A per egy szakmai részletkérdés miatt indult el, viszont az elmúlt bő egy évben rengeteg más kérdés is felmerült. A mellékletekből derülhet ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg a Mol a hazai hulladékpiac nagy részét az államtól. Ki és milyen módon fogja a veszteségeket finanszírozni, mennyi bevétele származhat az olajcégnek a szemétbizniszből, egyáltalán mennyit ajánlott a Mol, amivel elnyerte a koncessziós pályázatot?
Hamarosan kiderül, hogy a magyar állam milyen feltételekkel adta koncesszióba 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol) a hazai hulladékgazdálkodás jelentős részét, miután a Kúria szerdán úgy döntött, hogy ki kell adni a szerződés mellékleteit is. A szerződés nyilvánosan elérhető, a mellékletek azonban nincsenek feltöltve az internetre. A pert a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) kezdeményezte tavaly januárban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelte Nemzeti Koncessziós Irodával szemben (NKoI).
„Arra voltunk kíváncsiak, hogy a természetes személyek esetében csak a vegyes és szelektív gyűjtőedényekben elhelyezett és a lomtalanításkor kihelyezett, vagyis a lakosság által térítésmentesen átadott fémekre terjed-e ki a koncesszió hatálya” – mondta a Szabad Európának Szlávik Mónika, az MFSZE elnöke.
Ez azért volt fontos, mert a Mol színre lépésével a MÉH-telepeket bevonták a koncesszióba, vagyis csak az a cég végezhette a korábbi fémkereskedelmi tevékenységét, amelyik szerződést kötött a Mol koncessziós cégével, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel (MOHU).
Ebben az esetben a fémkereskedők csak a Mol alvállalkozói – vagy ahogy magukat nevezték, bérmunkásai – lehetnek, ez rengeteg családi vállalkozás megélhetését veszélyeztette. Viszont a lakosság által leadott fémek esetében elvileg maradnia kellett a régi szabályozásnak. Szlávik Mónika szerint mindenképpen tudni akarták, hogy egyesületük értelmezi-e helyesen a törvényt, vagy a Mol, ezért indították a pert.
Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
Tavaly augusztusban az Agrárminisztérium, miután egyeztetett az Energiaügyi Minisztériummal, az MFSZE számára kedvező módon tisztázta a helyzetet. Az agrártárca állásfoglalása szerint magánszemélyek esetében a hulladékok körét a 2023. július 1. előtti időszakban működő közszolgáltatási rendszer keretei határozzák meg.
„Ennek megfelelően, hasonlóan a korábbiakhoz, a természetes személyek vegyesen és elkülönítetten gyűjtött települési hulladékai tartoznak a koncessziós tevékenység hatálya alá. Ebbe a körbe a július 1-jét megelőző időszakban és a koncessziós rendszerben is beletartoznak a természetes személyeknél képződő, a települési hulladék részét képező fémhulladékok is” – olvasható a minisztérium állásfoglalásában.
Szlávik Mónika szerint további fontos információk fognak kiderülni a mellékletekből. „Tiszta képet fogunk kapni a koncesszió pénzügyi rendszeréről: hogyan alakulnak a bevételek, és ki fogja finanszírozni az esetleges veszteséget” – mondta. Az egyesület elnöke szerint az is kiderül, hogy ki állja az EU felé a cechet: az állam vagy a Mol?
Ahogy korábban beszámoltunk róla, egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet. Magyarországnak tavalyelőtt emiatt 75 milliárd forintot kellett utalnia Brüsszelnek.
Ehhez kapcsolódóan: Akár négymilliárd forintot is hozhat évente az Orbán-bányának a hulladék
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a koncessziós szerződés 13 melléklete számos olyan technikai részletet tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy a koncesszornak, azaz a Molnak milyen feltételek és beruházások elvégzése mentén kell megteremtenie a hazai szemétszállítás és hulladékkezelés hátterét. Ligeti szerint a mellékletek olyan fontos részleteket is tartalmaznak, mint például a Molnak a koncessziós jogra benyújtott nyertes ajánlata vagy az állami kártérítés mértéke arra az esetre, amennyiben idő előtt felmondanák a koncessziós szerződést.
„A mellékletek ezen túlmenően is alapvető fontosságú kérdéseket szabályoznak. Például a MOHU által a hulladékkoncesszió keretében tervezett kiadásokat, így a beruházások és a beszerzések árazását, valamint a MOHU által szedett díjak kiszámításának módszerét” – tette hozzá. Ligeti szerint az államnak fizetendő koncessziós díj meghatározása, a MOHU alvállalkozóinak díjazására vonatkozó adatok is megismerhetők a mellékletekből.
„A Mol által a hulladékkoncessziós eljárásban benyújtott eredeti és végleges ajánlatok is kifejezetten izgalmasnak ígérkeznek, hiszen ezekből lehet megtudni, hogy az olajcég miként volt képes az idegtépő egyszemélyes versenyben legyőzni saját magát, és 35 évre elhódítani a szemétszállítás kizárólagos jogát Magyarországon” – vélekedett a jogi igazgató.
A perben az MFSZE partnere a TI volt, a képviseletet Karsai Dániel ügyvédi irodája látta el.
„Az elsőfokú bíróságnak azt a jogkérdést kellett megvizsgálnia, hogy amikor a perfüggőség beállt, lehet-e egy iratbetekintést közérdekű adatigénylés teljesüléseként értelmezni” – mondta a Szabad Európának Frank Evelyn, a Karsai ügyvédi iroda jogásza. Miután az egyesület elnöke nem kapott választ a 2022. októberi közérdekű adatigénylésére, beperelte a koncessziós irodát.
Utóbbi ezt követően, 2023 januárjában iratbetekintésre felajánlott egy időpontot, amellyel az MFSZE élt is. „Álláspontunk szerint nem, mivel már a koncessziós irodának ki is kézbesítették a keresetlevelet, és egyébként is e-mailben kérte ügyfelem az adatokat” – mondta az ügyvéd. Az iratbetekintés során az egyesület elnöke nem fényképezhetett, nem másolhatta le a dokumentumokat.
Ehhez kapcsolódóan: Negyedére zuhant a bontókban leadott roncsautók száma
Mind első-, mind másodfokú és mai ítéletével a Kúria is úgy ítélte meg, hogy az adatigénylés nem történt meg, ezért az adatokat ki kell adni. A Transparency eközben saját jogon is elindított egy közérdekű adatigénylési pert. Ebben is ma lett volna ítélet, azonban a Kúria elnapolta.
„Ennek a pernek az az érdekessége, hogy a MOHU az üzleti titkai védelmében beavatkozott az alperes Nemzeti Koncessziós Iroda oldalán. A mellékletek nyilvánossága ugyan már nem képezi vita tárgyát, az azonban még tartogat némi izgalmat, hogy a Kúria miként ítéli meg az üzleti titok hatókörét” – mondta Ligeti Miklós.
Mint ismert, tavaly július 1-jétől a Mol leányvállalata, a MOHU kezeli a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét.
Ehhez kapcsolódóan: Halasztást kérünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat