Közép-Ázsiában az utóbbi egy évben több tucat család kapta vissza szerettei holttestét. A fiatalemberek az ukrajnai háborúban, a megszálló orosz erők oldalán harcolva estek el.
Az elmúlt hónapban legalább négy kirgizisztáni családot értesítettek arról, hogy hozzátartozójuk Ukrajnában harcolva halt meg, miután a Wagner nevű félkatonai magáncég orosz börtönökben rávette őket, hogy kössenek szerződést.
Köztük volt a harmincéves Jerlan Jermekov, a déli Os régió szülötte, aki kilencéves büntetését töltötte nemi erőszak és rablás miatt – közölte a család.
Novemberben Jermekov hat hónapos szerződést írt alá a Wagnerrel, hogy pénzért, orosz állampolgárságért és azért cserébe, hogy büntetett előéletét eltöröljék, Ukrajnában harcoljon.
Jermekov úgy tekintett erre, mint esélyre élete újrakezdésére – mondta édesanyja, Gulnara Zakirova.
Zakirova elismeri, hogy pénzt kapott Oroszországból – az első hónapban körülbelül 1300 dollárt, a következő hónapokban pedig 2400 dollárt –, amiről úgy véli, hogy az elítéltből harcossá lett fiának Wagner által fizetett bére volt.
De ez nem tartott sokáig. Jermekovot február 6-án megölték a harctéren. Édesanyja most támogatja azt a kampányt, hogy minden kirgiz elítéltet hazahozzanak Oroszországból, hogy büntetésük hátralévő részét kirgiz börtönökben töltsék le.
„Elvesztettem az egyetlen fiamat. Nem akarom, hogy más anyáknak is azt kelljen elszenvedniük, amin én keresztülmegyek” – mondta.
A kirgizisztáni Jerlan Jermekovot Ukrajnában ölték meg, miután a Wagner zsoldoscsoport egy orosz börtönben beszervezte
A kirgiz hatóságok szerint jelenleg 1077 kirgiz állampolgár tölti börtönbüntetését Oroszországban, többnyire kábítószer-kereskedelem miatt.
Tádzsikisztánból, Üzbegisztánból és más közép-ázsiai országokból több ezren vannak bebörtönözve Oroszországban, amely a volt szovjet tagköztársaságokból származó vendégmunkások egyik fő célpontja.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács és orosz aktivisták szerint a Wagner, amely arról ismert, hogy állítólag világszerte atrocitásokat követ el a harci övezetekben, akár ötvenezer harcost is irányíthat Ukrajnában – akiknek mintegy nyolcvan százaléka orosz börtönből vonult be.
Az Egyesült Államok január 26-án transznacionális bűnszervezetté minősítette a zsoldoscéget, amiért segíti az orosz hadsereget az ukrajnai háborúban.
A Wagner legalább 35 ezer elítéltet vett fel soraiba, amióta június végén nagyszabású toborzási akcióba kezdett – állítja Olga Romanova, a rabok jogait védő Rusz Szidjascsaja orosz emberi jogi szervezet igazgatója.
Elmondása szerint a csoport különösen a közép-ázsiai elítélteket veszi célba, és gyakran akaratuk ellenére sorozza be őket.
Kínzást elviselni vagy háborúba menni
Február elején a tádzsik főváros, Dusanbe külvárosában lévő Nojii Bolo faluban a család megkapta az 52 éves Fathullo Narzullojev migráns munkás holttestét.
Orosz tisztviselők azt mondták, a harcok sújtotta kelet-ukrajnai Bahmut városában ölték meg. Narzullojev júniusban ment Oroszországba dolgozni. Ismeretlen körülmények között tartóztatták le a jekatyerinburgi repülőtéren.
A börtönből folytatott telefonhívások során Narzullojev azt mondta a rokonainak, hogy „háborúba kényszerítik”. Erről beszélt a felesége, aki utoljára októberben hallott felőle.
A tádzsik hatóságok azt mondják, nem tudják, hány tádzsik állampolgár – köztük elítéltek – ment Ukrajnába vagy halt meg ott. A Szabad Európa tádzsik szolgálata tizennégy olyan esetet jegyzett fel, amikor tádzsik foglyokat öltek meg Ukrajnában az elmúlt hónapokban.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója (archív fotó)
A Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin február 9-én azt állította, hogy csoportja befejezte a foglyok toborzását.
A brit védelmi minisztérium szerint az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat adatai már december óta a fogolytoborzás ütemének csökkenésére utaltak.
„Az ukrajnai Wagner-szolgálat kemény valóságáról szóló hírek valószínűleg átszivárogtak a rabokhoz, és csökkentették az önkéntesek számát” – közölte a minisztérium február elején.
Az Oroszországban lévő közép-ázsiai elítéltek családjai azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy hozzátartozóik továbbra is nyomásnak vannak kitéve – beleértve a fizikai és pszichológiai bántalmazást – a börtönigazgatás részéről, amely arra kényszeríti őket, hogy hadba vonuljanak.
Zakirova azt mondja, hogy még mindig kapcsolatban áll mintegy harminc kirgiz rabbal abban a jekatyerinburgi börtönben, ahol a Wagner beszervezte a fiát.
„A rabok azt mondják, hogy rendszeresen hideg szobába zárják őket, egy speciális büntetőcellába. Azt mondják, a börtönőrök nem mondják nekik nyíltan, hogy menjenek a háborúba, de annyira kínozzák őket, hogy azt mondják, inkább Ukrajnába mennének” – mondta Zakirova a Szabad Európa kirgiz szolgálatának.
„Néhány rab, aki hét-nyolc évig volt ott, azt mondja, hogy eddig nem tapasztalt ilyesmit.”
A Szabad Európa nem tudja függetlenül forrásból ellenőrizni Zakirova állításait, de több más személy is hasonlóan nyilatkozott, köztük egy 26 éves kirgiz állampolgár apja, akinek fiát a szverdlovszki régióban tartják fogva.
„Az elítélteket egy úgynevezett magas biztonsági fokozatú barakkban kínozzák, nagyon hideg van odabent, minden betonból van” – mondta az apa a fiára hivatkozva, akit 2020-ban kábítószer-kereskedelem miatt hat év börtönre ítéltek.
„A fiam azt mondja, hogy a saját vizeletüket kellett meginniuk, miután napokig étel és víz nélkül tartották őket. Azt mondja, a foglyok végül kimerülnek, és beleegyeznek a háborúba” – mondta az apa névtelenséget kérve. A fiát nemrég egy másik város börtönébe helyezték át, apja attól tart, hogy Ukrajnába küldik.
Tudták, mit jelent a háború
A kazahsztáni Karagandi városába januárban legalább két helyi férfi holttestét küldték vissza Ukrajnából. Mindketten önként mentek harcolni a megszálló erők oldalán – mondták a barátaik.
Jurij K. 36 éves teherautó-sofőr és háromgyermekes családapa normális életet élt a szénbányászváros külvárosában – egészen addig, amíg családja és barátai hirtelen meg nem hallották, hogy Bahmutban harcol.
Jurijt januárban ölték meg, körülbelül két hónappal azután, hogy megérkezett Kazahsztánból.
Nem tudni, mi késztette arra, hogy mindent hátrahagyva egy idegen háború frontvonalára menjen.
Jurij fiókja az orosz Odnoklassniki (Osztálytársak) közösségi oldalon azt mutatja, hogy tagja volt egy oroszbarát csoportnak, amely támogatta a Kreml brutális invázióját és videókat osztott meg a háborús övezetből.
Jurij családja nem kívánt nyilatkozni a Szabad Európa kazah szolgálatának. A férfi egyik volt kollégája azonban azt mondta, nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajnába akar menni harcolni.
„A környezetében mindenki próbálta megállítani Jurijt, de nem hallgatott senkire. Elszánt volt, túlságosan magabiztos volt abban, mit akar, még az sem akadályozta, hogy kisgyermekek apja” – mondta a volt kolléga névtelensége megőrzése mellett.
Jurij holtteste szinte egy időben érkezett meg a másik, karagandi születésű, harmincéves Alekszandr koporsójával. Nem tudni, hogy a két férfi ismerte-e egymást.
Alekszandr a barátai szerint egy helyi főiskola elvégzése után egy magáncégnél dolgozott technikusként.
Egyik ismerőse azt mondta, hogy több más férfit is ismer, aki Ukrajnába ment harcolni az oroszok oldalán, de nem részletezte. Azt mondta, hogy mindannyian önként mentek Ukrajnába, ismerve az ezzel járó kockázatokat.
„Nem pénzért mentek Ukrajnába, nem azért mentek oda, mert itt nem volt hely számukra. Mindegyikük tisztában volt azzal, hogy milyen kockázatokkal jár, ha háborúba megy” – mondta a férfi.
Sok kazah úgy véli, hogy az orosz média háborúpárti propagandája – amely teljes mértékben elérhető Kazahsztánban – jelentős szerepet játszott a vélemények alakításában az ország népes orosz etnikai közösségében.
Mit mond az állam?
A közép-ázsiai kormányok többször figyelmeztették állampolgáraikat, hogy ne vegyenek részt külföldi katonai konfliktusokban.
Tádzsikisztánban a hatóságok múlt héten azt mondták, hogy Dusanbe kész megvizsgálni az Oroszországban bebörtönzött tádzsik állampolgárok minden olyan kérését, hogy tádzsik börtönbe szállítsák őket.
A legerőteljesebben Kirgizisztán próbálta hazahozni bebörtönzött állampolgárait. A főügyészség szerint tavaly 174 kérelmet kaptak Oroszországban elítélt kirgizektől, akik hazájuknak való kiadatásukat kérték.
Az ügyészek elmondták, hogy több tucat elítéltet szereztek vissza, és további ügyeken dolgoznak. A kirgiz törvényhozók február 8-án megvitatták, hogyan lehetne megakadályozni, hogy kirgiz elítélteket sorozzanak be az orosz háborúba.
Közben az elmúlt két hónapban Kirgizisztán öt kiadatási kérelmét vizsgálták felül az orosz bíróságok – és mindegyiket elutasították.