés arányát 2030-ra legalább húsz százalékra reméli növelni. Ez a dokumentum a zöldítés központi elemének a napelemes kapacitások bővítését tekinti, amelynek nagyságát a terv a 2016-os nem egészen 680-ról 2030-ra közel 6500 MW-ra növelné (2040-re pedig a 10.000 MW-ot is meghaladva).
Egy felmérés szerint a megújuló energiák kapacitásbővülése elé a legtöbb akadály Magyarországon gördül, bár a politikai és gazdasági keretekkel kapcsolatos akadályok egész Európában megtalálhatók. Ez a dokumentum a szélenergia kapcsán azt állítja, hogy Magyarországon, Írországban és Lengyelországban az akadályok olyan súlyosnak minősülnek, hogy szinte lehetetlenné teszik a projektfejlesztést. A felmérés szerint piaci struktúra is akadályozza a fejlődést több országban. Emellett a szél- és napelemes projekteket nehezíti Magyarországon is a hálózati hozzáférés költsége és a hálózati csatlakozási eljárás átláthatóságával kapcsolatos problémák.
Ellenzéki politikusok és civil szervezetek rendszeresen sorolják a kifogásaikat a kormány klímapolitikája kapcsán. A Greenpeace környezetvédő szervezet legutóbb február eleji akciójával követelte a nap- és szélenergia-rendszerekre vonatkozó korlátozások feloldását, és nemcsak az orosz gáztól való függés csökkentését, hanem 2035-ig a gáz felhasználásának kivezetését.
„Miközben a kormány szerint már így is 85 százalékban függ Magyarország az orosz földgáztól, az erre költött több mint 2100 milliárd forint azt jelenti, hogy minden magyar háztartás akarata ellenére átlagosan mintegy 537 ezer forinttal járult hozzá a függőség értelmetlen és érthetetlen fenntartásához az elmúlt egy év alatt. A Greenpeace ezért azt követeli a kormánytól, hogy a klímavédelem szempontjait is figyelembe véve legkésőbb 2035-ig vezessék ki a gázt, és helyette klímabarát, békés, megújuló energiaforrásokból biztosítsák az ország energiafelhasználását” – közölte a szervezet.
A Greenpeace-aktivisták molinója a Miniszterelnöki Kabinetirodának otthont adó Karmelita udvarnál az ukrajnai háború kezdetének évfordulóján
Hasonló kifogásokat hangsúlyozott korábban a Párbeszéd Magyarországért párt is, emlékeztetve, hogy „2010-es választási programjában a Fidesz megígérte a zöldenergia-használat adminisztratív akadályainak eltörlését. Ehelyett szélerőmű-tilalmat, napelem- és hőszivattyúadót vezetett be, valamint hosszú távú gázszerződést kötött Oroszországgal. Ez a gázszerződés se nem olcsó, se nem előnyös, és az ellátásbiztonságot sem garantálja. Megmagyarázhatatlan, hogy ebben a helyzetben továbbra is érvényben van a szélerőmű-tilalom és a zöldenergia büntetőadója, pedig egy szélerőmű az engedély megadásától számított akár három hónapon belül olcsó, klímabarát energiát tud termelni.”
Az LMP tavaly ősszel az új energiaügyi miniszter kinevezése kapcsán emlékeztetett: az éghajlatváltozási teljesítménymutató alapján hazánk ötvenkilenc vizsgált ország közül az ötvenedik helyen áll. A közlemény szerint az energiaválság is azért sújtja jobban Magyarországot, mint Európa más országait, mert olyan nagy mértékben kitett a fosszilis energiának.
Energia szerves anyagból
A nap-, szél- és geotermikus energia mellett a biomassza-felhasználást is a megújuló energiaforrások közé sorolják. Ennek forrásai különböző szerves anyagok, hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljára termesztett növényi nyersanyagok. A növényi eredetű biomassza magában foglalja a hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékeit és hulladékait (szalma, kukoricaszár, repce, napraforgó stb.), az erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékot (faapríték, -nyesedék, fűrészpor stb.). Idetartoznak a kimondottan energetikai célra termesztett növények: fűfélék, fásszárú energetikai ültetvények, takarmánynövények (cukorrépa, köles, rozs, repce stb.). Az állati eredetű biomassza forrását az állattartás melléktermékei jelentik, a vegyes biomassza a trágya és többek között a kommunális hulladék.
A biomassza energiaforrásként hasznosítható: elégetéssel hő és villamos energia termelésére, levegő kizárásával erjesztve biogáz gyártására (ebből hő és áram termelhető). Ha levegő jelenlétében erjesztik a biomasszát, abból üzemanyag (bioetanol, biogáz, biometanol, biodimetiléter, biohidrogén) állítható elő. Búzából és kukoricából (bioetanol), olajos magvú növényekből (napraforgó, repce) biodízel, biogáz készülhet.
Az energetikai célú növénytermesztésre külön támogatás vehető fel. A fent idézett klímaterv szerint Magyarországon nagy potenciál rejlik a biomassza hatékony hasznosításában mind az egyedi fűtőberendezésekben, mind a távhőszolgáltatásban. A biomassza felhasználásának hátránya, hogy növények és állatok természetes élőhelyét és táplálékforrását szüntetheti meg, és a biomassza termeléséhez erdők, termőterületek vesznek el.
Nem válaszoltak a minisztériumok
Szerettük volna megismerni és bemutatni a kormány álláspontját, stratégiáját a magyarországi biomassza-felhasználás kapcsán, de az erre vonatkozó, e-mailben elküldött kérdéseinkre mostanáig az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség és a szintén illetékes Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) sem válaszolt.
Nem találtunk erre vonatkozó információt az Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium oldalán sem, igaz, ezt a projektet csak nemrég indította a kormány az Európai Unió által elérhetővé tett Helyreállítási Támogatásból (amit Magyarország egyelőre nem kapott meg, így addig feltehetően költségvetési forrásból működik a kezdeményezés).
A magyarországi biomassza-felhasználásról a 2021-es évre vonatkozóan az Agrárközgazdasági Intézet weboldalán találtunk adatokat. Ezek szerint 2021-ben a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás 3,65 millió tonna volt (0,4 százalékos növekedés 2020-hoz képest), amiből negyvenezer tonna importból származott. A Magyarországon működő, biomassza-alapanyagokat felhasználó erőművek és fűtőművek 2021-ben 57,6 százalékban faaprítékot (1366 ezer tonnát) használtak fel energiatermelésükhöz, negyedével többet, mint 2020-ban. A biogáztermelésben felhasznált legfőbb alapanyagcsoport a mezőgazdasági termékeké, amelynek részesedése 54,7 százalék (hétszázezer tonna). Ennek a mennyiségnek a 89,7 százalékát az állati trágyák jelentették 2021-ben.
Csökkenteni kellene a fogyasztást
„Kezdhetünk nagyon aggódni védett erdeink jövőjéért” – fogalmazott a Szabad Európa kérdésére Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő, aki a Fertő tavi beruházás ellen küzdő környezetvédő szervezet, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, és több nemzetközi szervezet kutatója, a Forest Defenders Alliance erdészeti és klímapolitikai szakértője. A szakember emlékeztetett arra, hogy az egyik nagy magyarországi erőmű, a Veolia nemrég jelentette be, hogy átállítja és újranyitja az Oroszlányi Erőművet, amelyben biomasszát tervez égetni. Kun Zoltán szerint az erőmű körüli száz kilométeres körzet, ahonnan az ott elégetni tervezett faanyag és egyéb biomassza származik majd, tele van Natura 2000 védettségű területekkel (Börzsöny és Visegrádi-hegység, Budai-hegység, Gerecse, Vértes, Velencei-hegység, Északi- és Keleti-Bakony, Keszthelyi-hegység, Szigetköz).
Kun Zoltán februárban levelet küldött az agrártárcának és az Energiaügyi Minisztériumnak a megújulóenergia-direktíva (RED) reformjáért küzdő európai és amerikai szervezetek nevében. Ebben arra kéri a kormányt, hogy ne fogadja el az Európa Tanács Svédország által előterjesztett általános álláspontját az erdőkre vonatkozóan, mert az szerinte súlyos és folyamatos ökoszisztéma-károsodáshoz vezet, és lehetetlenné teszi az EU éghajlati céljainak elérését. Ezt azzal indokolta, hogy az EU nettó nulla kibocsátásra vonatkozó célkitűzése ugyanis az erdőkre mint a legfontosabb szén-dioxid-elnyelőkre támaszkodik, ezek területe azonban – részben a biomasszacélú erdőirtás növekedése miatt is – egyre csökken. Hozzátette: jelenleg az EU-ban kitermelt fa több mint felét energetikai céllal égetik el.
A legritkább, szénben leggazdagabb és a biológia sokféleség szempontjából legváltozatosabb erdők némelyikét fapellet céljára vágják ki, például Romániában, valamint spanyolországi és észtországi Natura 2000 területeken. Az alacsony hatékonyságú, biomasszából előállított villamos energiára nyújtott jövedelmező uniós támogatások – az ide irányuló import miatt – az EU-n kívül is robbanásszerűen növelik a fapelletipar növekedését, amint arra 115 amerikai és kanadai nem kormányzati szervezet nemrégiben a politikai döntéshozóknak írt levele is rámutatott– mondta Kun Zoltán.
A minisztériumoknak küldött levélben a szakértő többek között kijelenti: kutatások bizonyítják, hogy a biomassza elégetése energiaegységenként több szén-dioxidot bocsát ki, mint a fosszilis tüzelőanyagok, az erdei fa elégetéséből származó nettó szén-dioxid-kibocsátás messze nem klímasemleges, évtizedekig vagy évszázadokig meghaladhatja a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátást.
A szakember szerint „senki nem mer arról beszélni, hogy alapvetően csökkenteni kellene a fogyasztást. Ehelyett hamis megoldásokkal próbálkoznak, így jött az az ötlet is, hogy az autók üzemanyagába bioetanolt kevernek, de ennek is iszonyú karbonlábnyoma van, mert például olyan helyeken is vetettek gabonát bioetanol-gyártáshoz, ahol korábban erdő volt, tehát nem csökkent a szénlábnyom az ilyen rendelkezésekkel.”
Kétmillió tonna tűzifával nem tudtak elszámolni
A biomassza-felhasználás kapcsán felmerülő problémák egyike, hogy nincs pontos nyilvántartás az országban energiahordozóként felhasznált szilárd biomassza eredetéről, pedig ez nélkülözhetetlen lenne minden stratégiai tervezéshez, számonkéréshez. Tehát nem tudjuk pontosan, hogy mennyi tűzifa van Magyarországon, és honnan származik a szilárd biomassza, ami megjelenik a magyar energiapiacokon és a végfelhasználóknál, az átalakítási szektorban – ismertette a helyzetet a Szabad Európa kérdésére Szajkó Gabriella, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa.
A kutató szerint probléma, hogy a primer szilárd biomassza 40-50 százalékáról egyetlen hatóság sem tudja megmondani, hogy mi, és honnan származik. Más országokban is van ilyen gond, de átlagosan a felhasznált biomassza sokkal kisebb részének hiányos az eredetigazolása (az európai átlag 10-15 százalék). Több nyilvántartás is van különböző hatóságoknál, de egy ezeket összefogó integrált adatgyűjtésre lenne szükség ahhoz például, hogy ne álljon elő olyan helyzet, mint most, amikor 3,5-4 millió köbméter piacra kerülő tűzifa nyilvántartása hiányos. „Két kormánybiztosa van a lignittermelésnek, kormánybiztosa van az atomenergiának, réges-rég szükség lenne egy biomasszaügyi kormánybiztosra is”– mondta a kutató.
Erdőgazdálkodás egy Pest megyei településen
Ráadásul 2021-ben az erőforrás-termelékenység értéke az EU-hoz 2004-ben és azután csatlakozó országokban, így Magyarországon is alacsonyabb volt az EU-átlagnál. Az erőforrás-termelékenység a GDP és a hazai anyagfelhasználás (Domestic Material Consumption – DMC) hányadosa. Segítségével meghatározható, hogy a gazdasági növekedéssel egyidejűleg milyen mértékű a természeti erőforrások igénybevétele. A mutató emelkedése a rendelkezésre álló erőforrások termelékenységének bővülését jelzi, ami lehetővé teszi a kevesebb környezeti kárral járó gazdasági növekedést.