„Ha ez a jobb élet ára, a rezsim is jöhet” – mondják a fiatalok

A válaszadók többségét „csak részben” érdekli a politika. Bár a fiatalok 43%-a jelölte meg, hogy egy kicsit foglalkoztatja a politika, a kutatók ebben mégis inkább érdektelenség jelét látják, főleg ha mellétesszük, hogy a „nagyon érdekel” választ csak 17 százalék, azaz körülbelül minden hatodik megkérdezett választotta. Az a korábbi évek eredményéhez képest nem jelent változást, hogy az iskolai végzettséggel és a lakóhely nagyságával egyenes arányban nő az érdeklődés, és a férfiak inkább foglalkoznak a közügyekkel, mint a nők.

Az viszont idei fejlemény, hogy a koronavírus-járvány miatt határozottabban fordulnak a politika felé: a válaszadók 12% azt mondta, kifejezetten fokozta érdeklődését, de általánosságban elmondható, hogy a fiatalok felét megmozgatták a fejlemények. 15 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem befolyásolta kíváncsiságát a fertőzés terjedése, de ez az arány nagyjából azt a 12 százalékot fedi le, akik egyébként sem szoktak soha politizálni.

Elégedetlen, mégsem politizáló fiatalok

Ez akkor különösen tanulságos, ha összevetjük a politikai aktivitásra adott válaszokkal: a szavazásokon kívül már tevékenységben ritkán vesznek részt. A parlamenti és az önkormányzati választásokra a megkérdezett fiatalok 46 százaléka vett már részt, harmaduk már csatlakozott online petícióhoz vagy tüntetéshez, de fizikai jelenlétet igénylő aktivitásról csak minden tizedik számolt be, párttagságot pedig a fiatalok csak 3 százaléka jelzett.

A passzívnak mondható hozzáállás már csak azért is meglepő, mert a fiatalok csaknem kétharmada elégedetlen a politikai helyzettel. 32 százalékuk „egyáltalán nem”, 31 százalékuk „inkább nem” elégedett, és nagyjából ez az arány, ha konkrétan a kormány munkájáról kérdezték őket 2020 nyarán. Ezzel szemben a nagyon és „inkább elégedett” csoport 27-28 százalékos. Amikor Magyarország problémáiról kérdezik őket, akkor az egészségügyet (90%) és az emelkedő árakat (88%) említik legtöbben, de jól látható a korrupció és a klímaváltozás miatt aggódok tábora is. A kutatás a járvány első hullámának lecsengésekor készült, talán az akkori optimizmusnak tudható be, hogy csak a fiatalok negyede (26%) tartja súlyos problémának, de egyáltalán problémának is csak ötből ketten mondták.

Ha már szóba került a járvány: a kormány és a parlament védekezést szolgáló intézkedéseivel 45, illetve 37 százalék elégedett, de ennél jobb számokat hozott a politikától független szereplők és a helyi vezetők teljesítményének értékelése. A hasznos döntések közé a kijárási korlátozásokat, a kötelező maszkviselés és az ingyenes maszkokat sorolták a legtöbben, míg a fiatalokat leginkább érintő intézkedést, az idősek vásárlási idősávját nem említették, érthetően. Elgondolkodtató, hogy a hitelmoratóriumot, az idősek támogatását vagy a fertőtlenítést csak a 30 év alattiak 2-3 százaléka nevezte jó intézkedésnek.

A fiatalok demokrácia felfogása és vágya

A kutatásról beszámoló elemzők a Szabad Európa podcastjában a biztató eredmények közé sorolták, hogy a fiatalok csaknem 80 százaléka szívesen élne egy olyan országban, ahol a döntéseket jogalkotási megfontolások és nyilvános egyeztetések alapján hozzák. 60 százalékuk határozottan elutasítaná egy erőskezű vezető uralmát, aki nem törődne a parlamenttel és a civil társadalommal. De figyelmeztető eredmény, hogy a tekintélyelvű irányítást minden negyedik 30 év alatti jónak tartaná. Igaz, életkorukból fakadóan nincsen személyes tapasztalatuk az elnyomó hatalmakról, mindannyian 1990 után születtek.

Talán ez is magyarázza, hogy bizonyos előnyökért le is mondanának szabadságjogaikról: a magasabb életszínvonal érdekében csaknem két-ötödük, vagy (a világjárvány idején) nagyobb egészségügyi biztonság eléréséért kétharmaduk adná fel demokratikus alaphelyzetét.

Ennél biztatóbb képet mutat a fiatalok önmeghatározása. Magyarországhoz, Európához és a helyi közösséghez való kötődés látszik a legerősebbnek, a vallási vagy politikai közösséghez tartozás elmarad ezek mögött. Ez utóbbi a szerény politikai aktivitással mutat párhuzamot. A Szabad Európa podcastjában megszólaló elemző, Molnár Csaba úgy értékeli ezt az eredményt, hogy a kormány csaknem egy évtizede tartó, Brüsszel ellenes retorikája „nem csapódott le náluk”, ami már csak azért is elgondolkodtató, mert ez a korosztály a második Orbán-kormány hatalomra kerülése idején lépett felnőtt korba, szocializációjuk a Fidesz-KDNP kormány ideje alatt zajlott.

A teljes beszélgetést az alábbi podcastban hallgathatja meg.

Podcast: „Ha ez a jobb élet ára, a rezsim is jöhet” – mondják a fiatalok