Lőttek a magyar vadásztársaságoknak, a fácánokra sem repül rá senki

Üresen konganak a fácántojás-keltetők az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság telephelyén. A társaság 40 éve foglalkozik fácánok nevelésével. Igény volt is rá, hiszen Magyarországon évente több százezer madarat lőnek a külföldi és a magyar vadászok. Így a Hubertus az elsők között állt rá a fácánok keltetésére, szaporítására és nevelésére Magyarországon.

Koronavírus: derült égből…

Erdei Péter, a Hubertus Vadásztársaság elnöke még februárban is ugyanúgy tette a dolgát, mint a járvány előtti időkben. Nem gondolta, hogy a dominóeffektus, amit a koronavírus indít el, az ő életükben is ekkora gondot okoz majd.

„Általában 7 és 10 ezer darab közötti tojófácán-állományunk van. Ennek a szaporulatát kezelgetjük. Ez azt jelenti, hogy ez közel félmillió tojás egy évben. Nekünk van kapacitásunk arra, hogy durván 90-100 ezer darab csibét magunk neveljünk fel, 15-20 ezer körülit pedig felnőtt korig megtartsunk. Általában a tojásnak a felét eladjuk, másik felét keltetjük, csináljuk magunknak”

-magyarázta Erdei Péter a Szabad Európának az idáig jól bevált receptjüket. Ez a terv azonban csak a boldog békeidőkig működött.

A fácán még mindig luxusterméknek számít Magyarországon: egy kifejlett példány ára 3-4 ezer forint között mozog. Fotó: Perjési Nándor

„Rákészültünk a tojástermelésre, de márciusban beütött a koronavírus és a francia partnerek közölték, hogy mivel ők Angliába szállítanak tovább és Angliában teljes a lezárás, nulla darab tojást fogadnak az előző években eladott 100 ezres nagyságrendhez képest”

-fejtette ki a szakember, aki azt is elmondta: az apróvadas vadászati nagyhatalom Nagy-Britannia, ahol évente akár 70-80 millió fácánt is lepuffantanak a vadászok. Ezért, ha a szigetország behúzza a féket, akkor a zömében francia közvetítő cégeken oda exportáló magyar fácános társaságoknak is más megoldásokat kell keresniük. A Hubertus Vadásztársaság vezetője azt mondja: a koronaválság előtt 42 eurocentért adtak egy fácántojást, amiből 200 ezer darabot értékesítettek tavaly. Ez adta a cég bevételének több mint negyedét. Megpróbálták Magyarországon eladni, de csak kis részét tudták, nagyon nyomott áron.

„70- 80 ezer tojást meg kellett semmisíteni, elvitte a fehérje eldolgozó. Mit csinálsz vele? Próbáltuk, kerestük a lehetőséget, hogy esetleg élelmiszer-alapanyagként tésztagyárnak eladjuk. Nekünk azt mondták Szolnok megyében, hogy felejtsük el. Eleve nem úgy van minősítve, nem élelmiszer-alapanyagot állít elő”

-meséli Erdei Péter, aki úgy számolt, hogy idén csak a fácántojás bizniszen nagyságrendileg 20-21 millió forintot buktak.

Perjési Nándor Kecelen fácánozik nagyban. Az ő exportjának is véget vetett a válság.

„Tőlem éves szinten 60 ezer előnevelt madár megy ki Nyugat-Európába. Csehországtól nyugatra. Ebből a 60 ezerből 3 ezret tudtam eladni külföldön. Francia tojásexport pedig ugyanaz a cipellő, mint az abádszalókiaknál. Tehát az is beragadt”

Perjési Nándor ugyan a 60 ezer előnevelt fácánját el tudta Magyarországon „sózni”, de szerinte az ágazati problémákat kormányzati segítsége nélkül már nem tudják megoldani.

Akikkel már madarat sem lehet fogatni

Magyarországon 60 ezer aktív vadász van és a társaságok között óriási a vagyonbeli különbség. Akad olyan társulás, ahol az évi tagdíj a milliót is veri, de ilyen elitnek számító vadásztársaságból viszonylag kevés van az országban. Általában 50 és 100 ezer forint között mozog az éves tagdíj és ezek a jól fizető külföldi vendégek bérvadásztatásából, illetve az elejtett vad húsának továbbértékesítéséből tartják fenn magukat. Legalábbis így volt ez eddig. Merthogy 2020-ban a koronavírus miatti korlátozásokat éppen akkor léptek életbe, amikor elkezdődött volna a vadászidény.

„Április 15-én kezdődött az őzbak vadászatának időszaka. Egy alföldi területnek, ahol a természetes állományokra alapoznak, ott ebből van bevétel, ősszel pedig jön a fácános, nyulas szezon. És kész. Ennyi. A többi csak bohóckodás. Gondold el azt a vadásztársaságot, aki egy nagyvadas területen gazdálkodik. Próbált volna áprilisban őzbakos vendéget fogadni, de nem nagyon lehetett. Várta a szeptembert, hogy akkor az legalább jó lesz, mert szarvasbikából majd lesz legalább pénz. Erre azt mondták, hogy elnézést, nem jöhet külföldi. Most meg ez van.”

-magyarázza Erdei Péter, a Hubertus Vadásztársaság vezetője, aki szerint a kijárási korlátozás bár engedné, hogy hajnali 5 és este 8 között vadásszanak, de sok esetben a vad elő sem merészkedik este 8 előtt. Ezért sokan inkább el sem mennek a vadászatra. Akik pedig elmennek, azok is alkudnak. Nem keveset.

„Nyilván jött magyar. Azonnal azt mondja, tudom, hogy szar helyzetben vagy, adj engedmény, fél áron meglövöm”

-tette hozzá Erdei Péter.

„A vadásztársaságok nem tudják levadásztatni és levadászni ezeket a madarakat, akkor nem fognak bevételhez jutni. Ezt egy külföldi vendégvadász nélkül nagyon nehéz elképzelni. Jelenlegi számításaink szerint olyan 300-330 ezer felnőtt madár van, ami eladatlan az országban. Ha engedik a vadászatot a belföldieknek, akkor olyan 180 ezer még mindig be fog ragadni”

-magyarázta a Szabad Európának Perjési Nándor, a Kecelen fácánokkal foglalkozó cég vezetője, aki azt is elmondta: a vadásztársaságok tulajdonképpen a nemzeti vagyont kezelik, hiszen a vad az állam tulajdona.

Előnevelt fácánok Kecelen

A vadgazdálkodás pedig nem csak arról szól, hogy néhányan fácánokat vesznek azért, hogy szabadon engedhessék és lelőjék. A vadgazdálkodás arról szól, hogy az állatokat etetni, gondozni kell, és a vadállomány egyedszámát olyan egészséges mederbe kell terelni, amely a működőképes ökoszisztémát nem borítja meg. Perjési Nándor azt mondja, a 10-12 magyarországi fácánnevelde ügye más ágazatokra is átterjedhet.

“Nem feltétlenül csak mi vagyunk bajban most, hanem a vevőink, a kis vadásztársaságok is tönkre fognak menni a tavaszi vadkár idején. Tehát a vadkárt a vadásztársaságoknak kell fizetniük, de ha neki ebben az évben nem volt bevétele, mert nem tudtak vadászni, akkor nem lesz miből fizetni. Ezért ez egy ördögi kör, mert a gazda, aki napraforgót és kukoricát termel, ami vadkára lesz, nem lesz kifizetve, az ő álla is fel fog kopni. Kevesebb lesz a termés, és ez szépen be fog gyűrűzni más ágazatokba is”

-fejtette ki a véleményét Perjési Nándor, aki több társával együtt a kormánytól kért segítséget. Állítása szerint összesen egymilliárd forintból megmenthetőek lennének a magyar fácánneveldék.

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!