Különleges gazdasági övezetet hozott létre a kormány Pakson. A rendelet augusztus 1-jétől hatályos, és azzal jár, hogy a jövőben alig részesül a helyi adókból a város, ahol az atomerőmű bővítésével az ország legnagyobb beruházása zajlik, és amely júniusban ellenzéki polgármestert választott.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet szerint a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Paks közigazgatási területén elhelyezkedő, az atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő ingatlanokat – írja az intézkedésről először beszámoló 24.hu.
A rendelet szerint a Tolna vármegyei önkormányzat
- szerzi meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz szükséges önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát,
- kapja a helyi adókötelezettségből származó bevétel 62,5 százalékát,
- gyakorolja a területen a feladat- és hatásköröket.
A helyi adókötelezettségből származó bevétel 37,5 százaléka Bács-Kiskun vármegye önkormányzatát illeti.
A bevétel legfeljebb három százalékát lehet a megyei önkormányzati feladatokkal kapcsolatos működési költségekre, a bevétel legfeljebb 17 százalékát lehet a megyei önkormányzat beruházásaira költeni. A maradékon osztoznak a két megye beruházással közvetlenebbül érintett települései.
Tavaly 5,9 milliárd forintot fizetett ki a városnak helyi adók címén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
A júniusi helyhatósági választáson leváltották a város fideszes vezetőjét, helyére az MSZP-s, de a Deák Ferenc Egyesület színeiben induló Heringes Anitát választották polgármesternek. Szerinte ha elvonják a várostól az adóalapot, és romlik a helyiek életminősége, az elvándorlást indíthat el.
Ugyanezt lépte meg a kormány egyébként Gödön 2020-ban. A Covid alatt különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár és környezete területét, a város egyetlen fillért sem kapott az iparűzési adóból, a pénzt átirányították Pest vármegyéhez.
Ehhez kapcsolódóan: Nem buktak bele az akkugyárépítésbe a polgármesterek