Két hét után adott választ Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a két pedagógus-szakszervezet frissített sztrájkköveteléseire, de kérésük ellenére nem jelölt meg időpontot a sztrájktárgyalások folytatására. A szakszervezetek szerint ez törvénysértő, ezért ha a jövő héten nem kapnak időpontot, bírósághoz fordulnak. Az államtitkár lesöpörte a szakszervezetek tízpontos követelését.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője november 22-én – amikor előző levelüket küldték Maruzsa Zoltánnak – még azt mondta, hogy a következő hétre nagy valószínűséggel már kapnak időpontot a sztrájktárgyalások folytatásához. Ehhez képest két héttel később érkezett egy válaszlevél, amelyben nincs időpontjavaslat a tárgyalások folytatására.
Van viszont válasz a szakszervezetek követeléseire. Lényegében mind a tíz pontra nemet mondott Maruzsa Zoltán. Megalapozatlannak tartja a státusztörvény visszavonását, amely az első számú követelés volt. Arra hivatkozik, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt a tanárok 99 százaléka vállalta.
A szakszervezetek válaszlevelükben erre azt írták, hogy a pedagógusok számára az volt a választási lehetőség, hogy vagy elfogadják az új jogállási törvényt, vagy távoznak a pályáról. Ez szerintük nem azt jelenti, hogy 99 százalékuk támogatta, és magát a számot is vitatják, mert a státusztörvénnyel összefüggésben legalább 2478-an hagyták ott az állásukat, ami nem lehet az összlétszám egy százaléka.
Az azonnali, ötvenszázalékos béremelési igényre Maruzsa Zoltán azt válaszolta, hogy a kormány szerint is indokolt a jelentős béremelés, amelyről megállapodtak az Európai Bizottsággal, de míg a kormány kifizette a rá eső részt tavaly és idén, addig a bizottság eddig nem fizetett.
Ehhez kapcsolódóan: Frissített sztrájkkövetelésekkel folytatnák a tárgyalásokat a pedagógus-szakszervezetek
A szakszervezetek szerint semmiféle megállapodás vagy jogszabályi rendelkezés nem írja elő, hogy az EFOP Plusz programban vállalt béremelés fedezetének csak töredékét biztosító uniós támogatás egészének vagy egy részének először meg kellene érkeznie ahhoz, hogy megemeljék a közoktatásban dolgozók fizetését.
Legyen heti 22 óra a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – ez is a szakszervezetek fontos követelése volt. Maruzsa Zoltán szerint kifejezetten a szakszervezetek kérték, hogy változtassanak a korábbi 22-26 órán, ezért lett ez 24 óra a státusztörvényben. A 22 órára csökkentés nem aktuális – írta az államtitkár.
A szakszervezetek válaszlevelükben erre úgy reagáltak, hogy Magyarországon a teljes heti munkaidő negyven óra, és egy tudományos kutatás szerint még a heti 22 óra kötelező óraszámmal is negyven órát jóval meghaladó az átlagos munkaterhelés, ráadásul a túlmunka nagy részét nem fizetik ki.
A köznevelési államtitkár a többi követelést sem tudta támogatni, időpontot pedig a szakszervezetek kérése ellenére nem adott a sztrájktárgyalások folytatására. A PSZ és a PDSZ válaszában felhívta az államtitkár figyelmét arra, hogy nem tesz eleget a sztrájkról szóló törvényben előírt egyeztetési kötelezettségének. Javasolták, hogy a következő egyeztetés időpontja december 18. és 22. között legyen, a kormány addig dolgozzon ki konkrét ajánlatot az egyes követelésekre. Amennyiben jövő héten nem kapnak választ az egyeztetés időpontjára, kénytelenek bírósághoz fordulni.
Ehhez kapcsolódóan: Tényleg spórolhattak a távozó pedagógusok végkielégítésén