Kuba kormánya kedden bejelentette, hogy szabadon enged 553 foglyot, miután a leköszönő amerikai adminisztráció úgy döntött: leveszi a karibi országot a terrorizmust támogató államok listájáról.
„Az Egyesült Államok döntése lépés a helyes irányba” – mondta Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter, de szerinte „megkésett és korlátozott” intézkedésekről van szó.
„Kubát soha nem lett volna szabad felvenni a terrorizmust támogató államok önkényes listájára – közölte az X-en. – Ez önkényes és politikailag motivált megbélyegzés volt, nagyon súlyos hatással a kubai lakosságra: kárt okozott a gazdaságnak, szűkösséghez vezetett, és ösztönözte az emigrációt az Egyesült Államokba. (…) Mindaz az üldözés, amelyet az üzemanyag-ellátás, az egészségügyi együttműködési programok, a pénzügyi és kereskedelmi tranzakciók, a turizmus, az amerikai állampolgárok utazásai és minden olyan dolog terén tapasztaltunk, amely bevételi forrást jelenthet a lakosságnak, továbbra is fennáll” – folytatta, és az Egyesült Államok 1962-ben elrendelt kubai kereskedelmi embargójának megszüntetésére szólított fel.
Ehhez kapcsolódóan: Tüntetés Kubában a rossz életkörülmények miattA kubai külügyminisztérium szerint szakaszos lesz a különböző bűncselekményekért elítélt 553 fogoly tervezett szabadon bocsátása. Több száz embert börtönöztek be azért, mert békés tüntetéseken vett részt. Egyelőre nem világos, hogy kiket engednek szabadon.
Biden elnöksége utolsó napjaiban döntött úgy, hogy leveszi Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról. A nagyrészt szimbolikusnak tartott döntést a kongresszusnak még felül kell vizsgálnia.
Biden elődje és utódja, Donald Trump tette vissza röviddel első elnöksége 2021-es lejárta előtt Kubát a listára. Trump hétfői beiktatása után közvetlenül visszavonhatja Biden döntését.
Orosz hadihajók a havannai kikötőben: a kubaiak a barátság jelének, az amerikaiak erődemonstrációnak tekintik