Elképesztő ütemben drágul az élet, novemberben 22,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves alapon, de még nem értük el a csúcsot. Elemzők szerint 26 százalékon tetőzhet az infláció jövő év elején. Az élelmiszerek közel másfélszeresére drágultak, és úgy tűnik, sikerült lehagyni mindenkit az EU-ban: Magyarországon a legnagyobb az infláció.
Továbbra sem akar mérséklődni a fogyasztói árak emelkedési üteme, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint novemberben 22,5 százalékkal drágult az élet Magyarországon tavaly novemberhez képest. Havi alapon 1,8 százalékos áremelkedést mért a KSH.
Ezzel az eredménnyel Magyarország átvette a vezetést, itt a legnagyobb az infláció az egész Európai Unióban, és ebben még nincs benne az üzemanyagárak drágulása. Az üzemanyagok hatósági árának kivezetése 2-2,3 százalékponttal emeli az inflációs mutatót Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint – idézte a portfolio.hu a tárcavezetőt, aki szerda este a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. harmincadik születésnapi rendezvényén beszélt erről.
Azért fog automatikusan megugrani az infláció, mert a KSH a fogyasztói kosarában literenként 480 forintos hatósági árral kalkulált eddig, függetlenül attól, hogy a céges autók esetében már régen piaci áron lehet csak tankolni. Ez azt jelenti, hogy az idei éves átlagos infláció a 15 százalékot is elérheti.
A neheze csak most jön
Ennyivel lettünk szegényebbek egy év alatt. Persze ebben az adatban a tartós fogyasztási cikkek is benne vannak, pedig nem minden évben veszünk új autót vagy televíziót. Ha a mindennapi költéseket nézzük, még rosszabb a helyzet. A novemberi adatok szerint egy év alatt 43,8 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, vagyis majdnem másfélszer kerül többe a napi bevásárlás.
A fogyasztói árak emelkedésének intenzitása még az elemzőket is meglepte, akik előzetesen fél százalékponttal alacsonyabb értéket prognosztizáltak. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a drágulás továbbra is rendkívül széles körű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24 százalékra ugrott. Ez az index jelzi előre, hogy mi várható, és mivel magasabb, mint a novemberi 22,5 százalékos érték, további áremelkedéseket jelez.
Suppan Gergely a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer-termékpályán a nyersanyag és az energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a hatósági üzemanyagárak kivezetése miatt az idei átlagos inflációs várakozását kismértékben, 14,6 százalékra, a jövő évit jelentősen, 17,5 százalékra emelte.
Ez azért érdekes, mert eddig az elemzők kisebb inflációt vetítettek előre 2023-ra, de úgy tűnik, hogy a helyzet nem lesz jobb jövőre sem.
„Az orosz–ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen” – vélekedett az elemző. Emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése óta a gáz-, az áram- és az olajárak elszálltak, ami már ezelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek.
„Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseket követően” – tette hozzá.
Suppan Gergely szerint a többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól kezdve az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, a fémfeldolgozásig, az építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.
Úgy gondolja, hogy a következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció. „Decemberben 26 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk” – tette hozzá.
Jövőre sem lesz jobb
„Tovább vágtat az infláció, novemberben újabb komoly meglepetést okozott a piaci konszenzushoz képest” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte ami ennél is aggasztóbb, hogy nem csak a gyakran változó árú tételek áremelkedése húzta felfelé az inflációt.
Ugyanis a volatilis tételektől megtisztított (így például az energiaárak változását is figyelmen kívül hagyó) maginflációs mutató szintén emelkedett, méghozzá havi alapon újabb 2,1 százalékkal, ezzel elérve a 24 százalékos éves bázisú mértéket novemberben. „Egészen 1996-ig kell visszalapozni a gazdasági naptárt, hogy hasonlóan magas alapvető inflációs nyomást lássunk a magyar gazdaságban” – tette hozzá.
Az elemző szerint továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 69 esetben éri el vagy haladja meg az éves bázisú áremelkedés a húszszázalékos ütemet.
Előre tekintve további jelentős gyorsulásra számíthat a szakember a fő inflációs mutatóban. „Az üzemanyagárstop elengedése decemberben már kétharmad részben, januárban pedig már teljes egészében megjelenik az adatokban” – tette hozzá. Számításai szerint amennyiben nem változik érdemben a piaci ár, úgy nagyságrendileg további két százalékponttal emelkedhet az infláció Magyarországon.
„Mindezek fényében a jövő év elejére már 25–26 százalék közötti éves bázisú infláció várható” – mondta. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság teljesítménye egyre jobban fékeződik.
A technikai recesszió következtében pedig a vállalatok átárazási képessége is gyengül, vagyis előreláthatólag a jövő év elején már kevésbé lesz magas a havi ütemű infláció, mint egy évvel korábban. Mindez pedig magával hozza az éves bázisú inflációs mutató lassú fékeződését.
„Komoly inflációs kockázatot hordoz ugyanakkor a minimálbér-tárgyalás. Amennyiben rendkívül magas, egyszeri emelésről születik megállapodás, úgy az arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy a bértorlódás miatt ők is jelentősebben emeljék a bérköltségeket” – tette hozzá. Szerinte ez beindíthatja az ár-bér spirált.
Ez jelenti a legnagyobb veszélyt arra, hogy 2023 elején tetőzni tudjon az infláció. Idén az éves átlagos infláció elérheti a 14,5 százalékot, jövőre ennél is jóval magasabb, 18-19 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal-emelkedés. „Ennek oka, hogy rendkívül magasan zárhat az infláció az év végén, ami igen jelentős áthúzódó hatással bír a 2023-as átlagos inflációs mutatóra” – vélekedett az elemző.
Itt a saját lista
A Szabad Európa tavaly szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Az elmúlt bő egy évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan 48,2 százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellene a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén decemberben. Ezen belül az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben szubjektív, nem reprezentatív listánk szerint.
A novemberi, stagnálásközeli állapothoz képest decemberben ismét meredeken emelkedtek az árak. Novemberhez képest 13 százalékkal nőtt az általunk figyelt csokoládé ára.
De egy hónap alatt nőtt a kóla (12,5 százalékkal), a tej (19 százalékkal), a kenyér (10 százalékkal), a vaj (19 százalékkal), a banán (80 százalékkal), a kávé (9 százalékkal), a vécépapír (10 százalékkal) és a hatósági ár eltörlése miatt a benzin (33,5 százalékkal) ára. Egyedül a tojás lett picivel olcsóbb, mert a kormány hatósági árat vezetett be ennél a termékkörnél.