Közzétette időközi választási jelentését az EBESZ; az Alapjogokért Központ elfogultsággal vádolja

Az EBESZ választási megfigyelői missziója hétfőn közzétette időközi jelentését a közelgő választásokról. A visszafogott hangú jelentés lényegében a korábbi választások után jelzett kifogásait ismétli meg. A misszió elkezdte öt tévé és hat internetes hírportál monitorozását is.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) február 24-én Választási Megfigyelési Missziót hozott létre. A Jillian Stirk által vezetett misszió egy budapesti székhelyű, 14 tagú szakértői csapatből, illetve 18 hosszú távú megfigyelőből áll, akiket március 5-én küldtek ki az ország nyolc különböző pontjára. A misszió tagjai 18 EBESZ-résztvevő államból érkeztek. Az ODIHR arra kérte a részt vevő államokat, hogy küldjenek kétszáz rövid távú megfigyelőt a választás napján történő eljárások és események megfigyelése céljából. Ez a korábbi választásoktól eltérően úgynevezett teljes körű választási megfigyelői missziót jelent.

Összefoglaljuk a jelentés fontosabb megállapításait, valamint az Alapjogokért Központ véleményét a jelentésről. Megkérdeztük a Nemzeti Választási Irodát is, válaszukat a cikk végén olvashatják.

Az információink szerint a hétfő délután a kormánynak eljuttatott jelentés nagyon hamar a kormánymédiánál és influenszereinél landolt: este a Hír TV már az Alapjogokért Központot idézte, amely elfogultsággal vádolta a nemzetközi szervezetet.

A misszió ebben az időközi jelentésben egyébként legtöbbször nem saját véleményét közli, hanem leírja a megkérdezett szereplőkét.

Összefoglalva

Az EBESZ friss időközi jelentésének legfontosabb, az államot elmarasztaló megállapítása, hogy korábbi ajánlásait nagyrészt nem követte érdemi lépés, „ideértve azokat, amelyek az állami forrásokkal való visszaélésre és az állami és pártpolitikai szerepek összemosódására, valamint a kampányfinanszírozás átláthatóságára vonatkoztak”.

A jelentés fontosabb megállapításai:

• A választási szervek eddig minden jogszabályi határidőt betartottak, a technikai előkészületek folyamatban vannak. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntéseinek tervezeteiről szóló érdemi vitákra „ritkán került sor, mielőtt a politikai pártok által delegált tagok elkezdtek részt venni az NVB munkájában”. (A korábbi pártdelegáltak mandátuma ugyanis lejárt a választás időpontjának meghirdetésével, az újak később kezdték el a munkát, addig csak az állami delegáltak döntöttek.)
• A misszió tagjaival találkozó szereplők bíznak abban, hogy a választási szervek képesek a választások lebonyolítására, de „ellenzéki pártok aggályaikat fejezték ki a kormányzó többség által kinevezett személyeknek a választási szervekben jelentkező túlsúlyával kapcsolatban”.
• A külföldön szavazókat megillető szavazati jog egyenlőségére vonatkozó korábbi ODIHR-ajánlásokat nem követték érdemi lépések.
• Több megkérdezett aggályait fejezte ki amiatt, hogy a lakóhely közelmúltban törvényben módosított definíciója „a szavazók stratégiai utaztatásához vezethet a billegő körzetekben a választás napjának közeledtével”. (Ahogy mi is megírtuk, tavaly óta már nem az a lakóhelye valakinek, ahol életvitelszerűen él, hanem az a cím, ahol az állam hivatalosan kapcsolatot tarthat vele. Így törvényessé váltak a kamulakcím-bejelentések, amelyek segítségével – a Kúria által is elismerten – lehetővé vált külföldi kettős állampolgárok bejelentése a választásokra, hogy ne csak a pártlistákra, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak. Az ukrajnai szervezett utaztatások különösen Szabolcs megyében voltak jellemzők.)
• „Többen aggályaiknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy néhány párt a saját jelöltjei támogatása érdekében visszaélt személyes adatokkal és aláírásokat hamisított” – írja a jelentés. Számos ilyen ügyben nyújtottak be panaszt a Területi Választási Bizottságokhoz és a NVB-hez.
• Többen kifogásolták, hogy „a kormányzati tevékenység összemosódik a kampánytevékenységgel, vagy kampány céljából visszaélésszerűen használják.” Az ellenzéki pártok kifogásolták a plakáthelyek elosztásában tapasztalható nagymértékű egyenlőtlenséget – amit egyébként bármely járókelő láthat.
• A jogszabályban nem térnek ki a harmadik felek által végzett kampánycélú pénzköltésekre. Ezek az eddigi megfigyelések alapján aktív szerepet játszanak a kampányban.
• „Az ODIHR korábban megfogalmazott ajánlásaival ellentétben a törvény nem követeli meg a kampányköltések nyilvánossá tételét a választás napja előtt. A népszavazásra fordítható kampányköltések legmagasabb összege nincs meghatározva, és azokra semmilyen közzétételi vagy beszámolási kötelezettség nem vonatkozik” – írja a jelentés. Ez megkönnyíti a kormány számára, hogy jelentős összeget fordítson a népszavazási kampányra.
• „Az Európa Tanács és az ENSZ emberi jogi tisztviselői aggályaiknak adtak hangot a korlátozó médiajogi környezet, a médián belüli tulajdonviszonyok fokozódó koncentrációja, valamint a kormányzati reklámok által uralt reklámpiac torzulásai miatt.” A misszió által megkérdezett több szereplő is kifogásolta a közszolgálati médiában tapasztalható rendszerszintű politikai elfogultságot.
• A március 15-i adatok szerint az NVB 49 ügyet bírált el, amelyből 21-et érdemi vizsgálat nélkül elutasított.
• Azok a nemzetközi megfigyelők, akiket a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vett, jogosultak a választási eljárás valamennyi szakaszát ellenőrizni. Március 15-ig hat szervezet összesen 287 megfigyelőt regisztrált.

A szabályozatlan népszavazás

A népszavazások esetében különösen szembetűnő a szabályozás elnagyoltsága. Azonos médiasugárzási kampánylehetőséget biztosít a kormány mint a népszavazás kezdeményezője, valamint a parlamenti pártok számára, ahelyett hogy az a népszavazási kezdeményezés támogatóit és ellenzőit illetné meg egyenlően. „Továbbá a hatóságok számára nem írja elő a semlegesség követelményét, és a költségvetési forrásoknak népszavazási kampány céljára való felhasználását sem tilalmazza” – írja az EBESZ-jelentés.

Sem a kormány, sem a választási ügyintézésért felelős hatóságok részére nincs kötelezően előírva, hogy a választókat objektív és kiegyensúlyozott információkkal lássák el a népszavazásra bocsátott kérdésekről, valamint a kérdések támogatóinak és ellenzőinek álláspontjáról. A népszavazási törvény 2018-as módosítása teljes körű kampányjogosultságot biztosított a kormány számára, amennyiben az a népszavazás kezdeményezője.

A Velencei Bizottság iránymutatása úgy rendelkezik többek között, hogy a támogatókat és ellenzőket megillető azonos esélyek magukba foglalják a hatóságok semlegességét a népszavazási kampányra vonatkozóan, a médiatájékoztatást (különösen a közmédia esetében), a nyilvános kampányfinanszírozást, illetve a rádiós és televíziós sugárzással kapcsolatos pénzügyi és egyéb feltételeket. És bár nem kell „teljes mértékben megtiltani a hatóságoknak, hogy a népszavazási kezdeményezés mellett vagy ellen foglaljanak állást”, a kormány számára „tilos a szavazás eredményét túlzott, egyoldalú kampány útján befolyásolni”, és „a költségvetési források kampány céljából történő felhasználását a hatóságok által tilalmazni kell”.

A szokásos problémák

Bár a választási törvény kifejezetten előírja azon választókerületek határainak felülvizsgálatát, amelyekben több mint húszszázalékos eltérés figyelhető meg a szavazók átlagos létszámához képest, a parlament 2018 óta nem módosította az érintett választókerületek határait. Így a 106 egyéni választókerületből 25-ben több mint tízszázalékos eltérés van, a legnagyobb 33 százalék.

A misszió által megkérdezett szereplők aggályukat fejezték ki a levélben történő szavazás korlátozott biztonsági garanciáival, valamint a levélben történő szavazásra jogosult választók nyilvántartásának pontosságával kapcsolatban. „A külföldi szavazókat megillető szavazati jog egyenlőségére vonatkozó korábbi ODIHR-ajánlásokat nem követték érdemi lépések” – írja a jelentés.

Az országgyűlési képviselők negyede megtámadta a lakcímnyilvántartásról szóló, fentebb már összefoglalt törvénymódosítást az Alkotmánybíróság előtt, de az elutasította az indítványt.

Az NVB-hez összesen hét panasz érkezett aláírásgyűjtéssel kapcsolatos szabálytalanságokról, beleértve az aláírások meghamisítását is – mindent panaszt elutasítottak. Eddig még nem szabtak ki pénzbüntetést.

Kampánykörnyezet

A törvény meghatároz bizonyos alapelveket, amelyeket a kampány egész ideje alatt tiszteletben kell tartani, így például a választáson indulók esélyegyenlőségét és a választások tisztaságának megóvását. „Az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, a jogszabály nem tiltja az állami források kampánycélú felhasználását. A jog nagyrészt nem szabályozza a népszavazási kampánytevékenységet” – írja a jelentés.

Az ellenzéki pártok kifogásolták a plakáthelyek egyenlőtlen eloszlását, és jelezték, hogy a kampányplakátok közül sok harmadik féltől származik és az ellenzéki szövetséget ellenző üzenetet közvetít.

Az EBESZ Választási Megfigyelési Missziója több alkalommal is megfigyelte – írják –, hogy a kormányzati tájékoztatás megegyezik a kormányzó párt üzeneteivel.

Így például a kormányzó párt szlogenje („Előre menjünk, ne hátra!”) nagymértékben megegyezik a kampány előtt közvetített kormányzati kommunikációs üzenettel. „A kormányzati tájékoztató plakátok, amelyeken a miniszterelnök képe szerepel a következő szavakkal: Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát!” tükrözik azt az üzenetet, amelyet a Fidesz képvisel az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. A polgároknak kiküldött kormányzati tájékoztató levelek a nyugdíjemelésről és a családtámogatásról a korábbi Gyurcsány-kormánnyal szembeni kritikát is tartalmaznak – írja a jelentés.

Kampányfinanszírozás

A jelentés összefoglalja ennek jogszabályi környezetét.

Politikai pártok számára kizárólag természetes személyek nyújthatnak magánadományt, azonban az adomány legmagasabb összege nincs meghatározva. Az évi ötszázezer forintnál (1300 euró) nagyobb adományt nyújtó támogatók név szerint szerepelnek a pártok éves beszámolójában.

Tiltott a politikai pártok és jelöltek részére a külföldi magánszemélyek és államok által nyújtott, valamint a névtelen adomány. A jogi személyek által nyújtott, valamint a külföldi forrásból származó adományokra vonatkozó tilalom nem alkalmazandó a pártalapítványokra

A kampányfinanszírozásról szóló törvény szerint minden független jelölt legfeljebb körülbelül 5,9 millió forint (15.460 euró) elköltésére jogosult, miközben egy politikai párt minden egyes jelöltjére ugyancsak legfeljebb 5,9 millió forintot költhet (a jelölti listákra nézve az elkölthető összeg a listáról elérhető összes mandátum száma alapján van maximalizálva), ami azt jelenti, hogy valamely párt vagy szövetség, amely részt vesz az összes parlamenti helyért folyó versenyben, legfeljebb nagyjából 1,2 milliárd forintot (3.14 millió eurót) költhet.

A harmadik felek (vagyis a választási verseny előbb említett résztvevőin kívüli szereplők) költései, akik az eddigi megfigyelések alapján aktív szerepet játszanak a kampányban, nincsenek szabályozva.

„Az ODIHR és az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által az átláthatóságra és a kampányfinanszírozással kapcsolatos elszámoltathatóságra vonatkozó, korábban megfogalmazott ajánlások nagy részét nem követte érdemi lépés” – áll a jelentésben. Ilyen ajánlás volt például a politikai pártok ellenőrzésének kiterjesztése minden olyan szervezetre, amely a pártok közvetlen vagy közvetett befolyása alatt áll, az adományok legmagasabb összegének meghatározása, valamint a harmadik felek költéseinek szabályozása.

A jelentés kitér a nagy elérésű negatív kampányt folytató Megafonra is, mint amely nagy összeget, februárban közel 167 millió forint költött az ellenzék támadására.

A népszavazásra fordítható kampányköltések legmagasabb összege nincs meghatározva, és semmilyen közzétételi vagy beszámolási kötelezettség nem vonatkozik rájuk. A szabályozás hiánya megkönnyíti a kormány számára, hogy jelentős összeget fordítson a népszavazási kampányra – kifogásolták többen az EBESZ által megkérdezettek közül.

Média

„A média politikai törésvonalak mentén megosztott, és egy egyre inkább központosított piaci környezetben működik” – írják. A korlátozó jogszabályi környezet a Covid–19-járvány alatt tovább szigorodott, valamint a médián belüli tulajdonviszonyok is tovább koncentrálódtak, ahogy „a kiterjedt kormányzati reklámok által uralt reklámpiac torzulásai” is.

Több szereplő is úgy vélte, hogy a közszolgálati médiában rendszerszintű politikai elfogultság figyelhető meg, és a közszolgálati műsorszolgáltató műsoraiban lényegében nem jelennek meg ellenzéki politikusok.

Habár az Alaptörvény szerint fizetett politikai reklám elektronikus műsorszolgáltatásban nem közölhető, társadalmi célú hirdetést lehet sugározni a médiában. Több, magánkézben lévő televíziós csatorna is sugárzott olyan, a kormány által megrendelt hirdetéseket, amelyek az egyik népszavazási kérdésre adott pozitív válasz lehetséges következményeiről szóltak. Március 3-án a misszió elkezdte öt televíziós csatorna és hat internetes hírportál kvantitatív és kvalitatív monitorozását.

Panasz és jogorvoslat

A választási eljárásról szóló törvény 2018-as módosítása a választási bizottságok döntéseivel szembeni fellebbezés jogát leszűkítette az „ügyben érintett” személyekre. Az NVB az új feltételt szigorúan alkalmazza – írja a jelentés. „Az NVB határozataiban ez a fellebbezők jogainak közvetlen sérelmét jelenti, ami az ügyek nagy részében nem alkalmazandó a szavazókra.”

Az NVB már a pártok által delegált tagok kinevezését megelőzően elkezdte tárgyalni a közelgető választás és népszavazás tárgyában benyújtott panaszokat, amelyek nagyrészt a kampányszabályok megsértésével voltak összefüggésben.

A március 15-i adatok szerint az NVB 49 ügyet bírált el, amelyből 21-et érdemi vizsgálat nélkül elutasított. Az érdemben elbírált ügyek közül tízben született a panaszos vagy a fellebbező számára kedvező döntés, ideértve három olyan ügyet, amelyben megállapították az alacsonyabb szintű választási bizottsági tagok pártatlanságának hiányát azon az alapon, hogy pártpolitikai üzenetet közvetítettek egy közösségimédia-felületen.

A Kúria 28 ügyben gyakorolt bírói felülvizsgálatot; az NVB négy határozatát változtatta meg. A március 15-i adatok szerint a Kúria 13 TVB-döntéssel és 15 NVB-döntéssel szemben benyújtott kérelmet bírált el.

A Fidesz máris tiltakozik

Az Alapjogokért Központ már hétfő este reagált. Szerinte az EBESZ választási megfigyelői missziójának időközi jelentése „részben baloldali, részben homályban hagyott forrásokra alapozva megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban (…) A szervezet lényegében a magyarországi ellenzék által széles körben terjesztett félinformációkat és csúsztatásokat ismétli meg erősen bürokratikus nyelvezettel” – írják.

Szerintük a misszió politikai elfogultsága nem meglepetés, mert húsz, a Nyílt Társadalom Alapítványok Hálózatához tartozó „civil szervezet” (az idézőjel a központé), valamint 62 balliberális EP-képviselő kezdeményezte. Hozzáteszik: az EBESZ-delegáció tagjainak többsége szintén kötődik a Soros György által létrehozott struktúrákhoz.

„A jelentések irányvonala egyértelmű: már előre megkérdőjelezni a magyar választási rendszer demokratikus mivoltát, hogy utána lehessen mire fogni a baloldal vereségét” – emelte ki a központ.

Az EBESZ választási megfigyelői missziója „az elfogulatlanságnak még a látszatára sem ügyel” – írja a Fidesz civil szervezete.

Varga Judit igazságügy-miniszter februárban úgy reagált a hírre, hogy az EBESZ teljes körű választási megfigyelőmissziót küld Magyarországra, hogy „reméli, hogy missziójuk során nem próbálnak beavatkozni a magyar választásokba”, és „bízunk abban, hogy látogatásuk ideológiai és politikai elfogultságtól mentes lesz.” Várható tehát a párt/kormány megszólalása is.