Az Európai Parlament nem fogadja el legitimnek a belarusz választások eredményét, és novembertől kezdve – amikor lejár az előző ciklusa – nem tekinti az országot 26 éve vezető Aljakszandr Lukasenkát az ország elnökének. Ezt az EP közös állásfoglalásban jelentette ki szeptember 17-én.
- Az Európai Parlament közös állásfoglalásban követeli, hogy tartsanak új választást Belaruszban, és elítéli az orosz beavatkozást az ország ügyeibe.
- Az EP elítéli Navalnij megmérgezését is, és követeli, hogy vizsgálják ki Oroszország szerepét az ügyben.
- Mindkét állásfoglalást megszavazták a magyar EP-képviselők is.
- Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető az ENSZ előtt fog felszólalni a belarusz helyzetről és az ellenzéket ért brutalitásról.
- Lukasenka bejelentette, hogy a legmagasabb készültségbe helyezi a hadsereget és lezáratja a lengyel, valamint a litván határt.
- Lengyel források szerint a határ egyelőre még nyitva van.
Rendszerszintű szabálytalanságokat jelentettek
Az EP-állásfoglalást, amelynek nincs jogi kötelező ereje, a képviselők túlnyomó többséggel szavazták meg. „A választás napjáról rendszerszintű szabálytalanságokat és a nemzetközi választási normák számos megsértését jelentették, többek között a szavazók megfélemlítését, szavazati joguk megtagadását és a választókerületi jegyzőkönyvek tömeges meghamisítását” – olvasható a magyar nyelven is elérhető állásfoglalásban.
A képviselők uniós szankciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és az erőszakos elnyomásért felelős személyek, köztük Lukasenka elnök ellen, és a tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérik a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben, olvasható az EP honlapján.
A magyarok is támogatták az állásfoglalást
Az állásfoglalást minden magyar EP-képviselő megszavazta a jegyzőkönyv alapján. Ezzel párhuzamosan egyébként egy másik állásfoglalást is elfogadott az EP, amelyben határozottan elítélik az orosz ellenzéki politikus és korrupcióellenes aktivista, Alekszej Navalnij idegméreggel történő meggyilkolására tett kísérletet.
Utóbbi állásfoglalást is megszavazta az Európai Parlament összes magyar tagja. Az EP azonnali nemzetközi vizsgálatot kér a Navalnij-ügy és Oroszország vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainak megsértése miatt, Oroszországot pedig a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre, és az elkövetők felelősségre vonására szólítja fel.
A belarusz külügy szerint az EU elfogult
A Belarusszal kapcsolatos állásfoglalásban is előkerült Oroszország. Az Európai Parlament amellett, hogy szabad választásokat és a politikai foglyok szabadon engedését követeli, azt is belefoglalta a közös nyilatkozatba, hogy elítélik „az Oroszországi Föderáció hibrid beavatkozását Belaruszban”.
A belarusz külügyminisztérium csalódottságát fejezte ki az EP állásfoglalása miatt. „Csalódottak vagyunk, hogy az Európai Parlament, ami úgy állítja be magát, mint egy komoly, objektív és demokratikus szervezet, nem hajlandó távolabb nézni a saját orránál, túllépni az elfogultságon, és áldozatul esik a hagyományos közhelyeknek” - fogalmaztak.
Az ENSZ előtt szólal fel Cihanouszkaja
Szvjatlana Cihanouszkaja, belarusz ellenzéki elnökjelölt fel fog szólalni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt pénteken. A felszólalás témája a belarusz helyzet, ugyanis az Európai Unió felkérte az ENSZ-t, hogy vizsgálja ki a belarusz rezsim részéről a tüntetők és ellenzékiek ellen elkövetett erőszakot.
Szvjatlana Cihanouszkaja nemrég bejelentette, hogy a belarusz ellenzék tagjai emberi jogi csoportokkal közösen megkezdték azoknak a kormányzati embereknek és rendőröknek a listázását, akik részt vettek a tiltakozók elleni erőszakban. A listát át fogják adni az EU-nak, az Egyesült Államoknak és más szervezeteknek is. Az ellenzék jelentős része szerint Szvjatlana Cihanouszkaja nyerte a választásokat, de a választások után az ellenzéki politikusnak el kellett menekülnie az országból, mert attól félt, hogy bebörtönözhetik.
Lukasenka háborút emleget
Lukasenka elnök csütörtökön bejelentette, hogy teljes készültségbe helyezi a hadsereget, és lezáratja a lengyel és a litván határt, valamint megerősített ellenőrzést vezettet be az ukrán határon. Továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az országban hat hete tartó tömeges tiltakozások mögött a nyugati hatalmak munkálkodása áll. Mint mondta, azért záratja le a határokat, mert nem akar háborút. „Litvánia, Lengyelország és Ukrajna embereihez szeretnék szólni, állítsátok le az őrült politikusaitokat, ne hagyjuk, hogy háború törjön ki!” – mondta Lukasenka.
Még nyitva van a határ
A Reuters értesülései szerint péntek délelőtt még nyitva volt a belarusz-lengyel határ. „A határ nyitva van, nem látunk semmilyen fennakadást, nincs torlódás sem, és nem látjuk semmi jelét annak, hogy a határ zárva lenne” – mondta a lengyel határőrség egy, a neve elhallgatását kérő tisztje.